Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

2000-01-13 / 2. szám

Olvassa New York egyetlen magyar mévű hetilapját! Amerikai Ára: 75 cent AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Az amerikai külpolitika magyar vonatkozásban (is) Putyin nyilatkozatban indokolta Groznij ostromának leállítását Az erősödő külföldi bírálatok ellenére Moszkva változatlan elszántsággal folytatja a hadműveleteket Csecse nföl- dön. Az orosz hatóságokat egyelőre a polgári áldozatok növekvő számáról szoló helyi beszámolók sem tántorítják el a meghirdetett céltól, vagyis hogy megsemmisítsék az észa- kaukázusi köztársaságban lévő terroristákat. December végén, illetve január elején az orosz erők grozniji előrenyomulásának felfüggesztését Vlagyimir Putyin az ortodox és muzulmán vallási ünnepekkel, a légierő és a tüzérség tevékenységét akadályozó rossz időjárási viszonyok­kal, illetve a veszélyes vegyi anyagok felrobbantásának veszélyével indokolta. Arafat az év végéig palesztin államot akar GÁZA. 2000 jan. 6. Jasszer Arafát a palesztion hatóság vezetője tartja magát ahhoz az elhatározásához, még ebben az évben kikiáltja a palesztin államot. Arafát muzulmán ünnep befejezése és az ortodox karácsony alkalmából beszélt erről, miután Gázá­ban megkoszorüzta az ismeretlenb katona sírját. A palesztinok mindazokon a területeken kívánják létrehozni saját államukat, amelyeket Izrael szállt meg 1967-ben szögezte le az újságíróknak Tajeb Abd ar-Rahim elnökségi főtitkár. Robbantás Colombóban COLOMBO. Pokolgépes robbanást hajtott végre egy öngyilkos merénylő január 5-én Sri Lanka-i főváros Co­lombo kormányzati negyedében a miniszterelnöki hivatal közelében. A robbanás 11 ember megölt. Ugyancsak ezen napon agyonlőt­tek egy közismert tamil politikust Colombóban. Vasutassztrájk BUDAPEST. A vasutas reprezentatív szakszervezetek január 10-én országos vasutassztrájkot jelentettek be, az egyeztető tárgyalás kudarcát követően. A MÁV Rt. felkészült a 60 órás sztrájkra és mindent megtesz annak érdekében, hogy az utasok és a vasúttársaság megrendelői a lehető legkevesebb gondot érezzék a munkaügyi konfliktusból Belvíz probléma a Duna-Tisza közén KECSKEMÉT. A Duna-Tisza közén a hét végén is megállás nélkül védekeztek a belvíz ellen, az elöntött területek 45 000 hektárnál is több, az épületkárok 7 millió forintra tehetők. A külpolitikai konyhában a mai szakácsoknak is meg van a régi receptjük a fonottka­lácshoz: vegyél egy adag a- mónia nitrátot - és keverd össze nitroglicerinnel.... Ilyen recepttel ne csodál­kozzunk, hogy "a Clinton doktrína" már az elején nem működik a tervek szerint, sőt a "Charter for European Se­curity" sem valószínű, hogy aláírásra kerül egyhamar. Feltételezzük, hogy az egész elképzelés az amerikai külügyminiszter Magdeleine Albrightnek a szüleménye. Mivel a külügyminiszter cseh születésű, elsőkézből ismerhetné az európai szituá­ciót, mível még előző hazája két rokon népe sem tudott megmaradni egy fedél alatt, holott - ha egyáltalán - ők, lehettek volna a legjobb je­löltek, mível a Status Quo fenntartása - gondolná valaki - nagyon is közös érdekük lett volna. Azt hiszem nyílt titok Mag­deleine Albrightnak a ma- gyarellenessége. Ezt meg kellett jegyeznünk bár egyál­talán nincs szándékunkban itt személyi támadást indítani egy már nem sokáig létező külügyminiszter ellen. Az ideje alatt a magyarság a legtöbbet tette Amerikáért, és a legkevesebbet kapta cse­rébe, ha egyáltalán valamit is. (Még -ahogy mi tudjuk - Taszárért sem fizetett a NATO, sem a magyar NATO tagság előtt, sem utá­na, még kiszuperált fegyvert sem kapott az ország, ne hogy már valami is eszébe jusson ä magyaroknak, és téves biztonság tudatába es­senek.) Európa nem az USA, ott hosszú történelem zsúfoló­dott fel, egyrészt sok sére­lemmel, sok igazságtalanság­gal, másrészt sok előnytevés­sel, sok kegyetlenséggel. Da­cára az európai uniós tevé­kenységnek és megalapozott­ságnak, még nagyon hosszú idő kell egy homogén Euró­pa kialakulásához. Feltétlen több, mint egy újszülött ge­nerációja. A folyamat viszont egy na­gyon jó, jó irányba terelődött irányzat, de jelen pillanatban nem több, mint egy jelentős irányzat. Egyedül csak politikai szempontból is hatalmas gátak állnak az irányzat útjá­ban. A különböző népek tör­ténelmi szerepe Európában, a határok alakulásának törté­nete, az európai népek egy­mással szembeni viselkedése a századok folyamán. Európa nem Amerika, Európában csak egyféleképpen lehet békés és maradandó egyesü­lés: Ha lecsökkenjük a szá- zadokfolyamán igazságtalan­ságokkal mesterségesen elő­állított fájdalmakat, és az igazságtalanságok szimbólu­mán a határokat szüntetjük meg, és úgy a fájdalmakat. Csak így lehet átlépni a tör­ténelmet, és népek, mint sza­bad népek egyesülnek, nem pedig a mesterségesen előál­lított határokon belül, mint rabok. Elég lesz legyőzni magukat az igazságtalanságokkal ki­alakult meglévő helyzeteket is, és Amerika "békésen e- gyüttélő" összecsapott nem­zetiségek politikája - mielőtt az kialakulhatott volna -, máris kudarcba került a Bal­kánon és máshol. A koszovói albánok semmi képp nem hajlandóak a szer- bekkel egy tálból cseresznyét enni, hivatkozván a szerbek történelmiviselkedésére. Ezt az álláspontjukat még az sem befolyásolja, hogy a mai Ko­szovó volt egykoron, a mai szerbek történelmi hazája, nem pedig a mai Szerbia területe. Az albánok ehhez ragaszkodnak még az Euró­pai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet javaslata ellenére is. Ez az európai szervezet szeretne kialakítani egy euró­pai bullát, mely Európa biz­tonságával és a kisebbségek helyzetével foglalkozna, de ez a tevékenység fennakadt már az első akadály egyik legkisebb gályáján is. A Magdeleine Albright-féle külpolitikai elképzelés már kudarcot vallott az első leg­egyszerűbb európai akadály­nál, a koszovóinál, mert az albánok nem akarnak egy fedél alatt élni a szerbekkel, attól függetlenül, hogy szinte tálcán kapták először a sza­badulásukat, most pedig a megoldást. Akkor miért is akarnának a vajdasági ma­gyarok együtt élni, például a szerbekkel megoldás nélkül, vagy talán kényszerűségből és még ráadásul ősi földjü­kön? Akkor viszont milyen megoldás is lehetne ez a vaj­dasági magyarság számára? Persze ez csak az első lépés lett volna, az amerikai kü­lügyminisztérium laborató­riumában kitenyésztett "meg­oldásokban", de Koszovónál még vannak nehezebbek is. Ott lenne például a magyar kisebbség emberi, szellemi, lelkiismereti megélhetési, kultúrális hovatartozási jo­gainak a kérdése négy szom­szédos országban. A magya­rokkal kapcsolatosan el sem akarják kezdeni a megoldá­sok keresését, ehhez ez a megoldásuk. Aztán ott van a csecsem kérdés, ahol az oro­szokkal nem akarnak újat kezdeni, vagy a helyzetet komplikálni. Sőt a már Egye­sült Európának magának is még mindig megvannak a saját nemzetiségi problémái, a baszkok, a flamandok az írek, a görögök, törökök és még más nemzetiségek ese­tében is. Európa peremén is bajok vannak, például a kur- doknál, vagy nem messze Pakisztánban. Ha Clinton doktrína nem működik, mert felületes, nem megy a dolgok mélyére, mert nem a beteg­séget hivatott gyógyítani, hanem a tüneteket. Nincs univerzális gyógyszer a tüne­teken keresztül. Egyetlen univerzális gyógyszer létezik mégpedig; minden népnek legyen joga egyesülni övéivel. Nincs joga semmilyen dokt­rínának, semmilyen szerző­désnek, a Trianoninak sem, hogy népeket nemzetiségeket összecsapjon és megnyomorí­tó kárhozatra ítéljen. Legyen az emberi jogok elméletének és gyakorlatának integrált része, hogy minden nemzeti­ségnek joga van egyesülnie a sajátjával és csak imigyen jöhetnek létre életképes na­gyobb egyesülések, mint az i Európai Unió. Csak így lehet igazságos megalapozott egy doktrína mely maradandó minőségi változást hozhat, és általában előreviheti az em beriséget, vagy annak egy- egy csoportját. A Clinton- Albright-doktrina nem fogja megélni e kormány idejének lejáratat. péterváry Milklós &

Next

/
Thumbnails
Contents