Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)

2000-07-20 / 29. szám

Thursday, July 20, 2000 Amerikai Magyar Szó 7. C#ás*Se*-érzékenység Nyáron fölösleges a púder (sorm-föztm') Ápolt, önmagával látha­tóan sokat törődő nő panasz­kodik Júliának: amióta meleg van, állandóan tele a homloka apró pattanásokkal, ezek rondák és viszketnek is, és hiába nyomkodja ki őket, csak sebesek lesznek, de nem múlnak el. Mit lehet tenni ellenük? A kozmetikus válasza érdekes:- Ezek nem igazi patta­nások. A nagy melegben a verejtékmirigyek fokozottab­ban dolgoznak, szeretnék kiadni tartalmukat, de az arcon lévő smik, a zsíros kré­mek, a púder megakadályoz­zák ezt. így aztán felgyülem- lenek, viszkető érzést okoz­nak és a verejtékmirigyek csatornái elgennyesednek. A nyomogatás tovább ron­gálja a bőrt, de el nem tün­teti ezeket a kis pöttyöket, sőt maradandó hegesedést okozhat.- Mégis, mi az ellensze­rük?- A nagy melegben fölös­leges a nehéz, zsíros, lanoli- nos krémeket használni. Eze­ket ilyenkor egyszerűen nem fogadja be a bőr. A legtöbb nőnek aműgyis vízhiányos a bőre, inkább a vizet kell pó­tolni. A nyári otthoni koz­metika ilyen legyen: este a bőrnek megfelelő arctisztító­val alaposan megtisztítjuk a bőrt, majd a szem és száj környékét, a nyakat véko­nyan bekenjük ránctalanító krémmel. Reggel langyos vizes, szappan nélküli arc­mosás után elég a vitaminos, illetve a hidratáló liposzóma- géleket használni.- A púder tehát nem a- jánlott?- Fölösleges, a verejték amúgyis "lehozza", csomóssá teszi, és ez nem csak egész­ségtelen, de csúnya is. Nap­közben púder helyet alkohol nélküli tonikot használjunk, egy kis vattával időközönként törüljük át az arcot, ez fel­frissíti és megtisztítja a bőrt.- S aki mégis ragaszko­dik a púderhez?- Az csak valódi selyem­púdert vegyen. Egyszerűbb és hasznosabb a nehéz, zsíros krémek helyett a zseléket használni. Érdemes kipróbál­ni.-Rácz ­FAMILY PRACTICE Dr. MOLNÁR TAMÁS Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main St and two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F Van Wick Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bániaknak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt . az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadur Sárgarépa lepény joghurt mártással Hozzávalók: 2 font sárgaré­pa, 4-6 oz teljes kiőrlésű (korpás) liszt, 1 tojás, 1 pohár tej, fél zacskó élesztő, 1 teáskanál morzsolt majo­ránna, 1 mokkáskanál törött fehér bors és só. A mártás­hoz: 2 pohár joghurt, 1 cso­kor friss kapor, ízlés szerint só, és méz; olaj a sütéshez. Előkészítése: a sárgarépát megtisztítjuk, megmossuk és almareszelő durva fokán le­reszeljük. Az élesztőt a meg- langyosított tejjel simára ke­verjük, a tojást habosra fel­verjük, a kaprot megmossuk és finomra vágjuk. Elkészítése: a tojást, az é- lesztős tejet, a lisztet és a fűszereket összekeverjük, hozzáadunk 2 ekanálnyi ola­jat, majd a reszelt sárgarépá­val jól összedolgozzuk. Ser­penyőben kétújjnyi olajat forrósítunk és 2 teáskanál segítségével kis halmokat engedünk a forró olajba. Fedő alatt, közepes lángon megsütjük az egyik oldalát, majd megfordítjuk, de már fedő nélkül sütjük tovább. Papírtörülközőre szedjük, hogy az a felesleges olajat beszívhassa. Amig szikkad, a joghurtot simára keverjük a vágott kaporral, végül csipet­nyi sóval és 1-2 teáskanál mézzel ízesítjük. A hideg mártást a meleg sárgarépa­fánk mellé tálaljuk. Megjegyzés: az élesztős sár­garépamasszát nem kell pi­hentetni, azonnal lehet sütni. Karalábéból és zellerből is elkészíthető. Újítsa meg előfizetését! Tudjuk, hogy a külső környezetünk, a természet szolgáltat­ja az alapvető életfeltételeket. Ilyenek az oxigén, a hőmérsék­let, a levegő páratartalma stb. De hogy ezek változásai hogyan hatnak a szervezetre, az nagymértékben függ az emberek alkatától és pillanatnyi egészségi állapotától. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a meteorológiai úgynevezett hideg- és melegfront betöréskor egyes betegségek fokozottan fordulnak elő. A hidegfront a sarkvidékről jövő hidegebb levegő beáram­lása, másképpen leszálló frontnak is nevezik. Hőmérséklete és páratartalma alacsony. A levegő tiszta, így jobban átereszti a nap ultraibolya sugarait, erősebben ionizál. A melegfront trópusi eredetű, felszálló front. Hő­mérséklete magas, páratartalomban gazdag. A nap ultraibolya sugárzását alig engedi át, kevésbé ionizál. A frontbetörések, frontváltozások igen nagy terhet rónak az emberi szervezetre: befolyásolják a szellemi tevékenységet, a fizikai aktivitást, s egyben nagymértékben hatnak az úgyne­vezett vegetatív idegrendszerre is. Még a teljesen egészséges embernek is megnövekszik a reflexideje (cselekvőkészsége), gyakoribb a korai kifáradás. Tesztvizsgálatok mutatják, hogy frontátvonuláskor több a "tévesztés", mint egyébként. Minden­ki ismeri, hogy egyes - főként reumás - betegek akár napokkal előre jelzik a front megjövetelét. Ilyenkor fokozódnak a reumás fájdalmak, az ideg vagy műtéti sebfájdalmak. Egyesek még a hideg- vagy melegfront bekövetkezését is csalhatatlanul meg tudják "jósolni". Frontbetörések idején megszaporodnak a szívpanaszok, megnő a trombózis és embóliaveszély: Gyakoribbak a műtét utáni szövődmények is. A melegfront betörésekor télen több a felső hurutos, hűléses beteg. Gyakoribb a fejfájás és a légszomj is. Nyáron, melegfront idején fokozottabb a fájdalomérzés, gyakoribb a levertség, csökken a munkakedv. Lecsökkenhet a vérnyomás, megszaparodnak a szíveredetű rosszullétek, ritmuszavarok. Hidegfront idején télen a vérnyomás hirtelen emelkedik, megnövekszik a szíveredetű hirtelen halálozások száma is. Az epe- és veseköves rohamok is gyakoribbak. Nőgyógyászati statisztikai adatok szerint a szülések megindulásai is szaporodik a hidegfront betörések alatt. Nyáron hidegfront esetén emelkedhett a vérnyomás, az emberek életerősnek érzik magukat megnövekszik a munkakedvük. Az említett és más statisztikai megfigyelések azt igazolják, hogy az egyébként egyensúlyban lévő szervezet vérkeringési állapota nehezen viseli el a szinte lökésszerű meteorológiai megterhelést, s akár fel is mondhatja a szolgálatot. Az allergiás betegségek (pl. asztma) a szokványos időjárás alatt akár tünetmentesek is lehetnek, de frontátvonuláskor - különösen melegfront idején - az állapot hirtelen súlyosbodik, akár roham is bekövetkezhet. A fentiek ismeretében érthető, hogy egyes betegségek csak bizonyos időjárási viszonyok között fordulnak elő. Ezek az úgynevezett szezonális betegsé­gek. Ha a szervezet alkalmazkodóképessége csökken, frontátvo­nuláskor megjelennek az úgynevezett lappangó betegségek; idült megnyugodott betegségek’ kiújúlnak, ismét panaszt okoznak. Mivel az időjárás-változásokkat előre nem lehet megjósolni, kedvezőtlen hatásuk kivédésére egy mód van: a szervezet alkalmazkodóképességének fokozása. Ilyen egyebek között az egészséges életmód, a testi és lelki megterhelések elkerülése, a megfelelő szellemi és fizikai kikapcsolódás. A legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: FRISS HÍREK MAGYARUL pénteken du.6 órakor az 57-es Cabel-csatornán Manhattan HUNGÁRIÁN MAGAZIN EXTRA szombaton de. 10 órakor a 34-es Cabel-csatorna Manhattan HUNGARIAN MAGAZIN EXTRA BROOKLYN vasárnap du. 5:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Brooklynban Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő j 1*3 1*3 1 »I fag | ■[ | ■ 1| ■ § | ■ g | «f pí| | ■ | f ■ | [ ■ 11 ■ 11 ■ | y ■ t\ i11 ■ | g ■ 11 ■ g K

Next

/
Thumbnails
Contents