Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

2000-05-18 / 20. szám

Thursday, May 18, 2000 Amerikai Magyar Szó 5. Tehetséges, de borúlátó a magyar? Nyárra elkészül Magyarország jelmondata Akinek virágot szórtak a lába elé Nyár közepére születik meg az a központi gondolat, szlo­gen, amely Magyarországot az új évezred elején jelle­mezni fogja, amelynek alap­ján mind a magyarok, mind a külföldiek ráismernek Ma­gyarországra - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tóth István Zoltán, az Ország- imázsközpont vezetője. A jelmondat megalkotásakor annak a januári felmérésnek az eredményeit veszik figye­lembe, amelyet a Miniszter- elnöki Hivatal megbízásából a Magyar Gallup Intézet végzett az ország-, és ma­gyarságképről. A kutatás részletes elem­zése folyik. Orbán Viktor miniszterelnök országértéke­lő beszédében is utalt -, 2000-ben tíz emberből nyolc büszke arra, hogy magyar, a lakosság háromnegyede örül annak, hogy Magyarországon él, s a magyarok kétharmada akkor is ott élne, ha lehető« sége lenne más államban letelepedni. Ugyanakkor ki­tűnt: minél fiatalabb a hon­polgár, annál kevésbé örül az ottlétnek. A 18-24 év közöt­tieknél ez az arány a hetven százalékot is meghaladja. A lakosság több mint nyolcvan százaléka a vállal­kozó szellemű emberek or­szágának, fényes múltú, te­hetséges és szorgalmas nem­zetnek tartja Magyarorszá­got. Azonban sokan úgy vé­lik, nem jellemző Magyaror­szágra a társadalmi igazsá­gosság, a tisztaság és a jó gazdasági teljesítmény. A magyar történelemből leg­többen Mátyás király uralko­dását tekintik jónak vagy kimagaslónak, de elismerően nyilatkoztak Szent István király időszakáról is. A leg­sötétebb időszaknak a török hódoltság, a két világháború közti Horthy- és ötvenes évek Rákosi-korszaka minő­sült. A Gallup-értekelés rá­mutat: a megkérdezettek jelentős része - a török hó­doltság kivételével - nem tu­dott mit mondani a XVI-tól a XIX. század végéig tartó időszakról. Az elemzés írói minde­zekből úgy következtetnek, hogy "mintha olyan ország­ban élnénk, ahol tehetséges, céltudatos, tisztességes em­berek élnek, akik azonban egymással valahogy nem fér­nek meg, nem tudnak együtt élni". Ezen túl viszont az is kirajzolódott, hogy bár sokan hajlanak a borúlátásra, de - a köznapi feltételezésekkel ellentétben - az önmagában, tehetségében, győzni akará­sában bízó ember és társada­lom képe is megjelenik. A Komárom megyei Ászár község plébániájának keresztelési anyakönyvébe 1850. február 24-én beje­gyezték az aznap született Krippel Mária Anna keresz­telését. Évtizedekkel később, az akkori plébános az Észre­vételek rovatába bejegyezte: "Ebből a kislányból lett nem­zeti színészetünk egének leg­fényesebb csillaga, Jászai Mari." A kis Mari negyedik gyermeke volt az urasági bognárnak, és nádfedeles cselédházban született. Három fiútestvére előzte. Édesanyjuktanultembereket kívánt nevelni gyerekeiből, ezért Győrbe költöztek, ahol az apa önálló ácsmesterként dolgozott, s a fiúk már gim­náziumba járhattak. Alig hogy átköltöztek, az édesanyja meghalt, s nemso­kára mostoha került a házba. A kis Marit hat elemi után "kiscselédnek" adták, majd egy Bécsbe telepedett ma­gyar családnál szolgált, végül markotányoslány lett az oszt­rák-porosz háborúban. Hordta az élelmet, a vizet a harcoló katonáknak, ápolta a sebesülteket. A háború végén 300 korona jutalmat kapott, amiből ruhát, cipőt vett magának, és hazatért győri otthonába. Bár színházat még soha­sem látott, erősen vonzotta a színészi pálya. Tizenhat éves volt, amikor Hubay Gusztáv színtársulata Győrből Székes- fehérvárra indult. Mari meg­szökött hazulról, és a társu- lattalSzékesfehérvárrament. Kardalosnak vették be, sta­tiszta volt, olykor egy-egy mondatnyi szerepet is kapott. Fehérvárról Budára ment, s jelentkezett Molnár György Budai Népszínházánál. Itt már kisebb, majd jelentősebb szerepeket is kapott. Megis­merkedett Kassai Vidor szi- nész-társával, akiről azt tar­tották, tudós ember, sok könyve van. Marit - aki akkor már Jászai néven sze­repel - vonzották a könyvek. Szeretett olvasni, szeretett volna fejlődni, művelődni. Kassai Vidorral házasságot kötöttek, majd együtt szer­ződtek Kolozsvárra. Ott Já­szai Mari már vezető szere­peket játszott. Híre csakha­mar eljutott a fővárosba is, és Nemzeti Színház - próba­játék nélkül - tagjai sorába szerződtette, a nyugalomba vonult Jókainé Laborfalvi Róza szerepkörére. Első szerepe a Nemzeti­ben 1872. április 3-án Gert­rudis királyné volt a Bánk Jászai Mari A fiatal Jászai Mari bánban. Ettől kezdve a pálya fölfelé ívelt. Elsőként játszot­ta Évát Az ember tragédiájá­ban, majd sorra következtek Shakespeare tragikus nőalak­jai és az antik tragédiák hős­női. Jászai Mari kifejezetten tragika volt, nem szalonszí­nésznő. Amikor híre ment, hogy Kolozsvár szobrot akar állíta­ni Máryás királynak, a költsé­Kihullott a toll kezedből Elmentél tőlünk - de velünk maradsz Könyveid mit írtál... Te, bennük örökké élsz! Mig magyar szó lesz e földön - ég alatt! A szerelemről soha így nem írt senki... Úgy - ahogy Te mindezt megírtad... A vajúdást a vágyat, az elmúlt szerelmeket A jót, a szépet és rosszat. Úgy tudtál írni szerelmes regényid, a történteket, - hogy ki azt olvasta, nem tudta letenni! * Úgy érezte bennük él. Sok helyen rátalált ön-ön magára. 2000 április 20. gekre gyűjtést indítottak. Jászainak felajánlották, ha hozzá kíván járulni a költsé­gekhez, játssza el az Elekt­rát, és a bevételt ajánlja föl. így történt, hogy Nagyvára­don, a Rédely-kertben sza­badtéri színpadon játszotta Elektrát, és a siker nyomán begyűlt pénzzel hozzájárul­hatott Fadrusz János Mátyás szobrának felállításához. Játszai Mari mindig segí­tett, ahol kellett és lehetett. Az első világháború idején minden vagyonát a sebesült katonák jobb ellátására köl­tötte, ő maga is járta a kór­házakat, és Petőfi verseit szavalta a katonáknak. Petőfi és Széchenyi István volt éle­tének két vezércsillaga, a hazafiság költője és a tettek embere. Minden évben elza­rándokolt Kiskőrösre Petőfi szülőházához, és Nagycenkre Széchenyi sírjához. A nyarat gyakran töltötte fivére csa­ládjánál Rábatamásiban. Erre vonatkozik egyik utolsó feljegyzése: "Forgácsszedéssel kezdtem a győri ácstelepen, csibeetetéssel végzem Rába­tamásiban. Ami közte van, a szennyből a tisztaságba, a sötétségből a fénybe. Ez volt életem útja." Ez az életút 1926. októ­ber 5-én fejeződött be, hogy megnyíljék számára a halha­tatlanság. Cenner Mihály —11 ~ —O Színes életed volt! A jóból sokat kaptál - de olykor, a rossz sem, került el Téged! Talán átélt élted tett azzá - mivé lettél. Nem utolsó sorban, tollad - tehetséged. Búcsúzunk tőled mindenütt e földön. De feledni soha nem tudnak! Mert Te sokat adtál, mindazt leírva - Mit átélni lehet... vagy átélt dolgokat. Színes csillag voltál, a magyarok egén. Fényed nem múlik el, ha Te el is mentél! Könyveid oldalán, amit Te megírtál, olvasva soraid - bennük örökké élsz! Mihály de Kátay szobrász művész ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most éh akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönne Ír az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 Eatft 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel! Legyen ön is támogatónk! Hungarian TV Magazine ofQueens Adásunkat minden héten a QPTV 57-es csatornán sugá­rozzuk szombaton este 8-9 óráig és ezt az adást szerdán délután 2 órakor megismételjük. Stúdiónk vállalja magyar országi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva. Ér­deklődjenek Üsztöke István producer-szerkesztőnél az a- lábbi telefon vagy fax számon: 718-721-2824 Claire Kenneth emlékére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents