Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
2000-02-17 / 7. szám
AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 ^NYVTÁ^Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 A miniatűr Európai Unió III. Szerbia kártérítést követel a ciánszennyezés miatt BELGRAD. Szerbia nemzetközi bíróságon akar kártérítést követelni a tiszai ciánszennyezés miatt. A Tiszát meggyilkolták. Teljes a katasztrófa. Hihetetlen, hogy ez megtörténhetett - mondta Branisláv Blazic szerb környezetvédelmi miniszter miközben megszemlélte a Tisza vidékét a Vajdaságban. elnök Horvátországban ZÁGRÁB. Horvátország új köztársasági elnöke Stipe Mesic - jelentette február 8-án a központi választási bizottság elnöke. Mariján Ramuscak nemzetközi sajtóértekezletén elmondta, hogy a szavazatok mintegy 99 százalékának összeszámlálása alapján Mesic 56,21 százalékos, mig Drazen Budisa ellenjelölt 43,79 százalékos eredményt ért el. Február 8-án Belgrádban meggyilkolták Pavle Bulatovic jugoszláv védelmi minisztert. Az új horvát elnök Mesic megerősítette azt a szándékát, hogy Bosznia-Hercegovinával is megújítsák a kapcsolatokat. Bonyodalmak Haider körül KLAGENFURT. Jörg Haider osztrák szélsőjobboldali vezető pártját és személyét érintő külföldi aggodalmak lecsillapítására február 7-én kijelentette, hogy az elkövetkező években nem akar osztrák kancellár lenni. Egyben bocsánatot kért a náci Németországot dicsérő kijelentéseiért, és közölte: tisztában van vele, hogy hibát követett el. Mesic az uj A Kanári-szigetek valójában nem is Európához tartoznának, mert kevesebb mint 100 kilométerre vannak Afrika partjaitól. Spanyolország - melynek integrált részei - valószínű esetleges "félreértések" végett számítja Európa részének. (Mert ugye nem minden ország olyan mint Magyarország, hogy ezeréves főrészeit is hajbókolva, a birtoklókat megelőzve és túlszárnyalva nevezi Romániának, vagy Szlovákiának, vagy Szerbiának, vagy Ukrajnának.) A Kanári-szigetek majdnem kizáróan a mai napig megmaradtak az európaiak nyaralóhelyének, mivel most már a nyaralók- telelők nagyobb része nem szállodákban és villákban helyezkedik el, így ezen keresztül egy európaiolvasztótengelynekis számítanak, (bár az olvasztás egy kicsit túlzott megnevezése a dolgoknak.) Nem mindig volt ez így, mi ezt első kézből jól tudjuk, ezelőtt a gettózás volt a divat, nem annyira az érintkezésekben, mint inkább az elhelyezésben, a lakónegyedekben, sőt inkább magában a helyi, akkor még falvakban, lokációkban. Mielőtt tovább mennénk, azok számára, akik nem ismerik, vagy még talán nem is hallottak a helyről, egy pár sorban ecseteljük az európaiak újabb korának számító világ közepét. (Ez a kifejezés nem szándékszik sértő lenni, mert nyilván valóban az európaiak járnak más európai országokba, és a világ különböző részeibe is.) A szigetek nagyon lassan indultak el a turizmus útján, bár éghajlata Európa legkellemesebbje, kb. azonos Közép-Floridáéval. Itt azonban nagyon kevés az eső, sőt Tenerife déli partján ritka is. Mivel az óriási 3800 méteres El Teide hegycsúcs nem engedi keresztül az é- szakról jövő felhőket. A turizmus vagy 15 éve ugrott sebességbe, olyannyira, hogy lenerife - a legnagyobb szi- , valószínű a világ leggyorsabban fejlődő részévé nőtte ki magát (A spanyol úr, aki az egész turizmust vagy 40 éve elkezdte -, és nekünk volt szerencsénk közelről ismerni is, - forog a sírjában a szédítő fejlődés fantasztikuma miatt.) Ezután a kitérő után folytatjuk a lakások, villák európai integrációjával. Újabban a gettók eltűnőben vannak, és miniatűrben egy európai unió van kialakulóban. Elsősorban Tenerifén, de ha kisebb mértékben is, a többi szigeten szintén. A régi bi- zalmatlanságokés előítéletek kezdenek feloldódni és a épületek, néha hatalmas é- pületek, vezetőségeiben különböző európai nemzetek fiai, ritkán lányai is, egészen jól elfogadható kooperációval működnek. Ez nem jelenti azt, hogy az egy nemzetbeliek nem fognak össze, de azt jelenti, hogy ha valami nem megy jól, a társasházban nemzetközileg összefognak egy új vezetés kialakításában. (Ez már nagy haladásnak számít európaiak között.) Persze ebben az európai unióban is vannak törtetőbb nemzetiségek, ilyenek elsősorban az angolok, akik ebben a kis európai unióban az elmúlt 10 évben az elsőszámú nemzetiséggé váltak. A régi elsőszámúak, a németek is törtetőbbek az átlagnál, de messze a második helyre csúsztak. Úgyszólván minden nyugat európai nemzetiség erősen reprezentálva van a szigeten. így a skandinávok, köztük a finnek is, de erősen szegregáltan a többi skandinávtól. A Benelux államok fiai is nagy számban vannak jelen, de ezek is szegregáltan; a flamand nyelvet beszélők a francia nyelvet beszélőktől. Ezek a szinte ellenséges szegregációk nagyon hasonlítanak, helyesebben hasonlítanának mondjuk a magyar és a román szituációhoz. Valami olyan, hogy megtűrik egymást ha nincs kiút, de valami befejezetlen aktus mindig köztük áll. Az olaszok elég nagy szá- muak, a franciák mérsékelten vannak jelen, az írek viszont elég erősen vannak reprezentálva. A görögök alig, szintén a törökök, a marokkóiak viszont erősen, talán a közelség miatt. Furcsa, de évekkel ezelőtt az anyaországi spanyolokat sem várták tárt karokkal, de manapság már az anyaországiak vannak többségben. Valamilyen oknál fogva a portugál turisták is hiányoznak, de az építőiparban sok a portugál munkás. A volt vasfüggöny mögötti országokból a magyarok a legszámosabbak, különösen arányuk szerint. Gyakran hall az ember magyar beszédet és vannak üzlettulajdonosok is. Az oroszok elég népesek, de az "itt a piros - ott a piros - hol a piros?" játékosaik, akik rögtönzött kidobott dobozokon űzik ezt az itt törvénytelen ipart, károsítják az oroszok esetleges jóhírét. Hallom a románok is hasonló mesterséget űznek. Szintén keringenek a hírek, turista orosz maffiózókról is. (A működés itt nagyon nehéz lenne, mert a rendőrség általában nagyon keményen lép fel, akármilyen kriminális aktivitással szemben.) A többi volt vasfüggöny mögötti ország láthatatlanul van reprezentálva. A többiek alig tudnak róluk. A Kanári-szigetek számokban és karakterekben elég jól képviselik az egész Európát. Azok a nemzetek, melyek domine nsek Európában, azok fiai dominensek a Kanári-szigeteken is. Azok, akik nem jönnek ki egymással az európai kontinensen, azok elkerülik egymást a Kanáriszigeteken is. Kanári-szigeteken viszont békésebbek az érintkezések, ennek sok oka lehet. Az egyik: a kanári eredeti lakosság természetében, valaha békésebb volt, mint Európa összessége, vagy akár milyen szingularitása. (A va- lahát azért írtuk, mert időközben nagyon megszerették a dináro-t - ami pénzt jelent) tgyébként még mindig békések. A másik ok talán az, hogy itt valaha a kezdetben mindenkinek meg kellett tanulnia alkalmazkodni, mert akkor mindenkinek idegen környezet volt a Kanári-szigetek. Hogy jól és gördülékenyen mennek az ügyek a szigeteken annak a légfőbb magyarázata, hogy minden befektetés, minden tevékenység felfelé ívelő. Az elmúlt 15 évben itt, aki befektetett, pénzt csinált, nagy pénzt. Ha időközben eladta a befektetését leszámolt formában csinált nagy pénzt, ha nem adta el, akkor halmozódott a haszna az eredeti befektetésében, és mindehhez nem is kellett nagy tudás, mint a gyerekek mondják Amerikában iny-miny-miny-mo és ebből állt a befektetés tudománya Az egész Kanári-szigetek-i gyakorlatból a nagy Európai Üniónak az a tanulsága: ha a Kanári-szigeteki sikert meg tudják ismételni, akkor meglehetősen könnyű és teljes lehet a harmonikus együttélés, az eredményesség kontójára. Viszont éppen ennek az állapotnak a létrehozásához akarják Európában az Uniót, vagyis nem a gazdasági állapot fogja szülni a harmóniát, hanem a deklarált harmóniának kell (kellene) szülnie a gazdasági állapotot, így fordítottan viszont rengeteg türelem szükséges az egészhez, szintén önfeláldozás, nemzetek közötti önzetlenség, évtizedek nadrágszíj húzása. Az ötletek, elgondolások szinkronizációja, áldozatkészség, kitartás, találékonyság és mindenek előtt az európaiság messzemenő elfogadása, és a nemzeti önzések teljes feladása. Ennek így eddig még nem volt magában Európában jele, ebben még hinni is csodás, de ha bekövetkezik az valódi csoda lesz. Péterváry Miklós Amerikai Ára: 75 cetit Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját!