Amerikai Magyar Szó, 1999. július-december (53. évfolyam, 26-47. szám)

1999-10-14 / 37. szám

Amerikai Otrassa New York egyetlen magyar nyetrú hetilapját! Ara: 75 cent ^QL^LIII. No. 37. Thursday, Oct. 14, 1999 | ^___________ ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street^e^ork/NY 10003 / Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 "Magyarország nem agrárország" Özönvíz, áradások, földcsuszamlások Közép-Amerikában EZ A LEGÚJABB GAZDASÁGI KÖLTSÉGVETÉSI TÉMA OTTHON Mivel Magyarország még a legjobb akarattal sem nevez­hető ipari országnak, így mi­lyen gazdaságú ország is Ma­gyarország? A legegyszerűbb válasz talán az lenne, hogy az még nem alakult ki. Egy olyan országban, mint Magyarország a mezőgazda­ság soha sem lehet elhanya­golható fontosságú. Ez így van a jelen pillanatban is, még úgyis, hogy a mezőgaz­daság csak 5,2 százalékát képviseli a bruttó hazai ter­méknek Ez a hihetetlenül hangzó százalék nem azért van így, mert a közgazdaság - az ipari termelés, vagy az egész ága­zata, mint például a turizmus - a század vagy Európa kon- juktúráját élné most, hanem úgy jellemezhetnénk a hely­zetet; a mezőgazdaság relatív pozíciója rosszabb, sokkal rosszabb, mint a többi ágaza­té, melyek csak szimplán rosszak. Az iparba, a kereskedelem­be mégis csak bejöttek a "multik", a nagy nemzetközi vállalatok, ha nem másért, mint felvenni a pozíciókat. Náluk az elv az, ha nem ők, akkor valaki más tölti majd fel a gazdasági vákuumot. Számukra egy ilyen szituáció lenne minden módozat leg­rosszabbja. Ezek a nemzetközi vállala­tok - egy pár kivétellel a- zonban nem igazán kötelez­ték el magukat, mely meglát­szik a befektetéseik összeg- szerűségén is. Sajnos otthon ez az igazi helyzet valóban. Komoly beruházás kevés akad, a többi az előző kate­góriába tartozik, ahol a piac kicövekelésében várakozó álláspontra helyezkedtek. Mi több, megindult a már pro­dukált, felhalmozott haszon kiajánlása is, ahelyett, hogy ezekből a forrásokból na- gyobbítanák az üzleti kört. 1990-ben én magam, a fele­ségemmel, egy évi fáradtsá­gos és költséges munkát for­dítottunk arra a célra, hogy a legnagyobb külföldi nemzet­közi vállalatokat Magyaror­szágra irányítsuk, kb. 3000 egyedi levelet küldtem szét ezen nagyvállalatok elnökei­nek, hogy menjenek Magyar- országra befektetni, és kb. ugyanennyi távolsági és kül­földi telefonbeszélgetést is folytattam le az ügy érdeké­ben. Ezeken kívül persze, még sok mellékvágánya is akadt akkor ennek a tevé­kenységnek. Abban viszont bizonyosak vagyunk, hogy nagyon sok vállalatot tettünk érdekeltté és irányítottunk Magyarországra. Most viszont a magyar kor­mányon a sor, hogy azokat a vállalatokat melyek már Ma­gyarországon vannak, érde­keltté tegyék, hogy újabb és újabb, nagyobb és nagyobb befektetéseket eszközöljenek Magyarországon. Ennek egy állandó, fáradhatatlan tevé­kenységnek kell lennie, sőt kifogyhatatlanul újabb ipari és kereskedelmi vállalatokat kell a mindenkori kormá­nyoknak verbuválnia. A mezőgazdaságnak viszont most is, és mindig a jövőben, egy fontos összetevőnek kell maradnia a magyar gazda­ságban, jóval a jelen 5.2 szá­zalék fölött, még akkor is ha a többi ágazat nagyot ugrana is. A magyar földek, megfe­lelő körülmények között, a bruttó hazai termék 20 szá­zaléka körüli helyezésre tart­sanak igényt. Sajnos, azonban mi nem látunk oroszlán körmöket, nem látunk erre összponto­suló lépéseket, vagy egyálta­lán elképzeléseket. A mező- gazdasági problémák toldo- zásával-foltozásával foglalko­zik mindenki, nem kevésbé az ágazat saját tárcája. Itt 1 nem csupán a mezőgazdaság hatékonyságára, termékeny­ségére utalunk, hanem annak végtermékeinek kialakításá­ra, a minőségre, a milyenség­re a csomagolásra, a tartósí­tásra, a tárolásra és talán legelsősorban: hasznosításra - piacra vivésre, értékesítés­re. Mi újságunkban már több­ször cikket írtunk erről a tárgykörről, és egy mezőgaz­dasági termékek központi export vállalat alapítását ne­veztük meg legfontosabbnak, mely vezényelni tudná a me­zőgazdasági termékeket, ter­mesztéseket, vetéstől értéke­sítésig. Mindezt nemzeti elő­segítéssel, de nem lényeges anyagi támogatással, így ter­mészetesen részvénytársasági alapon tudjuk elképzelni. (Sok oknál fogva, de részben azért is, hogy kiküszöbölhes­sük egy újabb rossz irányból felkelő tündöklő csillag szü­letését, a régi Galaxis-ból Péterváry Miklós Magyar rendezvénysorozat Brüsszelben Pénzmosási ügy: az első vádemelés NEW YORK, N.Y. Október 6-án amerikai ügyészségi bejelen­tés szerint megtörténtek az első vádemelések az úgynevezett orosz pénzmosás ügyében. Az illetékes manhattani szövetségi bíróságnál az orosz származású Lucy Edwards, a Bank of New York kelet-európai osztályának - egyben londoni irodájának - volt vezetője, valamint Edwars férje, az ugyancsak orosz Peter Berlin ellen fogalmazták meg a vádiratot. MEXICOVÁROS-BOGOTA A közép-amerikai térségre zúdúló özönvízszerű esőzés a legfrissebb adatok szerint több mint- 300 halálos áldozatot követelt. A mexicói kormány szükségállapo­tot hirdetett ki négy szövetségi államban, s 100 ezer ember kitelepítését rendelte el. Kolumbiában, -ahol szintén vannak halálos áldozatok - több mint 50 ezer ember kényszerült lakhelye elhagyására. A szakértők úgy vélik, hogy a Csendes-óceán fölött kialakuló El Nino időjárási jelenség okozza a Közép-Amerikát sújtó katasztrófát. A londoni vasúti katasztrófa LONDON. A Scotland Yard tájékozta­tása szerint 80 halálos áldozata van az október 5-i vasúti szerencsétlenségnek. Valószínűnek látszik, hogy a tragédia az évszázad legsúlyosabb vasúti katasztrófájaként vonul be az ország történelmébe. Küszöbön Grozníj ostroma GROZNLJ. Orosz páncélosok október 5-én éjjel tűzet nyitot­tak négy, csecsen menekülteket szállító autóbuszra és 28 em­bert megöltek. Oroszország visszautasította a csecsenföldi viszály rendezésé­re irányuló nemzetközi közvetí­tés ötletét, jelentette orosz külügyi forrásokra hivatkozva a francia hírügynökség. A kezdeményezés az Európai Uniótól és az Európai Tanácstól származott. Román ellenzéki provokáció volt az aradi tüntetés ARAD. Október 7. A román ellenzéki pártok jól szervezett provokációja volt az a nacionalista tüntetéssorozat, a- mellyel október 6-án megzavarni igye­keztek Aradon a megemlékezéseket. A spontán népi, nemzeti felháborodást emlegető lapok beszámolójából az is kiderült, hogy a Nagy-Románia Párt, és a Szociális Demokrácia Romániai Pártja, ifjúsági szervezetei mozgatták azt a nem egészen 100 fős csoportok, amely egész nap fel-alá vonult a városban, és a megemlékezés-sorozat minden szinhélyén botrányt próbáltak okozni. Radu Vasilé kormányfő hivatalosan bejelentette: nem utazik Aradra, nem vesz részt a román-magyar megbékélés emlék­parkjának alapkőletételénél, így a magyar miniszterelnök Orbán Viktor sem vett részt az eseményen. Október 5-én a román törvényhozás szenátusában 39 szenátor nyilatkozatban ítélte el az aradi vértanuk szobrának helyreállítását és az emlékpark létesítését. Ion Iliescu a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke "hatal­mas politikai tévedésnek" nevezte a kormány döntését az emlékpark létrehozásáról és a szobor helyreállításáról. A Útépítés Erdélyben Az Európai Unió bankja a luxemburgi Európai Beruházási Bank 225 millió ECU kedvezményes hitelt folyósít a román kormánynak a Moldvát Erdéllyel összekötő autóút építésére. BRÜSSZEL Háromhónapos magyar kultúrális rendezvénysorozat vette kezdetét október 6-án Belgiumban és egyes környező nagyvárosok­ban. Göncz Árpád köztársasági elnök és II Albert belga király jelenlétében nyit meg az Europalia Hungária című fesztivál. Október 8-tól 2000 január 9-ig összesen mintegy 120 rendez­vény és fellépés főszereplője lesz az ország

Next

/
Thumbnails
Contents