Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
2000-02-03 / 5. szám
Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! VOL. LIV. No. 5. Thursday, Feb. 3, 2000 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003____________Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Az "Egyesült” Európa I. A címben az idézőjel a távoli jövőbeliséget hivatott kifejezni, vagy még helyesebben kihangsúlyozni. Emlékezhetünk: egy pár évtizeddel az amerikaiak (USA-iak) forszírozták az E- gyesült Európát, attól függetlenül, hogy ennek megvalósulása nem egyértelműen, egyáltalán nem feltétlen jó lehet Amerikának. Legalább is gazdasági szempontból, bár ezt is lehet vitatni sok szempontból. (Globalizáció előnyeivel és szintén Európa eljelentőségtelenségével kapcsolatosan.) Talán tették ezt az amerikai elmélkedők, a gondolkodásmódjuk természetéből: egyszerűen nem voltak képesek megérteni, hogy az egyesülés már eddig miért nem történt meg. Az amerikaiak - szemben a történelmi gondolkodású európaiakkal -, a lehetőségek leggazdaságosabb kihasználására az előnyvétel maximalizására helyezik a fősúlyt és ma a történelmi alakulások, sérelmek, igazságtalanságok, szembeállások, különbözőségek nem sokat jelentenek nekik. Ha az alkalom adva van azt nem Szabad kihasználatlanul hagyni, különösen akkor, amikor ezek az alkalmak már 2 ezer éve a tálcán kínálták magukat. Az amerikaiak szerint az elvek ugyan elvontan szépek, de sohasem praktikusak, és általában nem hasznosak. Persze az európai ügy nem ennyire szimpla és ha ők az amerikaiak lennének a közepében ezt ők is így találnák. Aztán meg az elmúlt 2 ezer év alatt voltak is próbálkozások, bár nem a jó irányban. Először komoly külső riva- lítás nélkül a rómaiak próbálkoztak egyesíteni Európát a saját fennhatóságuk alatt a dominencia alapján. Később a törökök próbálkoztak évszázadokon át vallási vagy talán nem feltétlen vallási alapon. Majd Napoleon fordított egy nagyot a francia forradalmon, és megpróbált egy Egyesült Európát összehozni. A huszadik században pedig egyszerre két Európa- világmegváltó trónkövetelő is megjelent, Sztálin és Hitler, hogy saját maguk képére megteremtsék az "Egyesült" Európát. Az utóbbiak kimúlása után a második világháború sötét árnyékábanNémetországnak egy Egyesült Európa lehetett a kiút a kiközösítéssel szemben. Egy Egyesült Európán belül az új Németország újra elfogadhatóvá vált, vagy válhatott volna. Közben a világ is nagyot változott, minden szempontból. Lakossági szempontból Európa egy kisjelentőségű kontinensé degradálódott a világ gazdaságában százalékban, a termelési előállítási részesedése folyamatosan csökkent (és csökken) és még egyesülten is csak egy gyönge harmadik lesz, vagy lenne. Katonailag a Balkánon a kis Szerbia megrend- szabályozására is az amerikaiak mellett csak asszisztálni voltak kénytelenek, helyesebben csak erre futotta erejükből. Utoljára, de nem legutolsó sorban pedig a jövő réme okkal megszállta Európát, mert mindez a jövőben talán elkerülhetetlenül csak rosszabb lehetséges. Európa eljelentő- ségtelenedését nehéz lesz elkerülni. A lefelé tendáló jövőt egy Egyesült Európa lelassíthatja. így vált az Egyesült Európa gondolata jobban univerzálissá Európában. Ez az univerzalitás azonban egy sok szólamé zenedarab előadásához hasonló. Először is ott van még mindig a domináció kérdése. A franciák az angolok emiatt még mindig langyos támogatásban részesítik a gondolatot. Bár már kezdenek rájönni, hogy talán az amerikaiaknak is igazuk lehet, mert a gazdasági haszon sem egy mellékes szempont, a gazdasági felülkerekedés egy másik lehet. A különbözőségeknek viszont még mindig nagy a jelentősége Európában. A skandinávok meg mindig kinézik a finneket. A németek a szlávokat, a franciák a németeket és így tovább. A sérelmek, az igazságtalanságok talán a leggorombábbak Európában, bár ha igaz, az íreknek a helyzete megoldódik, de a baszkoké, a magyar kisebbségeké, a flamandoké Belgiumban, a görögöké az európai törököké a dél-tiroliaké, a sok szovjet - orosz kisebbségek helyzete, úgy ahogy van, még a lehetséges egyesülés után is fájó, nyitott seb marad. E- zekről a megoldásokról még az elképzelések gondolata sem merül fel, holott ezek is határozott tényezők, melyeket nem szabad lenne most, és nem lehet a jövőben a szőnyeg alá söpörni. A megoldásukig. Ilyen körülmények között felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire komoly és még inkább mennyire őszinte ennek az Egyesült Európának az elképzelése Európában. A "jó ez nekünk" kimondottan csak nekünk mentalitással nem lehet maradandó. de különsen prominens Egyesült Európát összehozni. Ahogy innen mi látjuk: ezen a ponton a lényegben (nem időben kifejezve) Európa még messze van egy európai közös szellemtől, közös büszkeségtől, közös összetartozástól, az igazságtalanságok jóvátevésétől, az európai gazdaságok integrálásától, a közös fellépesektől, a hatásos egymás segítésétől és ezekhez a politikai és gazdasági elrendezésektől. Pedig ezek nélkül az Egyesült Európa csak a folytatása lehet az eddig eredménytelenségeknek, és a jövő képe sem változhat sokat, és nekünk magyaroknak sem nagy érdekünk a tolakodás a bejutásért. Péterváry Miklós The Washinton Post: Orbán a Nyugat legszilárdabb partnere DAVOS január 28. A létrehozandó új nemzetközi pénzügyi védőhálóban Magyarország rendelkezésére álló áthidaló hitelek feltételeinek javítását kérte Orbán Viktor miniszterelnök Stanley Fischertől, a Nemzetközi Valu- taalapelsővezérigazgató-helyettesétől. A davosi Világgazdasági Fórumon Orbán Viktor tárgyalt Donald J. Johnsonnal a fejlett ipari országok Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet főtitkárával, Franz Joseph Paefgennel, a Magyarországon 600 millió márkát befektető Audi elnökével és Jordi Pujollal, Katalónia autonóm spanyol tartomány vezetőjével is. Orbán Viktor miniszterelnökről közölt terjedelmes, fényképpel illusztrált politikai portrét a The Washington Post január 30-i száma. A cikk Magyarország helyzetéről szólva megállapította, hogy az ország biztos tagjelölt az Európai Unióba és e csatlakozás nyomán nem csupán a NATO, hanem az EU számára is kiemelkedő fontosságú kapu - s egyben végvár - lesz a Balkán és Kelet-Európa felé. Horvátországi elnökválasztás: februárban újabb forduló ZÁGRÁB. Az első nem hivatalos adatok szerint egyetlen jelölt sem szerzett kellő szavazatot a január 24-i horvátországi elnökválasztáson az államfő poszt elnyeréséhez. A szavazóhelyek 97 százalékán leadott voksok 64 százalékának összesítése alapján a választások első helyezettje Stipe Mesic, a Horvát Néppárt alelnöke lett 42.64 százalékos támogatottsággal. Jeruzsálem a hó fogságában hóvihar a Negev sivatagban JERUZSÁLEM. Fél évszázad óta nem volt példa a mostanihoz hasonló időjárásra Izraelben. Jeruzsálem gyakorlatilag teljesen a hó fogságában van. Valamennyi Jeruzsálembe vezető útat elzárta a hó. Nemzetközi fórum Wallenberg poszthumusz kitüntetése alkalmából STOCKHOLM. Január 25-én a svéd főváros Nagy Zsinagógájában Nahum Goldmann-díjjal ismerték el Raoul Wallenberg svéd diplomata érdemeit, akit az utókor sok ezer budapesti zsidó megmentőjeként tisztel. Az ünnepségen, amelyen jelen volt Gorán Persson svéd miniszterelnök, Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke nyújtotta át a legmagasabb megbecsülésének számító kitüntetést Wallenberg féltestvérének, Nina Lagegrennek. Drágul az olaj BECS. Néhány napos átmeneti esés után a múlt hét végén ismét emelkedésnek indult a kőolaj világpiaci ára, miután Venezuela, Irán és Kuvait olajminiszterei Bécsben megállapodtak a csökkentett kvóták fenntartásáról. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) egy évvel ezelőtt úgy döntött, március végéig tartja magát a korlátozáshoz, de most valószínűnek látszik, hogy azt márciusi értekezletükön szeptemberig meghosszabbítják. Ennek nyomán a New York-i tőzsdén 9 éves csúcsra szökött az olajár; az irányadónak tartott északitengeri Brent-minőség hordójáért pedig a múlt hetinél 2,5 dollárral többet, 25,68 dollárt kértek Londonban. A szakértők nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a korábbi jóslatoknak megfelelően rövid időn belül, akár 30 dollárig kúszik az ár.