Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
2000-03-16 / 11. szám
Kodály hétvége a N.Y.-i körzetben Több tucatnyi gyerek zsibongása. Hol hallunk ilyet Amerikában, vagy egyáltalán külföldön - magyarul? Cserkészcsapatainkban, magyar iskoláinkban. Áldozatkész és lelkes cserkészvezetők, hivatásos tanárok és tanítók tették lehetővé, hogy közel 100 magyar cserkész négy magyarlakta város hét cserkészcsapatából összegyűljön a New Jersey-i New Brunswickban lévő Teleki Pál Cserkészházban és a helyi Magyar Atlétikai Klub helyiségeiben. Ebben az egyik legsűrűbben magyar-lakta városban immár a 7. Kodály hétvégre nemrégiben került sor, hogy a külföldön nevelkedő magyar cserkészek gazdag magyar népi kultúrákba elmélyüljenek. A pentaton skála ősi népdalaiból, valamint az "újabbakból", a csak többszáz évesekből, énekelve és furulyázva, valamint népi- és magyar gyermek-táncokat tanulva, népszoká- sainkegyikét-másikát felelevenítve, tértek haza Washingtonba, Passaicra, Garfieldre, New Yorkba és New Brunsweick környékére a New York-i körzet ide összese reglett cserkészei. Táncházat rendeztek, melyet a helybeli fiatal vezetők, mint Varga László és Vigh Ildikó, valamint a New Yorkból érkezett Tass Zsuzsa és Fodor Alpár vezettek A három korosztályba csoportosított gyermekek immár három nemzedéket képviseltek - azokét, akik még a Kárpátmedencében élték le gyermekkorukat, a külföldön születetteket, avagy már azok gyerekei. Ilyen módon kaptak kostolót a magyar népdalok ősi ritmusaiból melyet a 14 éven felüliek (a Nagy-Alföldről elnevezett korosztály) részére a Torontóból érkezett Zabudán Gyurka bá’ zenetanár szakszerűen tanított be, a többszólamú énekkarra írt Kodály és Bartók feldolgozásokat igen nagy sikerrel és élvezettel. A szolmizálás titkait a Kodály módszer tanítványa, Dasné CservenkaNoéminekszakszerű közreműködése tette lehetővé a középső, azaz 8-13 éves, a Kis-Alföld tájegységről elnevezett korosztálynak, míg a legfiatalabbakkal a helybeli Gorondiné Enikő és az új washingtoni csoportparancsnok Székely Krisztina foglalkozott. A citerázás alapelveit a passaici dr. Kovács Endre mutatta be. Kézügyességet Pándi Réka a garfieldi leányparancsnok, a furulyázás titkait pedig ifi. Vajtay István helybeli csapatparancsnok és a szintén helybeli Körömi Rita, és dr. Gyulassyné Hites Györgyi, valamint Fischer Viktor oktatták. A sikerhez továbbá hozzájárultak Sándor Anna a körzetből, valamint Marshall Tamás, Garfield-i, ifi. Baráth Károly New York-i és Gáspár Csilla New Brunswick-i csapatparancsnokok. Nem maradhat ki a New Brunswick-i Kovács Évánk közreműködése sem. Étkezéseket a helybeli Csehné Éva irányításával a különböző városokból összesereglett cserkészszülők fáradhatatlan munkája tette lehetővé Votinné Katalin, a New York-i Magyar Iskola Szülői-Tanári Egyesület elnöknője, Felsővályiné Erzsébet, a Garfield-i cserkészek Fenntartó Testületi tagja, a helybeli Göndör Éva és Tóth Júlia a washingtoni Bárczayné Kata, valamint a szórványban élő Tiger Ildikó, a főzés, a kiszolgálás munkáit végezték. A szervezés ezúttal Tigerné Hevesi Júlia körzeti parancsnok érdeme, aki záróbeszédében elmítette, hogy".... aki ezen részt vett és belemélyült a kínált népi kultúránkba, az nem lehet rossz ember. Bizonyára jó és hasznos tagjai lesznek majd a társadalomnak, akik erre eljöttek...." A Külföldi Magyar Cserkészszövetség az idén nyáron a New York állambeli Sík Sándor Cserkészparkban tartandó központi jubileumi táborra legalább 16 országból - a Kárpát-medence magyar kisebbségi sorsban működő cserkészszövetségeit is | beleértve - közel 600 magyar cserkészre számít az 55 éves külföldi magyar cserkészet és a 90 éves magyar cserkészmozgalom megünneplésére . Fischer Viktor Lipták Béla Márciusi folytatás a 3. oldalról Lesz-e áldó imádság, és ma- radnak-e szent nevek? Vagy "átkozott ősapákká" merevü- lünk mi is...? Sursum corda! Fel hát a szívekkel! Feljebb a fejekkel! legalább a zászlók magasába lengtek: közelebb 1956 zásztünődés Iájához, melynek lyukas közepén nemrég még át-átfújt a dermesztő november 4-i szél, s amit majd csak befoltoz a végre hiteles valósággal telített régi-új szimbólum: a magyar címer. KEDVES BARÁTAIM! Arról szeretnék beszélni, hogy mit is üzennek nekünk most, a 21-ik évszázad kezdetén, 1848 szabadságharcosai? 1848 egyik üzenete az, hogy ne féljünk, mert a félelem rossz tanácsadó! Ne féljünk, mert szabadnak lenni annyit jelent, mint nem félni! Kossuth veressipkásai - kik két világhatalommal vették fel a harcot - vagy utódaik, a tankokkal szembeszálló pesti srácok, nem azért fogtak fegyvert, mert úgy gondolták, hogy jók az esélyeik a győzelemre, hanem azért, mert hittek igazukban és mást igy mást nem tehettek! Ugyanakkor mit teszünk mi a 21-ik század magyarjai? Mi még a kisebbségbe szakadt honfitársaink önrendelkezési jogát, még a határfolyónkat sem merjük megvédeni vagy visszakövetelni! 1848 bizony azt üzeni nekünk, hogy ne féljünk! 1848 azt is üzeni a 21-ik század magyarjának, hogy szeresse, hogy jobban szeresse a hazáját! Kossuth katonáinak nem lett volna fegyvere, ha a magyar asszonyok nem ajánlják fel ékszereiket a haza védelmére. így volt ez 1956-ban is, amikor halomba gyűlt a papírpénz a pesti utca őrizetlen irószövetségi gyűjtőládáiba! Ezért, az önző és anyagias 21-ik században élő magyarságnak, azt is üzeni 1848, hogy áldozzunk többet a közösségért, hogy váljon újra csaladda, mindannyiunk családjává a nemzet! A bátorság és a hazaszeretet mellett 1848 fontos üzenete még az is, hogy fogjunk össze! Kossuth zászlai alatt egymás mellett ott harcolt a zsidó és a szlovák önkéntesek ezredei is. 1956-ban is egységben állt a nemzet, aki magyar velünk tart!" volt a jelszavunk. Ma viszont mi vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei. Ma elválik agymástól a zsidó és a keresztény magyar, ma egymás ellen fordul a liberális és a konzervatív magyar, ma pártokra és politikai táborokra szakadt a nemzet. Másfél évszázad távolából 1848 bizony azt is üzeni nékünk, hogy keressük azt ami összeköt! 1848-nak egy másik üzenete, hogy egy népnél sem vagyunk alábbvalóak! 1848-ban a világ felnézett a veres sip- kás szabadság-hősökre és 1956-ban is a Pesti Srácért dobogott a világ szíve, mert mindketten példát mutattak áldozatukkal a világnak, mert ők komolyan gondolták, hogy "fényesebb a láncnál a kard". Ma viszont csak a pénz után fut a magyar és közben csökken a népesség a maradék kis hazában. Ma, egy új magyar népvándorlás küszöbén, azt üzeni nekünk 1848, hogy csak azt becsüli meg a világ, aki önmagát megbecsüli! 1848 azt is üzeni, hogy védjük meg az igazságot és adjuk át azt gyermekeinknek! A márciusi ifjak 12 pontja maga volt a színtiszta igazság. 1956-ban akkor sejtettük, hogy győztünk, amikor a Kossuth Rádió bevallotta, hogy "hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon!" Ma viszont olyanokat olvasok az otthoni diákok érettségi téziseiben, hogy 1956 polgárháború volt, meg olyanokat, hogy Horthy volt Hitler utolsó csatlósa Bizony elgondolkoztató, hogy vajon milyen szülőktől és milyen tanároktól tanul ilyeneket a gyermek? Vajon elmondta-e valaki ezeknek a gyerekeknek, hogy Horthy 1944 július 2-án tudta meg, hogy Auswitzban magyar embereket gyilkolnak a németek. Erre azonnal Pestre rendelte Koszorús Ferenc páncélosait és július 6-án - miután a magyar páncélosok lezárták a hidakat és főútvonalakat - 24 órát adott Eich- mannak és a vele szövetséges csendőröknek, a távozásra, majd július 9-én leállított minden deportálást az egész országból és később megparancsolta Lakatos Géza miniszterelnöknek, hogy kössön különbékét a nyugati hatalmakkal. Mikor ezt a németek megtudták, elfogták Horthy egyetlen még élő gyermekét (a 77 éves öregembernek négy gyermeke közül ekkor már csak egy élt), és annak életével zsarolták meg, hogy adja át a hatal - mat Szálasinak, majd mikor ezt megtette, annak ellenére letartóztatták. Hát ilyen utolsó csatlósa volt Horthy Hitlernek! Bizony 1848 azt is üzeni nekünk, hogy adjuk tovább az igazságot gyermekeinknek. 1848 azt is üzeni, hogy elveinkben nem szabad megalkudni. Azt is üzeni, hogy míg a torinói Kossuth nem alkudott, hanem kitartóan küzdött a Dunai Konfederáció- ért, a szomszéd népekkel való megbékélésért, a Közép-Európai Egyesült Államokért, addig a megalkuvást hirdető "haza bölcse" a halálraítélt Habsburg házhoz láncolta a magyar jövőt és ezzel előkészítette Trianon tragédiáját. Hasonló megalkuvás történt 1989-ben, amikor megint egyszer hátat fordítottunk 1956 elveinek, nem rendeztünk nagytakarítást, nem mondtuk fel a kommunisták kölcsöneit, nem indultunk tiszta lappal a demokráciába, hanem jogfolytonosságot vállaltunk a korábbi kommunista hatalommal, átmentettük a korábbi uralkodó orsztályt és megengedtük, hogy a hazaárulók a maguk zsebébe privatizálják az országot. 1848 azt üzeni nekünk, hogy elveinkben nincs alku! Hogy az elvnek olyannak kell lennie, mint a kőnek, mert a történelem rohanó vize minden mást elmos, csak a kő marad! És végül 1848 azt is üzeni, hogy a nemzet törődjön az emigrációjával. Rákóczi, Kossuth, *45 és *56 emigrációi közül egyik sem tért haza! Minden forradalmunk u- gyanabból a három felvonásból állott: mindegyik a hősi kiállással kezdődött. A második felvonás volt az alku, az elveink feladásának felvonása, majd a harmadik felvonásban idegen temetőkben tértek nyugovóra a forradalmainkhoz hűséges legjobbjaink, az emigránsok. Mert magyar emigráció még nem tért haza és itt kint pedig hiába adtuk át gyermekeinknek vagy talán unokáinknak is az anyanyelvet, hiába véd- tük, őriztük Ady, Madách és Arany örökségét, itt kint mint közösség meg nem maradhatunk! Talán a magyar történelem folyamán most van először alkalmunk arra, hogy megváltoztassuk ennek a három- felvonásos drámának az utolsó felvonását. Talán ma lehetőség nyílik majd úgy az emigráció másodgenerációjának a hazaköltözésére, mint folytatás az 5. oldalon Külföldi Magyar Cserkészszövetség Sajtótájékoztató 1848 üzenete Elhangzott 2000 március 12-én Bridgeporton Lipták Béla Thursday, March 16, 2000 Amerikai Magyar Szó 4.
