Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

2000-02-24 / 8. szám

Amerikai A Nyugat-Európa-i exkluzív klub Évszázadokon át ellenség nem rombolta, nem gátolta, nem pusztította Nyugat-Eu- rópát, egyedül "külső" ellen­ségük csupán a járványok voltak: ilyen körülmények között biztonságban fordul­hattak a művészetekhez az építészethez, a gondolatok­hoz, a tudományhoz. Amikor a népeknek a fennmaradás, a túlélés, a szószerint holnap a gondjuk, nem gondolhatnak művészetekre, mert amúgy is már minden romokban hever körülöttük, és már ezért sem képviselhetnekezekértelmes értékeket, amikor ezek olyan könnyen semmivé válhatnak. A törésvonal éppen Ma­gyarországon keresztül húzó­dott, pontosan azért, mert Európa védelmét ez az or­szág vállalta magára. Évszá­zadokon át Magyarországon dúltak a harcok, míg Nyugat- Európa békésen szaporodha­tott, azért mert védett zóná­ban élhetett. (Az oroszok háborítottan szaporodhattak, mert szabordinálták magukat mindaddig mígnem bizton­ságos volt előkerülni) Délke- let-Európát a törökök telje­sen szétzilálták és a mene­kültek milliói is gyorsan a magyarság gondjává váltak. Nyugat-Európa mit tett az elsőszámú jótevőjével? Ami­kor a dolgok az új erőviszo­nyok kialakulával úgy-ahogy elrendeződtek, előnyt vettek rajtuk. Amikor az ország lepusztult, a lakosság kipusz­tult, elkezdtek marakodni a maradékon. Nem egy régi­kori Marshall-segéllyel jöttek segíteni, hanem azt néztek, hogy mi maradt meg, amit még mindig érdemes elemel­ni. A mai Európának ez az egy-két ezeréves háttere, A rómaiak szerint rajtuk, a tíz­ezer rómain kívül mindenki más barbár volt. (Az ókori görögöknek jutott ugyan némi elismerés), még talán a magyarságnak volt egy kiala­kult és a kialakulthoz ragasz­kodó társadalma, de végül is a kereszténységnek kellett volna bennünket barbárokat európaivá tennie, sajnos a­IV. zonban ez nem így történt. Ahelyett, hogy közös kötele­zettségünké tettük volna Eu­rópa védelmét, Európa kiala­kítását, kereszténységünk zátonyra futott. Európa vé­delmében pedig Európa a magyarságot magára, sőt cserben hagyta. Amikor pedig elszállt a por, Európa - a hálátlan -, a mellette való kiállás helyett többször is előnyt, sőt embertelenül ke­gyetlen előnyt vett Magyar- országon. Az évszázadok folyamán Nyugat-Európa előnye állan­dóan növekedett. Azok, akik legkevésebbet tettek ezért a kontinensért, azok jártak a legjobban. Azok, akik legke- : vésbé mártották meg magu­kat Európa problémáiban, azok jártak a legjobban. Azok akik erőforrásaikat csak a maguk javára fordítot­ták, azok nem veszetegettek el semmit sem. Az utóbbiak­nak a legjellemzőbb ellenté­zise éppen Magyarország. Magyarország nem csupán azért veszítette a legtöbbet Európában, mert ott volt, mert mindig útban volt, hanem elsősorban azért, mert hajlandó volt mindent feltenni, nem csupán maga, hanem a kereszténység és Európa érdekében. Csak olvassuk el IV. Béla levelét a Pápához, már abban a korai században! (és ami történt vele menekülésében, hogy nem volt elég a tatár borza* lom, még saját sógora is fog­ságba ejtette, ahonnan csak pénzváltsággal szabadulha­tott). Európa viszonyulása Magyarországhoz mindennél j beszédesebben mutatja be Nyugat-Európát a régit és Trianon Nyugat-Európát, a mostanit. Az exkluzív nyugat-európai klubnak állampolgárai nem csak, hogy nem tudják, hogy a magyarság mit tett, milyen vér és egyéb áldozatokat ho- i zott értük, de nem is akar­ják tudni mindezt. Tudni akarják csupán, hogy ők a- ] kármilyen okból is, de tény­ként jobb körülmények kö­zött vannak, és ők ezt így ilyennek meg akarják tartani. A legtöbb állampolgára az exkluzív nyugat-európai klubnak úgyanúgy nem észle­li mint 1241-ben a tatár, és a XIV. században a török ve­szedelmet nem akarták ész­lelni, - (bár tudott akkor is róla), hogy kapuit új tatárok és új törökök döngetik és ezúttal nincsenek többé képes magyarok a kapuknál. Ebben a kapudöngetésben nem a fegyverek döngését, az elesett magyarok halálvia­dalát fogják hallani, hanem a csúszás égető horzsolását, ahogy egyre lentebb kerül­hetnek a gazdasági lejtőn. Ahogy a kontinensről csak múlt időben kezd beszélni majd a világ, ahol a nem olyan fényes múlt is szépnek fog tűnni a mindenkori jelen ellenében. A magyarságnak reális for­mában el kellene gondolkoz­nia az Európai Unió tagságá­nak valódi értékén. Nyilván­valóan így is - úgy is, úgy választ az ország, hogy tag akar lenni, mível már ezer éve tagsági kártya nélkül úgy. is az. Ha Európában lenné­nek jobban és kevésbé érde­mes tagok és jelöltek is, úgy kétségkívül a magyarság lenne a legérdemesebb, a legtöbbet adás alapján. Egyébként - ahogy később lesz módunkban látni - az adás nem fog kimenni a di­vatból, sőt az adás lesz a meghatározó tényező. Az önzetlen, vagy legalábbis a közösségi érdeket is figye­lembe vevő adás lesz a meg­határozó. .A kétszeres adás. Enélkül nem lesz csatanye­rés. Márcsak ezért is szüksé­ge van Magyarországra Nyu- gat-Európának, mert ha szá­mokban megfogyva bár, de az adásban, az európai szel­lemiségben, az európai ön- feláldozásban a magyaroknak már nagy a gyakorlatuk. A magyarok nem az eddigi befektetésük után futnak, hanem ennyi küzdelem után már természetes a kötődés, a kötődés tárgyához Európá­k°Z‘ Péterváry Miklós Ki a Tisza vizét issza... BUDAPEST. Orbán Viktor miniszter- elnök álláspontja szerint Magyaror­szágnak jeleznie kell Románia számá­ra, hogy a tiszai ciánszennyezés miatt esetleg megindításra kerülő pert nem motivál­ja a kártérítési igényen túlmutató szándék. Ez az ügy nem függ össze a barátság kérdéseivel A károkozó románia vállalat polgárjogi felelőssége egyértel­mű és az ennek elhárítására irányuló nyilatkozatok komolyta­lanok, erkölcstelnek és tisztességtelenek is - jelentette ki sajtóértekezleten Martonyi János külügyminiszter a tiszai ciányszennyeződés kapcsán. A Világbank tájékoztatta az Európai Bizottságot arról, hogy kész anyagi hozzájárulást nyújtani a ciánszennyezés következ­tében keletkezett természeti kár elhárításához. Az EU környezetvédelmi felelőse Margot Wallström február 16-án Magyarországra érkezett, hogy tájékozódjon az okozott károkról. Emil Constantinescu román államfő Bukarestben találkozott a Zöld Pártok Európai Szövetségének küldöttségével és hangsúlyozta fontosnak tartja, hogy a környezeti balesetből ne csináljanak politikai problémát. Az FBI Budapesten NEW YORK, N.Y. A New York Times február 20-i jelentése szerint, az FBI irodát létesített Budapesten. A kormányközi megállapodás értelmében a magyar szervekkel együttesen a nemzetközi bűnszövetkezetek felszámolását tervezik. Nagy Szerbia elfogadhatatlan volt Nazv Albánia is az BUDAPEST. A két hétig tartó vasutassztrájk után február 16- án helyreállt a normális forgalom, zavartalan a vasúti közleke­dés. — Magyar rendőr az Interpol élén BUDAPEST. Az Interpol Európai Bizottságának elnökévé választották Nagy Zoltán rendőr alezredest. John Lennon az IRA-t pénzelte? LONDON. Február 20. A brit titkos- szolgálatok feltevése szerint John Len- nőn, az 1980-ban meggyilkolt volt Beatles-tag egykoron segédkezett az IRA északír terrorcsapat pénzelésé­ben. A néhai popsztárról köztudott volt, hogy támogatta az ír függetlenségi mozgalmat, de korábban soha nem merült fel, hogy saját fontmillióit az ír sziget egyesítéséért folytatott fegyveres harc támogatására használta volna. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. lóth Street, Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 =-.i.7^íi:iyr.nss;: 1 '„r-jurt:. 1,1 -vji;,, ■'Lviiii.i '.wag Olvassa New York egyetlen magyar nytfrú hetBamáil Ára: 75 cent TIRANA. Ahogy a nemzetközi közös­ség elvetette a Nagy Szerbia eszméjét, úgy nem fogadja el Nagy Albánia eszméjét sem - hangoztatta Madeleine Albright külügyminiszter február 19-én Tiranában mondott beszédében. A Nagy Albánia megteremtésére irányuló törekvések viszályhoz és erőszakhoz vezetnek, s az ország európai integrá­ciójának a más nemzetiségekkel szembeni tolarencia a feltétele - fejtette ki.

Next

/
Thumbnails
Contents