Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
2000-03-23 / 12. szám
Thursday, March 23, 2000 Amerikai Magyar Szó 3. EMBERSÉGÜNK, MAGYARSÁGUNK 4. rész Csonka Magyarország Három generáció nőtt fel azóta, hogy a történelmi Magyarország megszűnt létezni. Három emberöltő telt el mióta elveszítettük az ország területének 63 és lakosságának 71 százalékát. Hosszú idő ez, de nekünk mégsem volt elég! Nem volt elég se a felejtésre, se a tanulságok levonására. A magyar miniszterelnököket ma is csak az különbözteti meg egymástól, hogy "hány magyar vezetőjének érzik magukat"? A különbség köztük csak abban van, hogy a nemzet részének tekintik-e az elszakított területeken élő honfitársainkat és nem abban, hogy milyen úton és milyen jövőben kívánják vezetni a mi szétszakított szegény népünket. Másszóval; a magyarságnak és vezetőinek nincs világosan átgondolt jövőképe! Márpedig a történelmet csak azok formálják, akik tudják, hogy mit akarnak! Azok formálják és azok érdemlik a szebb jövőt, akik a bűnbak keresés, a múlton való siránkozás helyett a jövővel foglalkoznak, azt építik. Ezért, az alábbiakban egy jövőképet, egy célt fogok magunk elé kivetíteni annak reményében, hogy annak fontolgatása, alakítgatása révén idővel eljuthassunk egy közmegegyezéshez nemzetünk teendőit illetően. A sok fontos teendő közül kettőt fogok az alábbiakban részletezni. Az első az Egyesült Nemzetekre és azon belül Magyarország szerepére, a második Közép- Európa jövőjére vonatkozik: Kultúrális autonómia Bárhol és bármely irányban is lépjük át a magyar határt, annak túlsó oldalán újra magyar helyiségbe érkezünk. Magyarországnak ez az állapota egy természetes szerepet, vagy pontosabban talán inkább egy kötelességet szab a magyar külpolitikára. A magyar külpolitika feladata az, hogy a kisebbségek jogait meghatározó nemzetközi jogrend megteremtésében élen járjon, hogy itt, ebben betöltse a katalizátor szerepét! Mivel Magyarország már aláírta azokat az alapszerződéseket, melyek véglegesítik a jelenlegi államhatárokat, így e szerepvállalás miatt, nem érheti hazánkat kritika, senki nem vádolhat bennünket irredentizmussal. Lipták Béla Lipták Béla Ezért a mindenkori magyar ENSZ delegátusok természetes kötelessége és szerepe, hogy "Carthaginam esse delendam"-ot kiáltsanak az Egyesült Nemzetek MINDEN GYŰLÉSÉN és tárgyalásán egészen addig, amíg az általános emberi jogok alapokmányát ki nem egészítik az egyén ama - kulturális és nyelvi - jogaival, melyeket csak csoportban képes gyakorolni. Magyarországnak kellene vezetnie azt a koalíciót, mely felöli és egységbe kovácsolja a világ összes jogfosztott kisebbségét. Magyarországnak lenne természetes joga, sőt feladata megfogalmazni és a közgyűlés elé terjeszteni az ENSZ Kisebbségvédelmi Alapokmányát, az egyéni emberi jogokból következő csoport-jogok deklarációját. Magyarország képviselőjének kellene kifejteni, hogy nem további ENSZ hadosztályok felállítására van szükség, hanem olyan általános alapelvekre, melyek a Föld minden kisebbségét egyformán megvédik. Ha elérjük, hogy ENSZ általános alapelvként lefekteti, hogy minden kisebbségnek joga van kulturális öröksége megőrzéséhez, hogy minden kisebbség önrendelkezhet kultúrális és nyelvi autonómiájának kérdésében, akkor az ENSZ mellesleg azt is biztosítja majd, hogy fentmaradjon az elszakított területek magyarsága is. Dunai Konfederáció A magyar kisebbségek védelme mellett, a második legfontosabb teendőnk egy új Közép-Európa megteremtése. Itt az ideje, hogy levonjuk az elmúlt századok tanulságát és megértsük végre történelmünk üzenetét: Itt az ideje észrevennünk, hogy a Duna táján csak akkor volt béke és jólét, amikor Mátyás-i méretű, nagy és erős hatalom uralta a térséget. Meg kell értenünk végre, hogy hiába kopogtattak Erdély urai a török portán, a magyar urak Bécsben, Horthy Berlinben, Kádár Moszkvában vagy manapság mi Brüsszelben, amíg hatalmi vákuum volt, (van vagy lesz) a Kárpát medencében, addig nem lesz igazi magyar kibontakozás, addig piac maradunk és gyepű, addig megmaradunk az idegen érdekek kiszolgálóinak. Meg kell értenünk azt is, hogy egy új Közép-Európát nem azért kell megteremtenünk, mert Bécs vagy Berlin, Moszkva vagy Brüsszel gyűlölnének bennünket. Azért sem, mert eredendően gonosz hatalmak székelnének eme városokban. Nem! Ennek az az oka, hogy az ő figyelmük nem a Duna tájára irányul, hogy ők a maguk érdekeivel vannak elfoglalva és ezek az érdekek nem a Kárpát medencét szolgálják, nem ott vannak! Ezért, nekünk olyan hatalom kell, melynek súlypontja, figyelme és érdeke egyaránt Közép-Európában van, s ilyen hatalom csak egy lehet: a Visegrádi Államközösség vagy ahogy Kossuth nevezte azt: A Dunai Konfederáció. Ennek, az Európai Közösségen belüli federáció- nak a létrehozása kell legyen a magyar külpolitika elsőrendű célja (ami persze nem zárja ki, hogy EU és NATO tagok is legyünk), de megköveteli a szomszédainkkal való őszinte és hosszútávú megbékélést. Úgy ahogy az Európai Unió nem létezhetne a német-francia megbékélés nélkül, úgy a Dunai Konfederáció sem születhet meg a magyar-román megbékélés nélkül! Ehhez pedig szükséges nem csak egymás jobb megismerése, megbecsülése és az ebből következő e- gyűttműködés, de az átjárható határok is. Aztán amikor Románia, Ausztria és Hor- vátország csatlakozott már a Visegrádi országokhoz, akkor ez a közép-európai egyesülés is eléri majd azt, hogy tömege, mérete a világ összes tárgyalóasztalánál helyet biztosít majd számára. Ránk, a mi érdekeinkre, akkor fog valóban odafigyelni akár Nyugat-Európa, akár a nagyvilág, amikor egy százmilliós federáció részeként, mint egyenrangú vagy közel- egyenrangú felek tárgyalunk velük. Ez a jövőkép kell hogy vezesse a 21-ik századi magyar külpolitikát és nem a kimondatlan, de mégis s szomszédaink iránti bizalmatlanságból fakadó, távoli szövetségek biztosította védelem keresése. Ha ezzel a kis írásommal sikerült volna hozzájárulni az egészségesebb magyar közszellem létrejöttéhez, a közügyek iránti közömbösség csökkentéséhez, a magánéletbe való visszavonulásönrombolóstruccpolitikájánakfelszámolásához, egyszóval ahhoz, hogy népem újra higgyen önmagában és a magyar nemzet jövőjében, az több mint nagy öröm, az életem értelmének beteljesedése lenne az számomra. Javaslat a világszövetség reformjára Duray t jelölik MVSZ-elnöknek POZSONY. Galántán tartotta ülését a Magyarok Világszövetségének Szlovákiai Országos Tanácsa, amely egyhangú szavazással úgy döntött, hogy a szövetség májusi kongresszusán Duray Miklóst, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnökét jelölik a Csoóri Sándor távozása után megüresedő elnöki posztra. Duray Miklós elmondta, elfogadja a szlovákiai tanács döntését, azaz vállalja megmérettetését a májusi kongresszuson, ám csak abban az esetben, ha a küldöttek többsége hitet tesz a világszövetség megújítása mellett, gyors reformok végrehajtására kötelezik az elnökséget. Továbbá elmondta, hogy a világszövetségben uralkodó közgondolkodáson is változtatni kell. "Alapvető kérdés számomra, hogy a világszövetségben ne folyjon hatalmi harc. A világszövetség tisztség ellátása számomra ugyanis nem hatalomgyakorlás, hanem szolgálatot jelent" - mondta Duray Miklós. Magyar zarándoklat a Szentföldön BUDAPEST. Februárban nyolcszáz magyar zarándokolt a Szentföldre. A szentévi nemzeti zarándoklat védnöke Paskai László bíboros, vezetője Seregély István egri érsék. A zarándoklaton részt vett a püspöki kar több tagja, a görög katolikus hívek élén Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus megyés püspök, valamint a parlament több képviselője, illetve Kövér László titkosszolgálatokat felügyelő miniszter, a Fidesz elnöke, Joó Rudolf helyettes külügyi államtitkár, Semjén Zsolt az egyházügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár. A zarándoklat résztvevői felkeresték Nazaretet, Betlehemet és elmentek a Jordán folyóhoz. Jeruzsálemben Szent Isván király emlékére táblát helyeztek el. A program keretében Kövér megkoszorúzta a mártírok emlékművét; megtekintették a világ jámborai közös emléktábláját, a vészkorszakban elpusztított zsidó közösségek völgyét és a holokauszt idéjen életüket vesztett gyermekek mauzóleumát. ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit Most éh akarom tovább segíteni a régi barátokat és az új barátokat akik jönne Ír az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law * 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aid nagy gondossággal dolgozik, keressen fell . AKI SZERET OLVASNI Rendelje meg Walkó Bözsi: Az elvesztett boldogság című könyvét. Ez a könyv Lídia odaadó hűséges szerelméről szól az életből merített érdekes történet. Ára $10.- postaköltséggel együtt $12.Megrendelhető: Walkó Bözsi 35-16 34 St Astoria, N.Y. 11106 Tel: 718-361-2463
