Amerikai Magyar Szó, 1999. július-december (53. évfolyam, 26-47. szám)
1999-08-26 / 31. szám
Thursday, Aug. 26, 1999 Amerikai Magyar Szó 3. Mit hoz a 21. század? Panamai kivonulás Közel száz év után az amerikai hadsereg a múlt héten hivatalosan befejezte tevékenységét Panamában, és kivonta katonáit a Panama-csatorna övezetére felügyelő Fort Clayton erődből. Az utolsó ezer amerikai katona az év végéig fokozatosan vonul ki, s a létesítményeket novemberben adják át a panamai kormánynak. Az amerikai hadsereg 1903 óta tartózkodott Panamában, és az 1977-ben kötött megállapodás szerint az idén december 31-éig kell elhagynia az országot. A csatorna biztonságának felügyelete mellett a panamai bázis évtizedeken át latin-amerikai kiképző- és gyakorlóterepként, illetve kábítószerellenes központként is szolgált az amerikai hadsereg számára. Az amerikai jelenlét megszűnése több száz munkahely elvesztését és évi mintegy 300 millió dolláros bevételkiesést jelent Panama számára, s azzal a veszéllyel fenyeget, hogy fokozódik az országban a szomszédos Kolumbiából egyre nagyobb számban érkező kábító-kereskedők és gerillák tevékenysége. Washington erre hivatkozva a mostani kivonuláskor hangsúlyozta, hogy az 1977-es szerződés lehetővé teszi az amerikai hadsereg számára a bevonulást is, ha a csatorna biztonsága veszélybe kerülne. Asszony parancsolt a Columbián Ötnapos űrrepülés után sikeresen földet ért a floridai Kennedy űrközpontban á Clűmbiá, amelyet az űrhajózás történetében először női parancsnok irányított: a 42 éves Eileen Collins ezredes. Az ő feladata és felelőssége volt, hogy •az űrben gályára állítsák a 23 tonnás Chandra röntgenteleszkópot, a legnagyobb tömegű hasznos terhet, amelyet valaha is a kozmoszba juttattak. Eileen 1990-ben került a NASA kötelékébe, és 419 órát töltött mostani útjáig az űrben. Ő volt a pilóta - az első nőként, aki űrrepülőgépet vezethetett - 1995-ben az Atlanti- son, amikor amerikai és orosz űrhajósok először hajtottak együtt végre űrrepülést, és 1997-ben is, amikor 145-ször kerülte meg űreszközével a Földet. Dr. MOLNÁR TAMÁS Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main St and two blocks South of Grand Central Pkw. Bub: Q 44 Main St. A Grand Ct. Plcw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F Van Wick Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bániaknak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyűit . az egész család % Szükség esetén kórház biztosítón >ítást elfogadunk Készen állunk-e a 21. századra? Ha az emberiség túl szeretné élni a következő évszázadot, négy alapvető kihívással kell szembenéznie. Vajon a 21. században tovább nő-e a szociális e- gyenlőtlenség, mekkora lesz a szegénység, miközben a társadalmi apartheid golyóálló üvege mögött hihetetlen vagyon halmozódna fel? Több mint tizenöt országban az 1980-as és az 1997-98-as válság körülményei között bámulatos volt a gazdasági növekedés és az ott élő másfél milliárdos lakosság - a Föld népességének egynegyede - bevételei nőttek. Ugyanezen idő alatt mintegy száz országban gazdasági visszaesés vagy stagnálás volt tapasztalható, amelynek következtében 1,6 milliárd embernek csökkent a jövedelme. Ázsiában a pénzügyi összeomlások sorozata drámai gazdasági válságokat idézett elő olyan országokban, ame- I lyeket nemrégiben még csodaként emlegettek. A 20 század végén több mint 1,3 milliárd - egyes szakértők szerint közel 2 milliárd - ember él teljes szegénységben, és számuk szakadatlanul nőni fog. Ma a tíz leggazdágabb'embe r vagyona 133 milliárd dollár, ami a világ valamennyi fejlődő országa nemzeti össztermékének másfélszerese. Manapság több mint 800 millió ember éhezik vagy alultáplált. Több mint egy- milliárd embernek nem biztosított az egészségügyi ellátása, alapfokú oktatása vagy az ivóvize. Kétmilliárd emberhez nem jut el villanyáram, és a világ lakosságának 80 százaléka - 4.5 milliárd ember - el van zárva a legalapvetőbb telekommunikációs eszközöktől, vagyis nem jut hozzá az információhoz és az új kommunikációs technológiához, ami a távoktatás alapját adja. Sokan magasztalják mostanában az Internettet, de még sokáig információs szuper- sztrádákra és földutakra lesz osztva a világ. Úgy tűnik, a jövő veszélyben van. A jövő kiszámíthatatlan az északi féltekén, amelyen a legtöbb gazdag országban a születési arányszám szinte felejthető. A déli féltekén pedig leértékelődött, hiszen a gyerekek és az asszonyok szenvednek leginkább a szegénységtől; a szegénységi küszöb alatt élők kétharmada 15 éven aluli, és háromból kettő nő. Csak az igazságosság, a javak megosztása és a szolidaritás fejlesztésével lehet a szabadságnak jövője. A problémák többsége nem csupán nemzeti szinten jelentkezik. A viz mindinkább nemzetközi kérdés, s ebből következőleg a 21. század lehet a vízért vívott háború évszázada. A pénzügyi tranzakciók, a környezetszennyezés, a járványok, a szervezett bűnözés és a pénzmosás nem feltétlenül áll meg a vámos bódéjánál. Olyan megoldásokat kell tehát találni, amelyek átnyúlnak a határokon. Az eddig megkötött nemzetközi megállapodások vagy a megtartott világkonferenciák - mint a riói környezetvédelmi csúcs és a kiotói konferencia az üvegháztartásról - csak az első lépéseket jelentik. De nem lehetne tovább lépni a a következő tíz vagy húsz évben? A hidegháborúnak már vége, még mindig hatalmas összegeket költünk védelemre. A védelmi kiadások a világon évente mintegy 800- 920 milliárd dollárt tesznek ki. A városokról tartott csúcstalálkozó volt főtitkára Wally N’Dow szerint fejenként alig 100 dollárból minden ember számára biztosítani lehetne a fedelet a feje fölé, az ivóvizet és az alapvető tisztálkodási lehetőséget. Vagyis a világ 1,3 milliárd szegényre vetítve ez 130 mil- liárdot tenne ki. A hidegháború vége óta újabb és újabb háborúk törtek ki, és jelenleg is mintegy harminc konfliktust tarthatunk számon. A világ különböző részein a fejlett és fejlődő és az átalakuló államok mellett egy negyedik kategória is létrejött: a háborúzó országoké vagy a háborús -.ebekből fel- épülőké. etnikai tisztogatások és a ne,; •; ‘ás politikájából fakadó veszéllyel szembenézve rendkívül fontos, hogy a béke kultúrájának eszményét hirdessük, amelyet az oktatással, az emberi jogok érvényesítésével, a toleranciával, a kultúrális sokszínűséggel és a társadalom különböző rétegei közötti párbeszéd élénkítésével érhetünk el. Az igazi béke a pozitív béke, amely Spinoza szerint "a lélek, a harmónia és az igazság erejéből születik". Kifinomult értékeken és elveken alapul, és nem csupán a laissez faire politikáján vagy a reálpolitika egyezségein. Vajon normális-e, hogy a tőke délről északra áramlik? Igazságos-e, hogy a szegény országok adósságaik újrafi- nanszírozásával anyagilag támogatják a gazdagokat? El- fogadható-e, hogy az egyes országok közötti szakadék egyre nő? A feladat világos, és van megoldás is: a problémáknak mindenki tudatában van, csak a politikai akarat hiányzik, amely jelenleg a rövid távú érdekek túsza. A globalizációt nem lehet azonosítani a telekommunikáció a komputerek, a médiák elterjedésével és a piacok megnyílásával. Ezt egy nagyobb nemzetközi demokráciára kell alapozni, amelynek legfőbb pillérei: a 21. századra kötendő új szociális megállapodás; a fenntartható fejlődés; a világszerte egységes szabályozást és világméretű integrációt ösztönző nemzetközi egyezmény; a béke kultúrája és a jövő etikája; valamint az egész életre biztosított oktatás lehetősége. Járomé Bondé Az UNESCO Elemző és Előrejelző Hivatalának igazgatója Eileen Collins és a Columbia legénysége indulás előtt. Oroszul is beszélt FAMILY PRACTICE
