Amerikai Magyar Szó, 1999. július-december (53. évfolyam, 26-47. szám)

1999-09-23 / 34. szám

Thursday, Sep. 23, 1999 Amerikai Magyar Szó 3. Hozzászólás a Magyarok Világszövetsége problémáihoz 1999. szeptember 24-25-26-án a Crowne Plaza Hotelben (volt Hilton) Meadowland-Seacacus, New Jersey-ben A II. Amerikai Magyar Nemzetgyűlés Bármilyen amerikai-magyar egyesület, szervezet vagy egyén vallásfelekezettől, hovatartozástól, politikai háttér­től függetlenül részt vehet és szívesen látott vendég lesz az Amerikai Magyar Nemzetgyűlésen Hungarian National Convention 790 Bloomfield Ave., Suite 9, Clifton, N.J. 07012 Tel: 800-814-0770 Fax: 972-773-0211 "A magyar nép védelmében" Péterváry Miklós könyve Pétervóry Miklós s A MAGYAR NÉP N vrníiWöREN Kemény kötésben, magyarországi kiadásban: * $ 12.50 (USA és kanadai postázással) Megrendelhető Amerikai Magyar Szó 130 E 16th St New York, N.Y. 10003 * A teljes bevétel az elcsatolt területeken élő magyar írók, zeneszerzők és színészek javára kerül átutalásra. Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023 A Magyarok Világszövet­sége küldöttgyűlését köve­tően számos beszámoló je­lent meg a sajtóban és még- annyi nyilatkozat a hirközlő médiában, amely megütközve tárgyalta a nyugati magyarok állásfoglalását illetve arra a kérdésre keresett választ, hogy valójában mi állította szembe a nyugatiakat az a- nyaországi társaikkal. Ami a Magyarok Világ­szövetségét illeti, hadd idéz­zük azt a 70 évvel ezelőtt megfogalmazódott igényt, amely a "diaszpóranemzet" — Szabó Zoltán szóhasználatá­val élve — az óhazához kí­vánta kapcsolni. Ekkor, 1928-ban történt, hogy több­száz magyarhoni előkelőség egy bérelt hajón New York­ba érkezett, hogy résztvegyen az ottani Kossuth szobor felavatásán. A Perényi Zsig- mond vezette delegáció azt tapasztalta, hogy az amerikai magyarok áldozatkészsége és hazaszeretete nemcsak egy szobor fellállitására futja, hanem az elhagyott hazához és a magyar néphez való hűség kifejezésére is. Ebből a felismerésből született meg a gondolat, amely 1938-ban, Teleki Pál és más jelességek által, a Magyarok Világszö­vetsége megalapításához ve­zetett. Persze a gondolat, hogy a világban szétszóródott nemzettársakat össze kell fogni az anyaország érdeké­ben, nem különlegesen ma­gyar törekvés. Csaknem min­den diaszpórával, szór­vánnyal rendelkező nép léte­sített világszövetséget "Mati- cát", hogy az ország határain túlélő nemzet-részeket men­nél hatásosabban magához kapcsolhassa. Hivatkozha­tunk a nemzetiségűknek két­harmadát diaszpórában tudó zsidókra vagy írekre, de itt vannak a közelünkben, szomszédságunkban a len­gyelek, szlovákok, horvátok is. Mind megalakították vi­lágszövetségeiket. Ez a szórványról való gondoskodás része volt a századfordulótól a második világháborúig a magyar ál­lamvezetés feladatvállalásá­nak is. Az 1903-ban alkotott első kivándorlási törvény létrehozta a Kivándorlási Tanácsot, a Kivándorlási A- lapot és a Kivándorlási Bizto­sok Intézményét. A Kiván­dorlási Alapot részben az állami költségvetésből, rész­ben illeték címen befolyó összegekből létesítették, töb­bek között abból a célból, hogy "a küldfőldőn véglege­sen kitelepülök vallási és szellemi szükségleteit istápol­ja". Paradox helyzet alakult ki a kommunista időkben, amikor az uralkodó párt egy­részt nem győzte gyalázni a "nyugatos" magyarokat, őket hazaáruló, fasiszta, disszi- dens, és más becsmérlő jel­zőkkel illette, ugyanakkor életben tartotta a Magyarok Világszövetségét, a nyugati országokban működő "trójai faló" szerepet szánva neki. Mondani sem kell, hogy a nyugati magyarság jelentős része elhatárolta magát ettől a szervezettől, nem vállalt közösséget ezzel a Világszö­vetséggel. Az elzártság, a vasfűg gőny és cenzúra következté­ben az óhazában kialakult egy olyan szemlélet, amely nem vett tudomást a határon túliakról, őket nem tekintette a magyar nemzet részének. Megint a Londonba emigrált Szabó Zoltán gondolatait idézve, "A nemzettudat mág­nese a haza fiainak (és lá­nyainak) rovására a haza földje lett. A nemzetérzés, vagy nemzet-érzékelés eszkö­ze s ezzel meghatározója elsősorban a haza kultusza lett, úgymint a haza képzet földrajzi és történelmi össze­tevők eredője". így vált a nemzettudat és magyarság geografiailag körülhatárolt, olyan formában, amelyben a közösségi lojalitásérzés gyúj­tópontja nem a magyarok, vagyis emberek, hanem Ma­gyarország, vagyis a terület lett. így lett a magyar "hon­fogoly", ha használhatom a lelki kiima jellemzésére ezt a Széchenyi csinálta szót. Amikor 1991-92-ben a Ma­gyarok Világszövetsége újjá­alakult, ezt a visszásságot is orvosolni igyekeztek azzal, hogy kijelentették: a Világ­szövetség mostantól fogva "a 15 milliós egész magyar nemzet" szervezete legyen. Ezzel kívánták elismerni, vallani a határon innen és túl élő nemzetrészek egységét, testvéri összefogását. A jó­szándék azonban nem min­dég elégséges egy probléma megoldásához. A három régió gondolat — az anyaor­szági, kárpátmedencei és az úgynevezett "nyugati", amely az egész világ diaszpóráját fogja egységbe - azt is ma­gával hozta, hogy mind három nemzettesnek, igazá­ban a gész magyarságnak, mir. rét, baját, problé­máját ,0y csokorba fogva vállalta a Világszövetség. Holott ennyi terhet a Világ­szövetség kicsire ácsolt sze­kere nem birt el. Az lett az eredmény, ahogy ez ma már egyre világosabban látszik, hogy a púposra tetőzött sze­kér a nagy súly alatt mozdul­ni sem képes. Az igy tehetlenségre kár­hoztatott szervezet aztán ön­maga marcangolásával, veze­tőinek hibáztatásával, meg- hasonlással reagál önmaga frusztráltságára. Összevetve a vélt feladatok nagyságát az elvégzettekkel, magát siker­telennek érzi. Pedig voltak és vannak Magyarok Világszövetségé­nek sikerei. A Duna Televí­zió magalapitása, két világta­lálkozó megszervezése, az ópusztaszeri pavilon, a kiállí­tások, a^-Magyar Házak és Kultúrintézmények találko­zója, megannyi rendezvény, szimpózium, előadássorozat mellett a legnagyobb siker a keretek megteremtése 50 ország magyarjainak egymás­ra találásához. A határon túl élők ma­gyarsága ugyanis nem adott, illetve szükségszerű, hanem vállalt Legtöbben más álla­mok polgárai is. akár el is tűnhetnének a többségi, be­fogadó nép sűrűjében, de ők magukat eltökélten és ön­kéntesen magyarnak, vagy magyar származásúnak, vall­ják. Végülis a magyarság, vagyis a magyarok összessége azokból tevődik össze, akik magukat magyarnak érzik, tudják vagy hiszik, ott ahol élnek, bárhol éljenek is. Ez a nemzet egészével önként vállalt közösség az, ami szórványban élők értékét az anyaország számára meg­határozza. Ez avatja őket mintegy "nagykövetekké", akik jóhirét keltik az ország­nak a világban, annak meg­becsülést szereznek, erősitik és elmélyítik azt az elisme­rést, amit az ország népe megalapozott és kivívott ma­gának. Joggal feltehetjük tehát a kérdést: összmagyar érdek-e a szórványban élők­nek az anyaországhoz való kötődését elősegíteni és á- polni? Ha erre a kérdésre a válasz egyértelmű igen, kelle- nek-e olyan szervezetek, a- melyek ezt a célt szolgálják? Meg kell-e az anyaországnak mindent tenni annak érdeké­ben, hogy ezek a szervezetek erősek, hatékonyak és ered­ményesek legyenek? Logikusan következik, hogy a Magyarok Világszö­vetsége lehet az egyik olyan szervezet, amelyik ezeket a feladatokat elvégezheti, ha megfelelő támogatást biztosí­tunk számára, és megszaba­dítjuk azoktól a terhektől, amelynek munkája hatékony­ságát megnehezítik. Röviden szólva vissza kell adni a Vi­lágszövetségnek mindazt a támogatást és meghatározott mozgásteret, amelyet az "ala­pitó atyák" számára kijelöl­tek. Ugyanaükor a "nyugati" magyaroknak is- meg« > kell szabadulni a kicsinyes vi­szálykodástól és olyan szer­vezetet kell alakítaniuk, ame­lyik mindenkit befogad. Ez tehát a tét. Itt van a Világszövetség viszályainak, civakodásainak a gyökere. Amit ebből a nagyközönség az újság tudósításaiból észlel, az csak a jéghegy csúcsa. Papp László Legyen Ön is támogatónk! F í Hungarian TV Magazine t I of Queens { í j* 4 Adásunkat minden heten a QPTV 57-es csatornán sugá- £ + rozzuk szombaton este 8-9 máig és ezt az adást szerdán h *t délután 2 órakor megismételjük. Stúdiónk vállalja magyar- £ országi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva. Érdek- £ + lödjenek Ösztöke István producer/szerkeszlönél az alábbi £ 4 telefon vagy fax számom £ í 718-721-2824 t

Next

/
Thumbnails
Contents