Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
2000-01-06 / 1. szám
Thursday, Jan. 6, 2000 Amerikai Magyar Szó 3. Köszöntő Köszöntjük az olvasókat, a lap támogatóit, barátait az új millennium, évezred első napjaiban. Immár az Amerikai Magyar Szó 98. évébe lépett. A sok vihart megért lap fennmaradását köszönheti Önöknek. Ugyancsak köszönettel tartozunk a külmunkatársak- nak, kiknek önzetlen munkája teszi tartalmasabbá lapunkat. Egy évtized átlépése is nagy idő az ember életében, egy évezred nagy kiváltság azok számára,akikrészesei lehetnek. Új évezred, új idők. Vajon mit rejtenek magukban? Jobb lesz-e az emberiség, keresi-e egymást, vagy a technika hatalmas világában belevesznek az emberi értékeink? Bizakodva nézünk a XXI. század felé. Boldog új évet! Molnár Kinga szerkesztő A magyar Szent Koronának kijáró tisztelet Teljesen egyetértek a kormány azon tervével, hogy a magyar szent koronának adjuk meg a neki járó tiszteletet. Talán nem szerénytelenség, ha indoklásként idézem azt, amit a Magyar Országgyűlés rendkívüli ülésszakának első ülésnapján 1990 junius 18-án, hétfőn - mint független képviselő mondtam. Országgyűlési Napló, 1990. 867 oldal: "A szent koronával kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot elmondani, hogy kifejezhessem azt a tiszteletet, amelyet szívemben érzek, amely tiszteletet minden magyar polgárnak - fiatalnak és öregnek egyaránt - a korona iránt érezni kell. Érzésem szerint a szent korona ma a Nemzeti Múzeumban nagyon ízléses körülmények között van kiállítva, hogy mindenki láthassa. Mégis az az érzésem, hogy előbb-utóbb az az érzés kelhet lábra, hogy múzeumi tárgyá degradálódik a korona. Ebből kifolyólag azt szeretném látni, hogy a szent korona olyan végleges helyre kerül, amely egyedül a szent koronának a terme. Szeretném visszaállítva látni a koronaőri intézményt (gyér taps), amely létezett egészen addig, amig a szent korona magyar földön volt. Ezen azt értem, hogy két-három nagy tekintélynek örvendő államférfi legyen felelős a Parlamentnek azért, hogy a szent korona őrizete és alkotmányos életünkbe való bevonása is szabályosan megtörténjék. Mit értek ezen? Én azt szeretném látni, hogy az ország legfőbb vezetői - a köz- társasági elnök, a miniszter- elnök, a kormány tagjai és maga az újonnan választott Országgyűlés - a szent korona jelenlétében tennék le a hivatalos esküt. A szent koronát a honvédség szerves részeként az újraalakítandó koronaőrség őrizze a modern technológia legkitűnőbb eszközeivel, és mindenféle hivalkodás nélküli dekórummal ennek az őrségnek vissza kellene állítani régi, hagyományos koronaőrségi egyenruháját. A magyar ifjúságnak mielőtt az érettségit letenné, kötelezővé tenném, hogy legalább egyszer láthassa a szent koronát, tudományos magyarázattal, és a kultuszminiszternek gondolkodnia kellene arról, hogy a szent koronáról külön tankönyv jelenjen meg. Hogy a szent koronának mi a jussa, hogy tudjuk, miért létezett, mi a Hívja Kovács Mónikat vagy Gyuszit Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés * Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023 jelentősége, erről az ifjak és a polgárok egyaránt tudjanak. Adjuk meg a szent koronának a jussát, a tiszteletet iránta, neveljük az ifjúságot az iránta való tiszteletre, legyen a szent korona a nemzethez való hűségnek és a hazafis ágnak a szimbóluma. Kapcsoljuk be az alkotmányos életünk bizonyos fokába...." Azóta is pontosan ez a véleményem. A szent korona államunk és nemzetünk jelképe, tisztelete és a hazafiság sorosan összefüggő érzelmek. A hazafiságot nem szabad lealacsonyítani üres szólamokkal, de véka alá sem kell rejteni. Csak dekadens nemzetek tagjainak idegen a hazafiaság érzelme. Mi emelkedő, nem dekadens nemzet vagyunk. Király Béla ny. honvéd vezérezredes Tanitható-e az erkölcs? Régóta vitatkoznak a pedagógusok azon, tanítható-e az erkölcs, lehet-e tantárgy az etika az iskolában. S látszólag igazuk van azoknak, akik - a hit oktatásához hasonlóan - kétségbe vonják az erkölcs taníthatóságát. A hit és az erkölcs gyökere "lényegét" illetően személy- és észfeletti is, vagyis olyan tartalmakról van szó, amelyeket pusztán intellektuálisan nem lehet befogadni. Hogy hol nincs igazuk a szkeptikusoknak? Ott és akkor, amikor e tartalmakról - végső soron - teljesen megtagadják a racionális, "logikus" összetevőket. S egyben hatástalannak és következményektől mentesnek gondolják az etika tanulható és tanítható részeinek ismeretét. Arról tudni, hogy vannak erkölcsi elvek, hogy az ember nem lehet csupán önmaga mércéje és bírája, hogy az érzékek, indulatok és érzelmek nem áradhatnak "sza- badságos" természetességgel az "egyszer élünk" élvezni és birtokolni akaró materializmusában, az már óriási jelentőségű változás volna. A mai magyar világ ugyanis - sajnos - igen jelentős mértékben nem erkölcstelen, hanem erkölcs nélküli. A fiatalok egyre nagyobb része nem is tudja, hogy lenne mindenkire vonatkozó erköl- csi-értékelvi rend, s így nem is érzik a szabályok megsértését. Ebben az értelemben ezek az emberek önzésükben már globalisták, igényeikben pedig értékmentes, "humanisták", az emberiséget kizárólagosan önmagukon keresztül szolgálják. Az önmagát istenítő egyetemes embert tehát nem véletlenül zavarja és ingerli az erkölcs léte, tanítása. Az erkölcs folyamatos figyelmeztetés a hamis emberi szuverenitás híveinek, hiszen például a feltétlen kölcsönösségekre, vagyis függésekre építi az emberi kapcsolatokat, nem engedve az "önmegvalósítás" humanista korlátlanságát. Az erkölcs nélküli, értékmentés (semleges világnézetű) élet és iskola persze, megsemmisíti az eddigi teljes emberi kultúrát - amelynek világai értéktételezések által épülnek fel -, de a modernség szerinti eleve jó embereknek nincs is szükségük a múltra vagy példaképekre, hiszen a világot, mint istenek, ők teremtik maguknak. S így joguk van szuverénül olyanná tenni, amilyenre nekik van szükségük. Az aki jót akar és jó, annak nincs szüksége támaszokra, korlátokra és figyelmeztetésekre, s főleg nem olyanoktól, akik a "fejlődési idő" szükségszerűen "alacsonyabb fokán" állva és élve írtak, mondtak, hirdettek valamit. A "modern ember" eleve magasabban áll, mint atyái, vélik. Nos, ha az etika oktatása több diák fejében csak azt tudatosítja, hogy a műit sok - s nem csak technikai - problémát megoldott nekik, s ezért nem a nulláról kell kezdeni életének intézését; ha az etika azt is világossá tudja tenni nem keveseknek, hogy a jövő felelősséget jelent akkor is, ha ők már nem fognak élni, akkor nagy lépést tett az élet védelmében. Egy polgári kormány oktatáspolitikájának nem szabad megijedni "humanista" tiltakozásoktól - ha etikáról van szó, s főleg nem szabad ehelyett emberjogoskodást választani egy olyan területen, ahol a (diákjogok hangsúlyozása még a hatályos törvényeknek is gyakran ellentmond. A nevelés iskolai gondjait nem a "jogkiterjesztések", hanem a szeretet és a felelősségvállalás oldják meg. Kár, hogy pillanatnyilag a magyar iskola inkább a máshonnan már ismert pedagógiai zsákutca felé tart Tökéczki László, Budapest A túszszedők és a túszok elhagyták az indiai repülőterei KANDAHÁR. 1999. decembei 31-én elhagyta a dél-afganisz- táni Kandahár városában veszteglő indiai repülőgépet a több mint 150 túsz és az öt álarcos légi kalóz. A jelentések szerint egy terepjárón hagyták el a géptérítők a repülőteret és valószínű magukkal vitték azt a három muzulmán harcost, akiket az indiai kormány a fegyveresek követeié sére engedett szabadon. A Katmanduból induló 814-es járatot felszállás után negyver perccel térítették el a fegyverek férfiak. A gép leszállás hajtott végre Indiában, Pakisztánban és az Egyesült Arai Emírségekben, mielőtt december 25-én leszállt a dél-afganis; táni város repülőterén. A túszdráma szoros összefüggésber volt az India és a Pakisztán között megosztott Kasmírbar zajló eseményekkel. A repülőgépen eredetileg 178 utas és 11 tagú személyze tartózkodott. Az Egyesült Arab Emírségben 28 személy elengedtek a légi kalózok, és a megölt férfi holttestét ií kirakták. A gépeltérítők valószínűleg Pakisztánba távoztak. 1 I ' ti
