Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
2000-06-15 / 24. szám
Thursday, June 15, 2000 Amerikai Magyar Szó 3. 121 klimatizált szobánk mindegyikében telefon, minibár, Internet- és számítógépcsatlakozás, színes televízió műholdas csatornákkal és házimozival, valamint elektronikus kulcskártyarendszer biztosítja vendégeink kényelmét. A szállodában nemdohányzó emelet, étterem, kávézó, szauna és fitness- terem, valamint saját parkoló áll rendelkezésre. Konferenciakapacitásunk eléri a 240 főt. Romániában visszaszorultak a kormánypártok Az ellenzék győzelmét hozták a múlt heti romániai helyhatósági választások több településen. Erdélyben is jelentősen megizmosodtak, mégpedig a demokratikus konvenció pártjainak térvesztése közepette. Az alacsony részvétel miatt azonban a legtöbb városban második fordulón kell majd dönteni a polgármester személyéről. Jt Marosvásárhelyen továbbra is Fodor Imre az esélyes a polgármesteri tisztségre. Bukarestben Ion Iliescu vezette Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) fölényes győzelmet aratott Az RTDP sok erdélyi városban is megerősödött pl. Nagyszebenben, Brassóban és Aradon Kolozsváron a helyi tanácsok versenyét az RMDSZ nyerte 22,5 százalékkal. Második Funar pártja a Nagy- Románia (NRP) Párt mely a voksok 21.8 százalékát kapta. Kolozsváron a polgármester választást Funar nyerte 45.88 százalékkal, második helyezett Eckstein Kovács Péter 21.15 százalékkal. Nagyváradon Kapy István DMDSZ-es jelölt győzött. Székelyföld legnagyobb városaiban Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen a helyi tanácsokat további négy évre az RMDSZ fogja uralni. Megsebesült Maszhadov A csecsenföldi Nozsaj-jürt térségében folyó harcokban súlyosan megsebesült Aszlan Maszhadov csecsen elnök - közölték az orosz ellenőrzés alatt álló Gudermesz- ben. Csecsenföld délkeleti részében 600 csecsen fegyverest kerített be az orosz hadsereg nagyszabású "terrorellenes" hadművelete kere tében Általános polgári ellenállás Szerbiában Több ezer polgár gyűlt össze Újvidék központjában a Szabadság téren, hogy kifejezze tiltakozását a fokozódó állami terror ellen. Stevan Vrbaski Újvidék polgármestere fordult az egybegyűltekhez, hangsúlyozva, hogy ezt a rendszert nem lehet megváltoztatni, ezért a hatalmat le kell cserélni. Borislav Novakovié a képviselő-testület alelnöke, rablóknak és gyilkosoknak nevezte a jelenlegi hatalmat, mert tíz éve terrorizálják a népet. A rendszerváltást azért tartja fontosnak, hogy gyermekeink itt maradjanak, és ne a külföldi nagykövetségek előtt várakozzanak azzaf á céllal, hogy elhagyják az országot. * A legnagyobb ellenzéki pártok Szerbia polgárait polgári engedetlenségre szólították fel a Studio B Rádió és Televíziónak a szerbiai kormány részéről történt elfoglalása miatt * A Szerbiai Polgári Szövetség felszólította a Jugoszláv Katonaság és a rendőrség tagjait, ne engedjék meg, hogy "egy tönkrement rezsim megmentésének eszközei legyenek" "Katonaságunkhoz és rendőrségünkhöz fordulunk, amelyek viselték e hatalom tönkrement ideológiájának, ambícióinak és háborúinak terhét, akik kollégái valahol Szlavónia, Bosznia és Kosovo hadszínterein maradtak. A saját és az ő gyermekeik érdekében kérjük őket, mondjanak erélyes nemet ennek a rezsimnek, álljanak a nép mellé, legyenek annak szerves és nem pedig elidegenített részei" - áll a SZPSZ felhívása. (Szemelvények az Újvidék-i Magyar Szó-ból) Beküldte: Horti Ibolya | i A 4 ft (S Is §. tjt - u §¥ £ & illii Hatalom, jelkép vagy közös identitásunk szimbóluma? A nemzeti zászló Nemrégiben vitafórumot tartottak arról a törvénytervezetről, amely szerint a középületeken folyamatosan a nemzetiszínű zászló lengene. A törvényt, hiszem nem kétharmados, feltehetően heves viták után megszavazzák, de ez a kérdés kevésbé fontos része. Az igazi az, hogy vajon kinek mit jelent e zászló. Hiszen egy zászló lehet a többség hatalmának jele, de lehet a nemzet közös szimbóluma, amelyhez korra, nemre, felekezetre és anyanyelvre tekintet nélkül bárki odatartozónak érzi és érezheti magát. Alig több mint másfél évszázada - nemrég ünnepel- tük - zajlott a márciusi forradalom. Egy forradalom, a- melynek szereplői sokszínűek voltak, és mégsem bábeli zűrzavar, hanem megértés és egyetértés uralkodott. De szent volt a cél, hősi a harc, sokáig szinte csodákig sikeres. Közös harc volt, amelyben együtt küzdött, és együtt halt meg magyar, német és lengyel ajkú, katolikus, református, izraeli és unitárius, együtt, egyként és egyenlőként pór, polgár, nemes és főnemes. A nemzet szó önmagában is egységet jelent. S a nemzet egysége, mint majd 1956-ban is, csodát csinált. S bár a harc ekkor is, akkor is elbukott, megteremtette a későbbi alkupozíciót. Ezt a nemzetet elnyomni lehetett, de megtörni nem. Kufstein, Olmütz börtönei, Rákosi munkatáborai éppen ezt a nemzet- és szabadságeszményt próbálták kiirtani. Trianonban az országot próbálták kínpadra feszíteni, a kommunismus eszményei mentén pedig a nemzetet. A XX. század során egységünk került a diktatúrák bárdjai alá. Először a fajelmélet nevében hajtottak el és küldtek gázkamrába százezreket, aztán hadifogság és malenkij -robot __néven__tQyábbj__több. mint félmillió magyart, majd hazájukból küldföldre űzték el a svábokat. Igen. Megölték Katynban aki tiszt és lengyel ajkú, gulagra vitték, aki magyar, gázkamrába küldték, aki izraelita, s mindenüktől megfosztva elűzték, aki németül beszélt. A marxizmus és az osztályharc nevében aztán elvettek mindent szinte mindenkitől. Miközben jogról, egyenlőség és a szabadság zászlaját gyalázták meg, akárcsak magát az egész nemzetet. De ez volt a cél: a nemzeteszmény nélküli rabszolgaság. Mert hova tűnt a nemzeteszmény, hol hangzik el a hazaszeretet, és hol fejlődhet a nemzettudat, ahol állandóan idegengyűlöletről beszélnek, és gyűlöletkeltésről a gyűlöletkeltők maguk? Hogyan lehet egy nemzet bűnös, amely legtovább menedéket adott, menekült lengyelnek, szökött francia katonának, az "Endlösung" által megégetésre szánt zsidónak, az emberségnek és egyre szűkülő demokráciának? Ez a nép Vereckétől és Nándorfehérvártól a Rákóczi-szabadságharcon és —az—1848-as—forr adfdmoft-át1956-ig mindig akkor volt eredményes, ha összefogott minden benne élő nemzetrész, legyen magyar vagy idegen ajkú. És talán mindannyiunknak fontos, hogy közös országunk felett, amelyben élnek különbözők, de nem első- s másodrangúak. A zászló használata természetes, de. értéke akkor van, ha a nemzet fiai azt egyként maguknak érzik. Zichy László
