Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
2000-02-10 / 6. szám
Amerikai New York egyetlen magyar nyeNü hetilapját! Ara: 75 cent VOL. LIV. No. 6. Thursday, Feb. 10, 2000 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 A hálátlan Európa II. Ciányszennyeződés a Tiszán NYÍREGYHÁZA Február 3-án a Tisza záhonyi szakaszát elérte a Romániából érkezett és a Szamoson levonuló ciányszennyezés. A ciánkoncentráció a mérési adatok szerint a magyar-ukrán határállomás körzetében 2,5 milligramm literenként, Óvintézkedéseket rendeltek el az érintett tepelülé- seken. Február 6-án a ciánnal szennyezett víz elérte Kisköre térséget. A vízminták szerint lényegesen csökkent a ciánkoncentrátum mennyisége, de Tokaj és Tiszaújváros térségében tömeges halpusztulást észleltek. —- _luul Putyin bejelentette: Groznijt elfoglalták MOSZKVA. Február 6. Befejeződött a csecsen főváros, Groznij felszabadítása, miután az orosz erők elfoglalták a csecsen fegyveresek által eddig tartott utolsó kerületet is - jelentette be Vlagyimir Putyin orosz ügyvezető államfő, miniszterelnök, az orosz állami televízióban. Felfüggesztették hivatalából Funart Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert felfüggesztették állásából, mert bíróság előtt kell számot adnia a hivatali hatalommal való visszaélés miatt ellene folyó perben. Funar ellen 1997-ben indított eljárást az Alimentara kereskedelmi cég, mert a polgármester indoklás nélkül visszavonta egy kolozsvári élelmiszer-áruház felépítésére kapott építési engedélyüket A perben a bírósági döntés 900 millió lejes kártérítés fizetésére kötelezte a városházat, de Funar továbbra is megakadályozta az építkezést, s az Alimentara követelése most már 7,6 milliárd lej. A bírósági határozat alapján a felfüggesztés mindaddig érvényben marad, amig a per le nem zárul. Ez azt is eredményezheti, hogy a tavasszal esedékes helyhatósági választásokon Funar nem indulhat a polgármesteri címért, amelyre egyébként ismét ő a legesélyesebb jelölt. LONDON. Németh Miklós, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank személyzeti és adminisztrációs kérdésekért felelős alelnöke, volt magyar miniszterelnök, február 3-án tájékoztatta a bank elnökét, Horst Kohlért, hogy május elsejei hatállyal családi okok miatt távozik hivatalából. Mi tesz egy népet igazi európaivá? Szinte valamennyien egy más kontinensről jöttünk. Az elsöprő nagy többség Ázsiából vándorolt nyugatra, időben századok különbségével. Már 2-3-4 ezer évvel ezelőtt is Ázsia volt a legnépesebb kontinens. Sőt az is valószínű, hogy a Tigris-Eufrátesz völgyén kívül Ázsiában is volt legalább egy góc az emberi társadalom kialakülásában, vagy talán több is, sőt Afrikában is lehetett még egy a Felső- Nílus táján. (Nyilvánvalóan ez csak a mi feltevésünk, és ez így nem feltétlen eléggé megalapozott, tudományos szempontból) Az sem feltétlen lényeges, hogy az elsők: a németek, a brittek. Azért indultak új hazát keresni, mert Ázsiában nem bírták a területek megvédésének iramát, vagy azért mert kalandvágyóak voltak. Valószínű mindkét tényező közrejátszott, mint ez így volt később a magyaroknál is. A magyarok voltak talán a leg- frontálisabbak az új haza megszerzésében, míg a beszivárgás volt a dominens tényező a többi népeknél. Európa a magyarokkal jó üzletet csinált, kimondottan kiválót. A Római Birodalom szétesése után, Nyugat-Euró- pa nagymértékben képtelen volt, vagy lett volna kivédeni az Ázsiából jövő támadásokat. Bizánc sem volt erre képes, és együtt sem voltak arra képesek. A Honfoglalást követő első hatvan év után a magyaroknak osztotta ki Európa ezt a szerepet. Nem kétséges, ezt így tisztán látta a Nyugat-Római Császárság, erre vall a németek megbékélése a magyarsággal és ennek szerződéses megerősítése a szokásos házassági aktussal, Géza és Szent István esetében. Ezért történt, hogy a magyarok veresége dacára, a németek hajlandóak voltak további hadisarcot fizetni, Merseburg és Augsburg után is. (A magyarok már a bizánci császárságnak is biztosítottak védelmet előzőén.) A X-XI-XII-ik századok aránylag váratlanul csöndesen teltek el; Nyugat-Európa némileg megerősödött, Magyarország pedig megbízhatóan kereszténnyé vált. De Nyugat-Európa tudta, tudnia kellett, hogy keletről Ázsiából veszély fenyegethet. Ebben a hamis biztonsági helyzetbe villámként csaptak be a mongolok. A Nyugat- Római Császárság bizonyosan tudatában volt a lehetőségnek már évtizedekkel e- lőtte, hiszen Dzsingisz a nagy kán, már meghódította több mint a felét az ismert világnak. Fiai pedig portyázták a maradék területeket. Hogy Európa miért nem fogott össze, miért nem segítette előbb a lengyeleket, aztán az akkori magyarokat azt nem tudhatjuk. Talán feladták a harcot, harc nélkül? Vagy féltek a tatárok bosszújától, akik az ellenállást kimondottan büntették? (így volt ez a magyarok esetében 1241-42- ben, legfőképpen ezért irtották ki a magyarság valószínű felét, talán kétharmadát is.) A tatároknak a félelmetes hírnév nagyon fontos volt. A mongolok elvonultak, és Európa szerencséjére, sohasem voltak képesek visszajönni, bár határozottan tervezték ezt; a világ teljes meghódítását. Azonban nemsokára egy sokkal kitartóbb ideológiailag, vallásilag megalapozott támadások sorozata érte Európát, délről a török birodalomból. Nyugat-Európa katonailag nem lett volna képes feltartóztatni a török invázió sokaságát. Európának a lakossága elég lett volna, de a perpatvarkodó sokaság még nem tudott volna ilyen nagyarányú harcra összefogni és koncentrálni. Európa különböző szférákra bomlott. Bár a keresztény felfogás eluralkodott, de ezen túl nem formálódott ki a közös összefogás. Ilyenfajta szellem nem alakult ki. Az intrikákon felül a vallási dicsőséget szomjazó keresz- tes-hadjáratocskák foglalták el Európa ambícióit. Még ezt is csak kevés sikerrel tették, holott sokkal kevesebb kellett ehhez, mint például kiállni Szulejmán rettenetes tüzérsége és láncos golyói elé, vagy leheletközelből megemelni a nehéz kardot, mialatt a janicsárok már harmadszor vágtak az ellenfél testére a görbe karddal. Európának egyszerűen újra kellett volna születnie, hogy sikeres lehessen egy vallásilag, nevelésileg és minden szempontból motivált hadsereggel szemben. Igenis, a magyarok akadályozták meg, hogy a törökök kitűzhessék a félholdat és a lófarkas zászlót Európa különböző kated- rálisaira. És helyettük minareteket építtessenek. A XV.-ik században a francia 12 lábujjú király egy 10 ezres fős hadsereggel foglalta el egész Itáliát, és csak Borgia kilátásba helyezett pápai átka akadályozta meg, hogy meg is tartsa a területet. Persze - persze, ha egész Európa összefogott volna... volna, volna, de Európa akkor összefogásra képtelen volt. Az európai uralkodókat csak a Brut abszolutizmus érdekelte és a hatalmi játékok. Míg a magyarság élethalál harcát vívta, Európa banális intrikákban élte ki magát, és közönbösen nézte a magyarság magára hagyott küzdelmét, és vesztességeit. Egy-két szimbolikus gesztuson kívül, mint a déli harangszó, és egy-két pápai megnyilvánulás, - Magyarország nem kapott elismerést a magyarság 300 éves küzdelme Európáért, a kereszténységért, végül is a Trianonba torkollott. Az nem volt elég, hogy a török harcok folytán az ország lakossága visszaesett, míg a többi európai országoké sokszorozódott, de még azt a kevés megmaradt magyarságot is feldarabolták, elcsatolták és kárhozatra ítélték akik túlélték ezeket a borzalmas harcokat Amig a magyarság pusztult Európáért, addig a többi európai nép szaporodott, sőt - ahogy az kiderült -, szaporodott a magyarság rovására. Ahelyett, hogy a törökök kiűzetése után Európa a túlélő magyarságot lábra segítette volna, Európa engedte, hogy a Habsburg császárság előnyt vegyen a megmara- dottakon. Európa valóban végletesen hálátlan volt a magyarsággal szemben, és amit Európa betetőzésképpen tett Trianonban a magyarsággal, azt csak a legfelsőbb fokokban lehet kifejezni. Ha az jelenti az igazi európaiságot, hogy egy ország történelme folyamán mit is tett ezért a kontinensért, akkor Magyarországfeltétlen az élvonal első helyén áll. Ha valaki mások más mércét találtak a fokok mérésére, ahogy ez látszik kialakultnak, akkor jó lenne ha az Európai Unió megnevezné azt a mércét, hogy mi is megismerjük. Péterváry Miklós
