Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
2000-03-02 / 9. szám
Thursday, March 2, 2000 Amerikai Magyar Szó 7. Kincses kalendárium Kiosztotta Szent József a sípokat "Március van, s határtalan az Élet" - üzeni Ady Endre a Tűz márciusa című versében. Valóban, március a kikelet hónapja, a tavasz beköszöntésének ideje. A régi magyar naptárak Böjtmás havának említik, csillagászati neve Kos hava, meteorológiai megnevezése Tavaszelő. Uralkodó bolygója a Mars, innen ered latin neve, a március. Az első tavaszi hónap bővelkedik jeles napokban. Gergely-napon március 12-e az iskolák patrónusára, a középkori kultúra jeles alakjára, Nagy Szent Gergely pápára emlékeznek. A VII században elhunyt pápa rendszerezte az egyházi énekeket (gregorián), megteremtette a római Scola Can- torum stílust. Gergely bencés szerzetes volt, legendái egész Európában elterjedtek. Az egyik szerint pápaként egy, Lukács evangélista által festett Máriakép körbehordozá- sával mentette meg Róma városát a pestitől. A járvány végét egy angyal jelezte a híres Crescentia-vár fölött - azóta nevezik az erődítményt Angyalvárnak. A gergelyjárás, gergelye- zés valaha az egész országban szokásban volt. Az iskolák így verbuválták a diákokat, és egyúttal adományokat gyűjtöttek a tanulóknak. A középkorban Gergely tavaszkezdő nap volt, így több időjárási regula kötődik hozzá. Népi rigmus szerint: "Gergely napja ritkán jó, sokszor van hideg, szél és hó". József névünnepe március 17-e. Ismert népi monda szerint "Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget". Ami azért valószínű, mert ünnepük a tavaszi napéjegyenlőséghez közel esik. Sándor-nap március 18-a. Az Alföldön ezt az időpontot tartják alkalmasnak a fehérbab vetésére. József, a názáreti ács Jézus nevelője volt. A négy evangélista más-más tulajdonságát emeli ki. Máténál az élet harcosa, Márknál egyszerűen "ács", Jánosnál alázatos ember, Lukácsnál családfő. A néphit szerint ezen a napon - március 19-e - szólalnak meg először a madarak, mert "Szent József kiosztotta nekik a sípokat". Időjósló nap is, mert "ha József napján derül, a bőség hozzánk beül". Sok vidéken ezen a napon hajtják ki először a jószágot a legelőre, véglegesen majd Szent György-na- pon. A méhészek a méhrajokat is ekkor engedik ki. E- gerben a szőlőnyitás ideje: "Szent Józsefkor megnyissad, ha vízben áll is a lábad". Benedek-nap - március 21-e - a tavasz első napja. Göcsejben zsírt és fokhagymát szentelnek, amelynek gyógyerőt tulajdonítanak. A benedekhagymát ezen a napon duggatják, régen tífu- szos beteget mostak le főzetével. Szent Benedek fiai - a "bencés szerzetesek" - élen jártak a magyarság megtérítésében és a nyugati keresztény kultúra elterjesztésében. Jézus fogantatásának ünnepe március 25-e, gyümölcsoltó Boldogasszony. A vallásos néphagyományban ekkor kell a fákat oltani. A Délvidéken úgy tartják, hogy a békák ekkor szólalnak meg először. (■SŰTŰHK-FŐZŰÍK) Megjelent Dömötör Tibor Isten tenyerén verseskötete A 304 oldalas kötet 302 gyönyörű hitmélyítő verset tartalmaz. A kötet előszavát néhai Dr. Béky Zoltán püspök írta. Ezt a könyvet Bibliánk mellé tehetjük és naponta lelki erőt meríthetünk belőle. A kötet ára keménykötésben postai költséggel együtt $20.- Megrendelhető a szerző címén: Dömötör Tibor 343 N. Hametown Rd. Akron, Ohio, 44333 Burgonyás kelkáposztaleves Hozzávalók: 1 kis fej kelkáposzta, 3 db. burgonya, 2 zellerszál, 2 kisebb paradicsom, 1 kis pohár tejföl, kevéske margarin, 1 evőkanál liszt, 1 kis fej vöröshagyma, kevéske köménymag, törött bors, só. Előkészítése: a letisztított kelkáposztát éles késsel nagyon vékony csikókra vágjuk, a burgonyát meghámozzuk és vékony hasábra aprítjuk. A megmosott zeller szárat felvagdaljuk, a vöröshagymát megtisztítjuk szintén. A tejfölt és a vizet a liszttel simára keverjük. Elkészítése: A margarinon megpirítjuk a vöröshagymát majd rátesszük a kelcsíkokat és fedő alatt addig pirítjuk, amig összeesik. Ezután hozzáadjuk a burgonyát, rászórjuk a fűszereket és ráöntünk bő 1 quart vizet. Felforraljuk és 20 percig főzzük. Ezután a lisztes tejfölt a levesbe habarjuk. Beletesszük a zellert és az apróra vágott paradicsomot. Egyet még forraljuk és a tűzről levéve befedve hagyjuk állni, azután tálaljuk. £0étué* Gyógyítás génkezeléssel Örökletes betegségek jobbára azért támadnak, mert bizonyos gének vagy hiányoznak a szervezetből, vagy hibás a szerkezetük. Habár a betegségek tünetei úgy-ahogy orvosolhatók, kezelésükre csak génátültetéssel van mód. Ahhoz, hogy a kívánt gén a testbe és ott is a megfelelő helyre jusson, jobbára olyan szállítóra van szükség, amely eljuttatja a beléje ültetett gént a sejtek örökítőanyagába (DNS-ébe), Erre a célra azok a módosított örökítőanyagú vírusok a legalkalmasabbak, amelyekkel a sejtek megfertőzhetők. A génszállító vírusok háromféleképp kerülhetnek kapcsolatba a célsejtekkel. Egyrészt a testen kívül (ex vivo), amikor is a szervezetből elkülönített sejteket öszszehozzák (szakmai szóval: inkubálják) a vírusokkal, majd az átültetendő génnel gyarapodott sejtet visszajuttatják a testbe. Ezen a módon elsősorban az örökletesen hibás vérsejtek kezelhetők, hiszen azok könnyen eltávolíthatók a testből, s könnyen vissza is fecskendezhetők. A második lehetőség az, hogy a test megfelelő részére juttatják a vírusokat (ezt in situ módnak nevezik), s azok ott fertőzik meg a génhibás sejteket. Az orvosok a légcsőbe és a hörgőkbe telepített vírusokkal igyekeznek elmulasztani a cisztás fibrózisnak nevezett betegség tüdőbeli panaszait (ebben az örökletes bajban ugyanis a légutakban is jelen levő külső elválasztású mirigyek besűrűsödő váladéka miatt támadnak a tünetek). De arra is mód van, hogy rosszindulatú daganatba fecskendezzék a sejtpusztító anyag génjét hordozó vírusokat, illetve az izomsorvadásban szenvedő beteg izmába injekciózzák annak az anyagnak (a disztrofínnak) a génjével felvértezett vírusokat, amely gyógyír erre a betegségre. A harmadikféle vírusfertőzés (ezt in vívónak nevezik) abból áll, hogy a vérbe fecskendezik a génhordozót, s azzal jut el a test a kívánt helyére. Ezt az eljárást még nem alkalmazták a klinikai gyakorlatban, de csak idő kérdése, hogy sor kerüljön ra. Embrionális sejtek parkinsonosoknak A Parkinson-kór azért támad, mert az agyvelő bizonyos részén pusztulnak az ingerületávivő anyagul dopamint termelő idegsejtek. Emiatt az izmok egyre merevebbé válnak, a mozgások lelassulnak, a karok nyugalmi állapotban remegni kezdenek, s a testtartás bizonytalan lesz. Az agy megcsappanó dopamintartalmát ennek az előanyagával igyekeznek az orvosok több-kevesebb sikerrel pótolni. De arra is lehetőség van, hogy dopamintermelő sejteket ültessenek a hiányt szenvedő agyterületre. Erre a célra a vetélés vagy terhességmegszakítás miatt elpusztuló embriók dopamintermelő idegsejtjei a legalkalmasabbak. A londoni Birodalmi Orvosi Egyetemen dolgozó P. Piccini és munkatársai arról az 59 éves, Parkinson-kóros betegükről adtak hírt a közelmúltban, akinek az agyába tíz évvel ezelőtt ültettek be magzati idegsejteket. A páciens állapota annyira javult, hogy felhagyhattak a gyógyszeres kezelésével. A hetedik év elején némi rosszabbodás következett be a tüneteiben, ezért azóta újra szednie kell a dopamin előanyagát. "Ez a példa azt mutatja" - mondta R. Barker, a Cambridge-i Egyetem kutatója -, "hogy az átültetett idegsejtek egy évtizedig is életben maradnak, és igen nagy hasznára vannak a betegnek." BALESETEK * SERULESEK
