Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)
2000-11-02 / 41. szám
Thursday, Nov. 2, 2000 Amerikai Magyar Szó 7. Kincses Kalendárium Szent András hava November a régi római naptár kilencedik hónapja volt, a neve innen származik. Régi magyar neve Szent András hava, a csillagok állása szerint a Nyilas hava, meteorológiai megnevezése őszutó. A hónap első két napján a halottakra emlékezünk. A hó negyedik napján, százötven évvel ezelőtt, született Lóczy Lajos neves geológusra. Pozsonyban született, Aradon érettségizett és Zürichben szerzett geológusi diplomát. A földrajztudományoknak szinte minden szakterületén maradandó alkotott, de az őslénytan, a néprajz, a régészet is mesterének tartja. Számos expedícióban vett részt, köztük a Széchenyi Béla által szervezett kínai kutatóúton, a múlt század második felében. A híres Sven Hédin előtt leírta a Himalája áttolódásos tektonikáját valamint a Transzhimalá- ja-vonulatot. Itthon a Balaton környéke kutatását szervezte meg a meteorológiától az etnográfiáig és a biológiáig. Magyarország geológiai térképe az ő irányításával készült el, és a párizsi világ- kiállításon aranyérmet nyert. Kérésére Balatonarácson temették el, ahol vörös homokkőből készült sírkő alatt nyugszik; 1920-ban hunyt el. Első királyunk és Boldog Gizella fiának, a nagy reményekre jogosító Imre hercegnek névünnepe november 5- e. A királyfit 1031-ben egy vadászaton érte baleset. Személye az ifjúság példaképe, tisztasága, engedelmessége és szelídsége okán. A gazdasági év határnapja - Mihály mellett - Márton napja (november 11-e). A tours-i püspök a középkor legnépszerűbb szentje volt. Márton eredetileg katona volt és legendája szerint útban Amiens felé egy didergő koldussal találkozott. Kettévágta köpenyét, és a felét a fázó embernek adta, aki nem volt más, mint maga Jézus. Némely forrás szerint Márton magyar királyok sarja volt. Szülőhelyének két helyét is em.ítenek, Szent Már--- tonhegyét, ahová Pannonhalma épült és Saváriát (Szombathelyet); inkább az utóbbira utalnak a források. Számos néphagyomány kötődik a Márton-naphoz. Az első tömött libákat ekkortájt vágják le, a regula szerint: "aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezik". A napi időjárási jóslat szerint, "ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél következik". Más megfigyelés szerint, "ha a lúd Márton napján jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál" A hazai és világegyház legkedveltebb szentjei közé tartozik Árpádházi Szent Erzsébet, II. András és Gertrud királyné lánya. Thürin- giai Lajos felesége lett 1221- ben, majd férje halála után Marburgba költözött, ahol kórházat alapított, betegeket és szegényeket gondozott. A rózsalegenda hősnőjének nevével "Szent Örzsébet asszony" néven gyakran találkozunk gyermekjátékok szövegében. Ha Erzsébet-napon hó esik, a néphit szerint: "Erzsébet megrázza pende- lyét". Erzsébet napja 19-én. Gyakori női nevünk Katalin; védőszentjük Alexandria Szent Katalin Kr. u. 305-ben szenvedett vértanúl- halált. Katalin-naphoz férjjósló praktikák kötődnek. A november 25-én vízbe tett gyümölcsfaág - a "katalinág" -, ha kihajt, férjhez megy a ház kisasszonya. A fiúk bojtölnek ezen a napon, hogy álmukban meglássák jövendőbelijüket. A zimankós november utolsó napja Szent András napja. András halász volt, mielőtt Jézus követői közé állt, Kr. u. 60-ban Petra városában halt vértanúhalált, keresztre feszítették. A kereszt szárait átlósan ácsolták össze, azóta nevezik az ilyen alakú jelet andráskeresztnek. Andrásnaphoz is párválasztó jóslások kötődnek; ólomöntés, párna alá tett férfiruha, a disznóól ajtajának megrug- dalása és mások. András napján sok röfi leli halálát, ekkor kezdődnek a téli disznóölések és a nagy disnóto- • rok. András napja 30-án. Zöldséges burgonyalepény Hozzávalók: 4 evőkanál finomliszt, 1 oz margarin, 1 pohár tejföl, 4 tojás, 2 közepes nagyságú héjában főtt burgonya, 2 vastag szál sárgarépa 1 kisebb szál póréhagyma, 1 evőkanál ételízesítőpor, 1 teáskanál baking szoda. 1 gerezd fokhagyma, őrőlt feketebors, szerecsendió. A formához 1 evőkanál zsemlyemorzsa és 2 evőkanál margarin. Előkészítés: a tojásokat szétválasztjuk. A sárgákat fehéredésig keverjük a liszttel és a sütőporral, majd hozzákeverjük a margarint és a tejfölt, végül a ételízesítővel, a borssal a szerecsendióreszelékkel és a zúzott fokhagymával összekeverjük. A tojásfehérjékből kemény habot verünk. A főtt burgonyát meghámozzuk és dúrvára reszeljük, vagy apróra összevágjuk. A sárgarépát és a póréhagymát megtisztítjuk és egyforma vékony karikákra vágjuk. Egy nagy kerek tortaformát a margarinnal kikenjük és zsemlyemorzsával beszórjuk. 10 percig közepes lángon előmelegítjük a sütőt. Elkészítése: a kikevert tojásos masszába beledolgozzuk a burgonyát és a zöldségeket, majd óvatosan beleforgatjuk a tojáshabot. Átöntjük a kikent formába és a tetejét egyenletesre igazítjuk. Alufóliával letarkarjuk és az előmelegített forró sütőbe tesszük. Közepes lángon kb. 25 percig sütjük, majd a fóliát levéve éppen csak világosra pirítjuk. Tálalása: a formából kiborítva, nagy cikket vágunk belőle. Salátával tálaljuk. Sajt A megkeményedett sajt ismét puha lesz, ha friss tejben áztatjuk, majd megszárítjuk. . * A sajtot tegyük bura alá. Az így tarolt sajt nem szárad ki. ............. *....... A Ha puha sajtot akarunk reszelni, először fagyasszuk meg a mélyhűtőben, A bőr rosszindulató daganatai A bőr nyiroksejt eredetű daganatai közül viszonylag gyakori az időskorban kialakuló, kezdetben kifejezett viszketéssel járó, lassú lefolyású mycosis fungoides. Nevével ellentétben azonban nem gombás, bár korai stádiumban emlékeztethet gombás fertőzésre. A bőr mélyebb rétegeiből kiinduló rosszindulatú daganatok általában ritkán fordulnak elő, közölük azonban egyet, a Kaposisarcomát érdemes kiemelni. Ez a daganat a kiserek belfelszínét bélelő sejtekből indul ki. A múlt században a magyar származású Kaposi Mór írta le, mint idős férfiakon kialakuló, lassú lefolyású, hosszú túlélési daganatot. Napjainkban a Kaposi-sarcomának több típusát is megkülönböztetik, ezek közül a leggyakoribb az AIDS-hez társuló forma. AIDS- betegeken többszörös, rendkívül gyors lefolyású, gyors áttétképződéssel, 1-1.5 éves túléléssel jellemezhető formája jelenik meg. Kialakulásában az egyik herpeszvírusnak (HHV 8) tulajdonítanak szerepet. A rosszindulatú bőrdaganatok között a legnagyobb jelentőségű a melanoma malignum, a bőr úgynevezett festékes daganata. A melanoma egyben az egyik legrosszabb indulatú emberi daganat is. Az utóbbi évtizedekben előfordulása Magyarországon is a többszörösére emelkedett, s sajnálatos módon megjelenésében egyre fiatalabb életkor felé való eltolódás is mutatkozik. A melanoma az esetek 50 százalékában előzetesen ép bőrön, 30 százalékban pedig festékes anyajegy elfajulása során alakul ki. Az esetek kisebb hányadában a melanoma nem bőrből, hanem nyálkahártyáról (gyomor-bél rendszer, nemi szervek) vagy a szem bizonyos részeiből indulhat ki. A melanoma klinikailag többféle formában jelentkezhet, általában barnás, lehet laposan terjedő vagy kiemelkedő csomósadé van úgynevezett amelanoticus (nem festenyzett) formája is. Rendkívül rosszindulatú, felismerésekor többnyire már áttétet is adó daganat. A melanoma kezelés nehéz és máig nem megoldott kérdés. Áttéteket a nyirokcsomókba, májba, tüdőbe, agyba ad leggyakrabban. Korán felismert esetben az ötéves túlélés 90 százalék is lehet, míg a belszervi áttétet adó esetekben gyakorlatilag 0 százalék. A korai felismerés és az időben elvégzett megfelelő mértékű (1-3 centiméteres biztonsági zónájú) eltávolítás ezért fontos. A sérülésnek gyakran kitett anyajegyek, vagy a nem típusos megjelenésű anyajegyek preventív (megfelelő) eltávolítása során gyakran kérdezik a betegek, hogy az eltávolításnak van-e veszélye, hiszen hallottak már olyan esetről, hogy valaki ilyen műtétet követően meghalt. Valószínű azonban, hogy az ilyen szerencsétlen kimenetel már előrehaladott stádiumú melanoma esetén fordult elő, a beteg nem a műtét, hanem a belszervei áttétei miatt halt meg. Az azonban igaz, hogy a festékes anyajegyeket csak sebészileg, "in toto", tehát teljes egészében és mélységében szabad eltávolítani és szövettani vizsgálat kötelező. A bőrben úgynevezett másodlagos, tehát áttéti daganatok is megjelenhetnek. Belszervi tumorok közvetlen bőrre terjedéssel vagy a vér- és nyirokerek útján szóródva hozhatnak létre a bőrben többnyire tömött, körülírt csomókat. Leggyakrabban az emlő-, tüdő-, gyomor-, bél-, vese- és méhdaganatok adnak áttétet a bőrbe. A csomók eredetét a szövettani vizsgálat tisztázhatja. Legyen Ön is támogatónk Hungarian TV Magazine of Queens Adásunkat minden héten a QPTV 57-es csatornán sugározzuk szombaton este 8-9 óráig és ezt az adást szerdán délután 2 órakor megismételjük. Stúdiónk vállalja magyar országi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva. Érdeklődjenek Üsztöke István producer-szerkesztőnél az a- lábbi telefon vagy fax számon: 718-721-7824