Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)

2000-08-24 / 31. szám

Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Ára: 75 cent ISSN 0194-7990 A magyar légierő kérőéin AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Ha egy számunkra érdekte­len országban történnek ezek a dolgok, akkor csak érthe­tetlennek tartanánk az ese­ményeket, mivel azonban a dolgok érzelmi és értelmi sűrűjében vagyunk már hosszú évek óta, akkor aggó­dunk az otthoni dolgok me­nete miatt. Rég még mielőtt Magyar- ország NATO tagságot ka­pott, az ország védtelen, nyi­tott átjáróházzá változott. Csak azért nem jelentek meg a határon belül az orzók, mert már előbb mindent si­került elemelniük, és ami maradt arra - úgy vélték -, nem érdemes időt tölteni. A nesze semmi fogd meg jól, Mig 21-es és Mig 29-es játékok csak időtöltésre vol­tak jók. Egy Magyarorszá­gon, ahol a hadseregnek ma­gának. csak árnyék képe lebeg délibáb gyanánt, lega­lább egy megbizható légierő­vel kell rendelkeznie. Persze Németországban, ahol különböző rendeltetésű gépek vannak az arzenálban, ott felújíthatják még a mar­ginális gépeket is, különösen ha erre van pénz bőven, sőt ott a hadiipar fejlesztése is cél, úgyszintén a foglalkozta­tottság, mivel a munkanélkü­liség is nyomasztó. Sőt vígan játszadozhatnak is, miután ők sikeresen (már) megol­dották a szomszédaikkal a viszonyaikat. Nem úgy Magyarországon, a szomszédok nagy része méla lesben áll, sőt minden mozdulatra ugrásra készen, és itt nem a segítségre gon­dolunk. A Mig-eknek érdemül csu­pán a viszonylagos gyorsasá­guk, de még mint vadászgép­ként alkalmazásban sem tudják betölteni az ütőképes szerepet, bombázóként e- gyáltalán nem, mert erre a célra alkalmatlanok, holott éppen erre a rendeltetésre lenne a legnagyobb szüksége az országnak. Egy támadó sereg szétszórásához, bom- lasztásához éppen vadász­bombázók és antitank gépek szükségesek Ha ez így van, akkor vi­szont miért veszteget az or­szág időt és pénzt olyasmire, ami a magyarságnak egyálta­lán nem, és valóban senkinek sem alkalmas modern csaták megvívására. Az utóbbihoz egyébként a fejlett elektroni­ka is elengedhetetlenül szük­séges, mert anélkül egy gép egy szárnyszegett ülő kacsa, saját helyzete a levegőben egy talány, és célpontja pedig egy definiálhatatlan, megta- lálhatatlan tünemény. Más részt a Mig-ek már üzem­anyagban is feleszik az árkü­lönbséget. Az igaz. hogy a pénz ott­hon nem jön könnyen, erre vagy arra a gépekre sem, sőt, semmilyen katonai (vagy e- gyéb) kiadásokra sem. Vi­szont a magyar kormányok­nak már rég meg volt a lehe­tőségük, hogy pénzbeli fizet­ség nélkül kifejleszthessék a magyar légierőt. Amikor a Taszár-i bázis kiképzése felmerült, (Horn idejében) misem lett volna természetesebb, mint kon- penzációként megegyezni az amerikaiakkal 40-45 F-16 juttatásában és vagy 20 anti­tank (Grummann) gép áta­dásában, még akkor is, ha ezek kondicionált gépek let­tek volna is. Biztosak va­gyunk, hogy Horn úr, ha e- szébe is jutott volna ilyesmi - gyorsan elhessegette ezt, gondolván a sok vajra, mely már régóta a fején olvadozik. (Ezért is van az, hogy fontos állást kompromittált személy nem vállalhat. Még akkor sem, ha a személy egyébként alkalmas és képzett lenne is. Ez egy abszolút no-no, vagy legalábbis annak kellenne lennie) Mi itt úgy gondoljuk, hogy a kompenzáció nélküli Ta­szár miatt az amerikaiak vol­tak a legjobban meglepve, sőt teljesen érthetetlennek is tartották méltán, mert nyil­ván nem teljesen ismeretlen számukra a magyarságvédte- lensége és egyes szomszédok múltban és jelenbeni tevé­kenysége sem. A légierő ügye is bizonyítja azt, amit mi már régóta tu­dunk. nevezetesen, hogy a magyarság reprezentációja korántsem optimális. Éppen ezért sohasem szűnünk meg felfedni nem csupán a hiá­nyosságokat, az elégtelensé­geket, az amatőrizmust, az állhatatlanságot, de célunk hozzájárulni az út keresésé­hez is. A magyar népnek szüksége van minden jóakaratra bár­mely írámyból jön is az, és azért is, mert gyakran, saj­nos, nem vagyunk tisztában a saját magunk érdekeivel sem. Legalábbis a jelek erre utal­nak. Mi itt nagyra értékeljük Peter Tufo javaslatát, melyet a magyar kormánynak egy pár lépéssel tovább kellene vinnie. Sőt azt is javasol­nánk. hogy a kormány gyak­rabban keresse meg Peter Tufo-t (az Egyesült Államok budapesti követe) ha köz­benjárásra van szüksége, sőt a következő elnököt és alel- nököt is. A szégyenlősség ne legyen része a nemzetközi érintkezéseinknek, mert ahogy otthon népisen mond­ják: szemesnek áll a világ (és néma gyereknek anyja sem érti a szavát). Ha semmi másban sem, de ebben tanul­hatnánk a szomszédainktól, ahol már régóta mesteri stá­tusban űzik ezt a tudományt. Pétervárv Miklós Szent István nap New Yorkban Augusztus 20-án, vasárnap a Szent Patrick N.Y.-i katedrád­ban Szent István koronázását millenniumi szentmisével ünnepelte a magyarság. A grandiózus ünnepségen többezres tömeg jelent meg, melynek nagyobb része magyar volt. A magyarság szinte egyedülálló nagy és fényes történelme folyamán sok kimagasló királyt produlált, de Szent Istvánnál egyik királyunk sem hozott létre jelentősebb, előrelátóbb, zseniálisabb folyamatokat, mint első, nagy Szent királyunk. A rendezés, az ünneplés szereplői és tartalma méltó volt a magyar nép ezer éve halmozódó érdemeihez. Beiktatták az új köztársasági elnököt Katonai tiszteletadás emelte az ünnepség fényét Hétezren úszták át a Balatont Huszadik alkalommal megrendezett Balaton-átúszó versenyre 7106-an neveztek, melyet Révfülöp és Balaton- i boglár közötti 5.2 kilométeres szaka- jszon 17 facsónak, 85 vitorlás és 20 j motorcsónak követett. A leggyorsabb úszók alig valamivel több mint egy óra alatt értek partot. Az úszók között föltűnt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter és Tőkés László királyhágómelléki református püspök, aki családjával éppén a Balatonnál nyaralt Ünnepélyes keretek között augusztus 4-én beiktatták Mádl Ferenc köztársasági elnököt. A Kossuth-téri ceremónián a meghivott vendégek mellett több ezer érdeklődő volt jelen. Az ünnepségÁdler János házelnök köszöntőjével kezdődött, majd a nemzeti lobogó felvonásával, a történelmi zászlók bevonásá­val és a Szózattal folytatódott. Mádl Ferencet az állami vezetőknek kijáró 21 diszágyúlővés köszöntötte. A távozó Göncz Árpád elnököt levélben üdvözölte Clinton elnök. Göncz Árpád és Mádl Ferenc beszédében a társadalmi béke szükségességét hangsúlyozta. Az új államfő bejelentette, hogy a keleti ortodox egyház is szentjei sorába fogadta államalapító királyunkat. Mádl Ferenc első külföldi útja Rómába vezet, ahol a köztársasági elnököt Orbán Viktor kormányfővel együtt fogadja II. János Pál pápa. Anyanyelvi Konferencia Erdélyben Az erdélyi magyarság iránti szolidaritásnak, a magyar-román barátságnak és a két nép közötti kapcsolatok elmélyítésének jegyében került sor Marosvásárhelyen a IX. Anyanyelvi Konferencia (AK) rendezvényeire augusztus 11-13-án. A konferencián olyan neves személyiségek vettek részt, mint Sütő Andárs, Kányádi Sándor, Borbándi Gyula és Méray Tibor. A megnyitón a résztvevőket Sütő András köszöntötte, aki az anyanyelvet az örök feltámadás színterének, életnek és szentségnek nevezte. A konferencia plenális ülésen és szekciókban folytatott munkálatait Méray Tibor, Gömöri György, Balogh András, Szarka László, Péntek János előadásaival, illetve Görömbei András, Papp László (volt MVSZ-régióelnök) Nagy Károly professzor (NJ), Kántor Attila Lajos, Várdy Béla (USA) és Gál Sándor hozzászólásai gazdagították.

Next

/
Thumbnails
Contents