Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)

2000-07-20 / 29. szám

Thursday, July 20, 2000 Amerikai Magyar Szó 3. Lipták Béla Társadalmunk lelkületének tükörképe: az MVSZ Úgy ahogy egy templom építése sem a toronnyal kez­dődik, nem fentről lefelé haladva építjük az épületein­ket, úgy ahogy csak az erős alapok elkészülte után érde­mes azon gondolkodni, hogy milyen dísz kerüljön fel a torony csúcsára, úgy egy kö­zösség képviseletét sem lehet szilárd és demokratikus ala­pok nélkül létrehozni. Ezt az egyszerű tényt felejtik el azok is, akik az MVSZ válsá­gának megoldását az újon­nan megválasztott elnök le- mondatásában keresik és azok is akik a bojkottáló i- gazgatók lemondásától remé­lik a gyógyulást. Sajnos az MVSZ válságá­nak gyökerei mélyebbre nyúlnak, mint amit megold­hatna néhány személynek a lemondása! Be kell látnunk, hogy az az MVSZ, amely ma létezik, akkor sem jönne rendbe, ha maga Jézus Krisz­tus vállalná el az elnökséget. El kell fogadnunk azt is, hogy az MVSZ-ben végbe­menő folyamatok nem egye­diek, hanem tükörképei, kö­vetkezményei az általános magyar köztudatnak, közgon­dolkodásnak és ezért a ket­tőt nem lehet szétválasztani. Az alábbiakban három té­makörre szeretnék kitérni: Először a mai magyar köz­gondolkozás hiányosságairól szólnék. Ezután elmondom majd, hogy miért nem a "ma­gyarok világszövetsége" a ma létező MVSZ és végezetül pedig felvázolom majd a ki­bontakozásnak egy lehetsé­ges útját. A három témakör közül az elsőnek olvasásakor úgy tűn­het, hogy talán túlzott kriti­kával illetem az otthon élő magyarságot. Ezt elkerülen­dő, szeretném már most kije­lenteni, hogy szókimondá­somnak egyetlen célja a segí- teniakarás és a felsorolt megfigyelések semmit le nem vonnak az otthon élő ma­gyarság iránt érzett szerete- temből, az értük való aggó­dásomból, a velük való azo­nosulásomból. Ugyanakkor az is igaz, hogy szerintem az az egészséges hazaszeretet, mely meglátja és kimondja a hibáinkat és nem az mely mindig mindent elfogad. A mai magyar lekület 1956-ban a nemzeti egység azért jöhetett létre, mert e- gészséges volt a magyar lé­lek! Hogy milyen légkörben éltünk azon az őszön azt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy én október 22-én fel­vettem a 140 forintos ösztön­díjamat, abból 120 forintot az utcán őrizetlenül álló író­szövetségi Gyűjtőládába dob­tam, míg a fennmaradt 20 forint, még akkor is ott si­mult a zsebemben, amikor november végén átléptem az osztrák határt. Öt hét alatt egyetlen fillért nem tudtam elkölteni! Ott aludtam ahol rám esteledett, ott adtak en­nem, ahol megéheztem. Fi­zetséget tőlem soha senki nem kért! Hitelemet csak nemzetőr karszalagom bizto­sította. Nem kellett akkor nekünk hitelkártya, mert csa­lád, összetartó, egészséges lelkű, szerető család volt akkor a nemzet! Ma az MVSZ megválasz­tott elnökéről azt olvasom, hogy tagja volt a romániai Kommunista Pártnak, míg a mögötte pár szavazattal vég­zett másik jelölt azzal írta be nevét a magyar történelem­be, hogy mint a kommuniz­must követő első "szabad" kormányunk belügyminiszte­re, 30 évre titkosította a III/III-as AVH-s besúgók névsorát. Mit jelent ez? Azt, hogy meghibásodott a ma­gyarság erkölcsi iránytűje? Azt, hogy az atomjaira esett társadalom már nem elvek­ben, csak klikkekben képes gondolkozni? Vagy talán azt, hogy a 20-ik század kiirtott minden nemes indíttatást a magyar telkekből, hogy a mai ember már nem is képes megkülönböztetni a helyest a helytelentől, hogy tetteit már csak a félelem és az önzés irányítják? Vonjunk gondolatban pár­huzamot az előző rendszer- váltás erkölcsiségével, közös­ségi standardjaival: kérdez­zük meg önmagunkat, hogy 1945-ben az MVSZ delegá­tusok vajon elnökké válasz­tottak volna egy. olyan sze­mélyt, aki tagja volt a romá­niai Antonescu náci pártjá­nak? Tegyük fel a kérdést, hogy az 1945-ös első szabad kormányunk vajon titkosítot­ta volna a GESTAPO besú­góinak névlistáját, vajon 30 évnyi biztonságot adott volna a nyilas spicliknek is? Fontos kérdések ezek! 1956 is meg­mutatta, hogy nem szükséges a bosszú vagy a leszámolás, de a tiszta lappal való újra induláshoz igenis szükséges az őszinte szó, az igazság kimondása, és ez a szóki­mondás, a múlt eseményei­nek "helyükre tétele", ez bi­zony elmaradt 1989-ben. 1956-ban elhangzott, hogy "Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon!", míg 1989 után nem csak a III/III-asok listáját titkosította az új kor­Lipták Béla mány, de még át is vállalta a kommunisták által, az ural­muk meghosszabbítására fel­vett kölcsönöket is. A kor­mány megengedte azt is, hogy a nyugati befektetők a magyar gyárakat a leállítás céljával vásárolhassák meg, hogy így a maguk piacává, gyarmatává tehessék az or­szágot. Nem csak azt enged­ték meg, hogy a "húsosfazék­hoz" közelálló nomenklatúra "elfelejthessen" bocsánatot kérni korábbi tetteiért! Nem csak azt engedték meg, hogy ugyanazok akik az idegen megszállókat kiszolgálták, most magukat demokraták­nak és a szabad piac hívei­nek mondhassák! Nem csak azt engedték meg, hogy ez az orosz megszállóinkat kiszol­gáló volt uralkodó osztály a demokráciában is uralkodó osztály maradhasson, hogy a maga zsebébe "privatizálhas­sa" a nemzeti vagyon jó ré­szét! Nem! Még azt is meg­engedték, hogy ezután olyan adórendszert hozhassanak létre, melyben a tulajdon után nem hogy nem kell adót fizetni, de még csak be sem kell jelenteni, nyilvános­ságra sem kell hozni, hogy kinek mije van és hogy hon­nan, miből jött létre az a tulajdon?! Nos, ezek után és az or­szágban dúló klikkszellemet és korrupciót látva nem cso­da, hogy a megalázó anyagi gondokkal küszködő magyar társadalom cinikussá és le­targikussá vált! Nem csoda, hogy ez a társadalom nem hisz már vezetőiben, nem hisz az igazság erejében, nem hisz a kibontakozásban, egy­szóval nem csoda, hogy úgy tekint az MVSZ-ben vég­bemenő tragikomikus folya­matokra, mint önnön sorsá­nak tükörképeire és egy le­targikus legyintéssel elintézi azt. Bizony sajnálatos, hogy az utolsó 10 év eseményeiből azt a tanulságot vonta le a magyar ember, hogy nincs igazság és nem is lesz! Talán még ennél is nagyobb baj az, hogy a magyar ember nem szabadult meg a 40 évnyi diktatúra beidegződé­seitől sem. így például nem felejtette el azt a beidegző­dést sem, hogy az állam az ellenség és azt sem, hogy az államtól, tehát az ellenségtől lopni nem bűn! Márpedig, ha egy nemzet szabadrablás­ként tekint a közteherviselés­re, rabló maffiának hiszi a maga választotta vezetőit, akkor bizony előfordulhat, hogy ezek a nemzet irányítá­sáért felelősséget vállaló ál­lamférfiak néha eleget is tesznek majd ezeknek az elvárásoknak. Ebből a szempontból is tükörképpé válhat az MVSZ, elvégre nem csak a Széchenyieknek, az egy évi jövedelműket a nemzet oltá­rára helyzendő vagyonát a népének felajánló legna­gyobb magyarnak akadhat­nak követői! Nem! A felnö­vőben lévő új generáció pél­daképeivé válhatnak azok az erkölcsi törpék is, kik ma az MVSZ-ben hatalomért, fize tésért, szereplési alkalomért tolakodnak! így, ha őszinték akarunk lenni, bizony ki kell monda­nunk, hogy mára, a szabad­ság első évtizedének végére talán megállott ugyan a gaz­dasági hanyatlás az ország­ban, de a magyar lélek gyó­gyulása még alig indult meg! A nemzet közérzete még sem nem optimista, sem nem egységes. Nincs, nem létezik nemzeti közmegegyezés, nincs a pártok, vallások és osztályok választóvonalain átemelkedő és minden ma­gyar által elfogadott közös igyekezet, nemzeti tudat. Nem csak a III/III-as besú­gók listája titkos még ma is, de sokaknak fontosabb a klikk, a párt, az előrejutásért való helyezkedés, mint az igazság! Sokan nem azért helyeselnek vagy elleneznek valamit, mert az helyes vagy helytelen, hanem azért, mert klikktag vagy nem klikktag az aki mondja! Egyszóval, igenis tükörképe az MVSZ- es tragikomédia a magyar társadalom egészének. (Lábjegyzetként említem csak meg, hogy 2000. május 3-án megkaptam a rám vo­natkozó III/III-as jelentések közül 93 darabnak a másola­tát. E másolatokról gondo­san kitörölték a jelentéseket író besúgóknak ma is titkosí­tott neveit. A másolatokkal érkező fedőlevél pedig arról is tájékoztatott, hogy az "irat­anyag másik része jelenleg is szigorúan titkos minősítésű, ezért a hatályos magyar jog­szabályok értelmében meg­küldésükre - egyelőre - nincs mód" Egyelőre!) folytatjuk Következik: Az MVSZ múltja AMERICANA RENT-A-CAR T/F: (011-36-1)320-8287 * Tel: 350-2542 H-1134 Budapest, Dózsa György út 65 Website: http://www.americana.matav.hu E-mail: americana@mail.matav.hu Akar Ön új, légkondicionált autót bérelni ENNYIÉRT??? (korlátlan km használattal és biztosítással) SUZUKI Sedan 1.3 19,90$/nap* FIATMarea Sedan vagy Kombi 29,90$/nap* SEAT Cordoba automata 33,90 $/nap* TOYOTA Corolla automata 33,90$/nap* SPACE Wagons (6 személyes) 39,90 $/nap* *a fenti árak legalább 28 napos bérlés esetén érvényesek amennyiben másként akarja, a legolcsóbb árat a legjobb szolgáltatással akkor is nálunk kapja! Amerikai Menedzser: Mr. Gabriel LORAND 973-237-0377 * 9-6 minden nap Tartson lépést a nagyar humorral, politikával, irodalommal! Látta? - Hallotta? Ha nem, olvassa el Magyarország híreit, eseményeit közvetlenül az otthon megjelenő sajtótermékekből Nők Lapja, Kiskegyed, Természetgyógyászat Füles, Magyar Konyha, Magyar Nemzet, HVG... Minden otthon megjelenő lap megrendelhető Telefon: 718-482-0685 Hívják Bujdosó Enikőt, aki segít megtalálni a megfelelő újságot.

Next

/
Thumbnails
Contents