Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

2000-03-23 / 12. szám

Thursday, March 23, 2000 Amerikai Magyar Szó 6. I. Ebben a családban, ha véletlenül szóba hozták Pirit, siettek leszögezni, hogy csak távoli rokon. És persze in­kább a távolságot tartják vele, mint a rokonságot. Piri egy rosszul menő ügyvéd és egy jól menő kala­posnő szerencsétlen házas­ságából született. A nevelé­sével nem sokat törődtek, mert egyszerűen nem értek rá. Az ügyvéd úr állandóan kliensek után vadászott, este­felé meg elment kártyázni. Ha Piri hazajött az iskolából és bement az irodába, csak Heller bácsit találta ott, a sánta írnokot, amint éppen parizert ebédelt papírból és hozzá egy nagy zöldpaprikát. Időnként megkínálta Pirit is és közben nem fogyott ki a panaszkodásból. Mindig tar­toztak neki a fizetésével és ha a Piroska nagysága nem fizetné ki, ami neki jár, hát bizony itthagyná az egészet.... Heller bácsi kénytelen volt minden elsején besánti- kálni a kalapszalonba, hogy felvegye a fizetését. A szalon remekül ment. Abban az időben a nők még kalapot viseltek, nemcsak templomban, de korzóra, ran­devúra, sőt még a piacra is. Ki hitte volna, hogy eljön az idő, mikor lobogó hajjal fog­nak szaladgálni, vagy nylon­parókát tesznek a fejükre. A Piroska Szalon a bel­város egyik eldugott kis utcá­jában volt. Ha Piri belátoga­tott, a mama rögtön betusz­kolta egy hátsó helyiségbe, ahol nem zavart senkit. Itt filctompok, fátyolok és művi­rágok között leült egy hok- kedlire és várta, hogy a kifu­tólány behozzon neki is egy indiánért vagy rigójancsit a közeli cukrászdából. A falon volt egy nagy tükör, ha belenézett mindig elkeseredett. Nyurga, sovány kislány volt, seszínű barna hajjal, előreálló fogain fémpereccel. Fő olvasmánya a Színházi Élet volt, ahol csak szépség­királynőkről és primadon­nákról látott képeket. Ezek mind szépek voltak és híre­sek. Persze gyűlölte őket.... Mikor a háború kitört, eleinte nem hozott nagyobb változást az életükbe. Papa már túl volt a kor­határon, nem hívták be, csak légótanfolyamra kellett jár­nia. Heller bácsi cukorjegyért állt sorba meg kenyérért. Az iskolában többszőr volt szénszünet, mint tanítás és Piri számtanórák helyett Claire Kenneth: Piri, a pesti rokon NOVELLA Claire Kenneth moziba járt, ami jobban is érdekelte. Ebben az időben UFA-filmeket adtak Pesten, melyeknek hősei kizárólag romantikus lelkű német tisz­tek és Gretchen-frizurás szende szüzek voltak. Lehet, hogy ez a propa­ganda már akkor is hatott Pirire.... A háború utolsó évében már kis horogkeresztes jel­vényt viselt a szögletes vállá­ra kitömött kabátjának kihaj­tóján és csakis német tisztek­kel járkált. Közben persze megválto­zott minden. Főleg Piri vál­tozott meg, csinos lány lett belőle, a fogain már nem volt perec, seszínű haját sző­kére hidrogénezte és a Piros­ka Szalon legsikkesebb ka­lapjait viselte. Tizennyolc éves volt, ez volt a legszebb rajta. A Wehrmacht-kocsi ott állt a ház előtt minden este és a német tisztek vitték vacsorázni a Szigetre, Budá­ra, a Kis Royálba, a Lúdláb- ba. 1944 nyara volt.... A mama kétségbe volt esve és mindig ugyanazt haj­togatta, mint egy törött gra­mofonlemez.- Ez az átok Hitler máris elvesztette a háborút, a ro­hadt németek majd elpucol­nak innen és mi lesz veled? Azt fogják mondani, hogy egy Mata Hari vagy!... Pirinek fogalma sem volt, ki lehetett Mata Hari, de azt tudta, hogy egészen más, amit mondanak rá. De fü­tyült mindenkire. Mindennap mulatni, szórakozni, egyik német tiszt a másik után.... Az ostrom alatt Piri tel­jesen eltűnt, senki sem tu­dott róla. Még a szülei sem, ők csak meghúzódtak az ó- vóhelyen és várták, hogy mi lesz. A kalapüzlet kirakatát már kilőtte a légnyomás, ki is fosztották, de mindez mel­lékes volt most. Ki hordott kalapot ebben az időben?... Csak fekete kendővel bekö­tött fejük volt a nőknek és bekormozott arcuk, hogy az oroszok el ne vigyék őket, "krumplit hámozni" a kom- mandatúrára. A szovjet hordák már rázúdultak a városra, halál, rémület volt mindenütt, e- gyetlen karóráért bárkit le­lőttek. Elhurcoltak férfiakat, nőket, mindenkit. A pincékből már néhá- nyan felmerészkedtek a ki­bombázott, kifosztott laká­sokba. Éhínség volt, az utcán heverő lóhullákból már ki­vágtak minden ehető húst és a dohos sárgaborsó is elfo­gyott. Ekkor bukkant fel Piri. Egy orosz tiszttel jött, ugyanolyan nagy szőrmekucs­mája volt, mint az orosznak.- A vőlegényem - így mu­tatta be a szüleinek. A papa csak üveges sze­mekkel bámulta őket. Pirin a Hitler-jelvény helyett most a vörös csillag volt kitűzve. Belőle is dőlt a vodkaszag és azzal dicsekedett, hogy e- gyütt járnak zabrálni Szergej- jel. így hívták az oroszt. Fur­csa szokása volt, hogy a kardlapjával csapkodott, mia­latt beszélt. A mamától foly­ton azt kérdezte, hogy "búr- zsuj? Burzsuj?" Mama ugyanis még az óvóhelyen is az elegáns per­zsabundájába burkolózott. A ház lakói döbbenten figyel­ték őket. Másnap a papa meghalt. Álmában érte a halál, nem szenvedett. Neki már jó, neki már nem kell szégyenkezni.... Ez volt a véleménye mindenki­nek. Pirit persze nem érde­kelte a ház lakóinak felhábo­rodása, egy budai villába köl­tözött be Szergejjel. Az orosz egyszerűen elrekvirálta a villát, ahol csodálatos módon minden épségben volt. Még az ablakok is sértetlenek ma­radtak, mintha nem lett volna ostrom, bombázás. Pesten mindenki papírral beragasztott ablakok mögött didergett, fűtés nem műkö­dött, víz se volt, legtöbb he­lyen a csöveket is találat érte, de Piri villájában vígan égett a tűz a kandallóban. Egy orosz katona volt kiren­delve, aki naphosszat vágta a tüzelőt: a szomszédos villa parkettjét és nagy, faragott tölgyfa bútorait használta fel. Pazar perzsaszönyegek is voltak, ezüstök, minden. A tulajdonos az utolsó percben menekülhetett el, otthagyva a sok értéket. Mama először ellenke­zett, de aztán erősebb volt benne a kényelem utáni vágy, mint az erkölcsi felhá­borodás és ő is odaköltözött a villába. Kisírt szemekkel csak ritkán mozdult ki a szo­bájából, olyan arccal vonult ki a konyhába, mint Stuart Mária, amikor a vérpadra indult. Nem akart látni és tudni semmiről. Már tavaszodott, mikor Szergejt a csapattestével e- gyütt visszahelyezték Orosz­országba. Piri nem sokat bánkódott, fő, hogy a villa megmaradt. Ezekben a zava­ros időkben senki sem merte firtatni, hogy milyen alapon lakik ott. A tulajdonos Nyu­gatra ment, ez elég indok volt. Piri lázasan tanult ango­lul, erre volt most szüksége. Amerikaiak érkeztek Pestre, a katonai misszió tagjai. Hogy került ezekkel kapcso­latba Piri, ez rejtély. Rövide­sen a villa előtt több ameri­kai dzsip parkolt, mint a pa­rancsnokság előtt. Nagy mu­latozások voltak, néha hajna­lig. A nyitott ablakon át ki­hallatszott a jazz, a szomszé­dok nem tudtak aludni és orgiákról tettek feljelentése­ket. Piri eközben az egyik szobát raktárnak rendezte be, olyan mennyiségű csoko­ládé, tejpor, kávé és nylon- harisnya gyűlt össze. Finom amerikai konzervek, amiket csak aranyért vagy Napóleo­nért adott el. Folyt a whisky és a villának inkább night club jellege volt már, mint magánháznak. A mama teljesen begu- bózott, Pirihez nem is szólt már. De egész nap ette a Hershey csokoládét és bána­tában teljesen elhízott. Ha véletlenül megkérdezték Pi­rit, hogy ki ez, nyugodtan rávágta, hogy a szakácsnője. Az egyik fiatal amerikai, akit Johnnynak hívtak és csendes minnesotai farmról került bele a háborúba, telje­sen megszédült az előkelő fiatal hölgytől és komolyan gondolt rá, hogy feleségül kéri. Ekkor csillant fel először Piri előtt a lehetőség, Ameri­kába menni.... De közben sajnálta a pompás villáját itthagyni. Johnny helyes fickó volt és döbbenetesen naiv. Mindent elhitt, amit bebeszélt neki. Hogy többiekhez semmi köze, hogy ő az egyetlen boyfriend... De egyszervárat- lanul állított be, mikor egy fekete őrmester dzsipje állt a ház előtt, aki állítólag csak csomagokat hozott. Piri fél­meztelenül rohant ki a háló­szobából, de akkor már késő volt. Johnny és a fekete vé­resre verték egymást, mind­kettőt hordágyon szállították el. És ezzel vége is lett az Amerikába menő tervek­nek. A parancsnokság eltil­totta a katonákat, hogy Piri házába valaha betegyék a lábukat. Mindenki kíváncsian vár­ta, hogy most mi lesz?... Piri egy időre eltűnt, a mama szerint vidékre ment rokonokhoz, kipihenni az izgalmakat. A raktárt most a mama kezelte, ő árusította a konzerveket, csokoládét, ny­lonharisnyákat. Ez a feketé- zés egész nyíltan ment abban az időben. Nyár végén, lesülve és ragyogóan megérkezett Piri a Balatonról. Egy jóképű keszthelyi fiúval, aki még naivabb volt, mint Johnny. Szeptemberben megtar­tották az esküvőt. Piri fehér fátylakban, mirtuszkoszorú­val, liliomcsokorral, valóban szép menyasszony volt. A templomban elég sokan szorongtak, de külö­nös módon, sem a német, sem az orosz, de még az a- merikai hadsereg sem képvi­seltette magát. folytatjuk (Copyright by Claire Kenneth) AMERIKAI RENT CAR KFT/LTD legolcsóbb c£7 4 Telefon bérelhető! OPEL CORSA MANUAL 168 USD/HÉT OPEL ASTRA MANUAL 182 USD/HÉT OPEL VECTRA AUTOMATA 210 USD/HÉT OPEL OMEGA AUTOMATA 231 USD/HÉT MERCEDES AUT. AIR C. 294 USD/HÉT Korlátlan km, adóval, biztosítással, repülőtéri vagy címen történő átadással! NYUGDÍJASOKNAKTOVÁBBI KEDVEZMÉNY! Tel: 011 +36 (76) 481-834 Fax: 011 +36 (76) 401-664 E-Mail« amrencar@mail.matav.hu WEB: http://www.inc.hu/amrencar a Magyar Színház Művészeti Fórum-a Minden hétfőn eset 7 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents