Amerikai Magyar Szó, 1999. július-december (53. évfolyam, 26-47. szám)
1999-08-19 / 30. szám
Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Amerikai Ára: 75 cent Szent István, a bölcs király A magyar történelemben kevés olyan célratörő, tökéletesen végrehajtott szervezés volt, mint Szent István államszervezése. Talán csak a honfoglalás volt hozzá hasonlítható, több mint egy évszázaddal korábban. (Ott is az átkaroló felvonulás, a törzsek elhelyezése, letelepítése, a gyepű elvek és maga a vissszavonhatatlan elhatározás mind mesterien szolgálták a nagy célt.) Szent István már korán, valószínűleg ijfú korában, még a nyitrai otthonában tervezgette, hogyan fogja megmenteni népét a biztos pusztulástól. A vallásosság természetes kísérőjévé vált, hiszen anyja által már kora ifjúságában magába szívta korának istenfélelmét, de azon túl látta, belátta, hogy népének ezúttal nem csupán véglegesen le kell telepednie új hazában, de nagyfokú függetlenséggel ugyan, meg kell szerveznie a jó működő keresztény államot. Még a kereszténység megalapozottsága is népének megmentését, országának felvirágoztatását is szolgálta. Azzal, hogy minden tíz településnek építenie kellett egy templomot, azzal, hogy felosztotta vármegyékre az országot és a főispánok közvetlen neki tartoztak szolgálattal és hűséggel, megvetette az alapját az elhatározásnak, népe jövőjének megalapozásához. (Az utóbbi korának újítása volt, mivel megosztotta hatalmát közvetlen alattvalóival.) Szent István nagyon jól tudta, hogy lázadó rokonaink és a törzsek főnökeinek nagyon is igazuk lehet a maguk módján, de kemény kézzel fellépett ellenük a magyarság jövőjének érdekében. Ezért is volt, hogy Szent István sohasem habozott, ezért is volt, hogy gyakran kegyetlennek tűnt, kegyetlen viszont sohasem volt. Soha senkit, még a legnagyobb ellenfeleit sem gyilkoltatta meg, még azokat sem, akik az ő személyi életére törtek, de azokkal szemben, akik veszélyeztették a magyar nép jövőjét, azokkal szemben nem ismert tréfát. Természetesen Szent István teljes zsenialitásával együtt annak az ezredfordulónak a szülötte volt, ahogy valamennyien saját időnk emberei vagyunk, mert senki sem bújhat ki bőréből. Fiában látta nagy tervének befejezőjét. Borzalmas lehetett számára egyetlen fia halála, úgy is mint művének, tervének tragédiája. Aöregedő király kétségbeesésében Istenéhez fordult segítségért, és anyjának ajánlotta szeretett országa jövőjének rendezését. Már életében látta a fejlődő manipulációkat a trón körül, és földi ideje végén nem lehetett megnyugvása, aggodalma őrölte fel utolsó napjait. Élete folyamán egybeolvadt neveltetésének népe és Istene szolgálatának tanulságai, és így természetesen formálódott hosszú életében a tolerancia mások és másnyel- vúek iránt. Szent István toleranciája emberséges mederbe torkollott, de mindig megtette azt is, amit tennie kellett, amit szükségesnek tartott a holnap, de különösen népének holnapja érdekében. Szent István korának mo- dellkirálya lehetett: mint ember és mint uralkodó, mint keresztény ember és mint magyar uralkodó. Mint keresztény ember egész életében a jót kereste környezetében és országában, mint magyar uralkodó, gondoskodó volt, lelkiismeretesen önfeláldozó népe jövőjének érdekében. Szent István jó, megszívlelendő példát mutatott nekünk utódoknak: hazánk önzetlen szolgálatában, népünk feltétel nélküli szeretetében útmutatta, hogy ha nehéz is tennünk, ami szükséges, meg kell tennünk, mert ha megkerüljük ezeket, azok előbb- utóbb újra az utunkba kerülnek, tehát nem habozhatunk főbenjáró dolgaink kezelésében, főbenjáró problémáink megoldásában. Fogadjuk be és szeressük az idegeneket, de ne hagyjuk, hogy ezek a fejünkre nőjenek és kitúrjanak bennünket otthonainkból vagy ellenünk fordulhassanak. Nagyon nehéz, sokszor keserves történelmünk folyamán sajnos nem mindig tartottuk be intelmeit, különösen nem annak tartalmas lényegét, mert gyakran az események uraltak bennünket, nem pedig fordítva, de mégis sikerült megalapoznia Árpád ivadéka számára országa, népe védelmét egy további, majdnem három évszázadra. Nekünk is napjainkban rendeznünk kell viselt dolgainkat addig, amíg nem késő, hogy sohsem jussunk arra a pontra, ahonnan már nincs megtérés. Kevés nép van a földkerekségen, melynek olyan példaképe lehet, mint nekünk Szent István, sajnos szintén kevés olyan nép létezik, melynek annyi a megoldatlan problémája, mint a miénknek. Ne késlekedjünk, ne habozzunk hát, hanem lássunk munkához Szent István szellemében, Szent István kitartásával, Szent István elkötelezettségével Péterváry Miklós Kétmilliárdnyian ünnepelték a Napot A napfogyatkozás Kanada keleti partjainál Nova Scocia közelében "kezdődött", és a Hold árnyéka India közelében, a Bengáli-öbölben ereszkedett az óceánba. De addig is mintegy kétmilliárd ember pislogott óvatosan a Nap felé. A ritka természeti jelenség augusztus 11-én a leghosszabb ideig, 2 perc 27 másodpercig a romániai Rimnicu városkában volt megfigyelhető, mert a Hold tengelye ekkor került a legközelebb a Földhöz. Bukarest volt az egyetlen főváros, amelyet a mintegy 110 kilométer széles és a Föld felszínén a hangsebesség kétszeresével száguldó árnyékkúp sötétségbe borított. Európa először Cornwallban, Anglia délnyugati csücskén tapasztalhatta meg az évezredvégi csodát. Milliók élvezhették a napfogyatkozást Magyarországon is. Siófokon 400 ezren voltak, az érdeklődők döntő többsége a Balaton partot választotta napvadászathoz. Csongrád megyében több százezren, zömében Szegeden látták a kozmikus tüneményt. Jelcin ismét kormányfőt cserélt MOSZKVA. Jelcin orosz elnök augusztus 10-én felmentette hivatalából Szergej Sztyepasin miniszterelnököt és az általa vezetett kormányt.Az államfőtől Vlagyimir Putyin, a titkosszolgálatok igazgatója kapott ügyvezető miniszterelnöki megbízást. Jelcin egyben őt nevezte meg örökösének az államfői .székben. Jelcin váratlan döntése általános meglepetést keltett, s az elnök semmivel sem indokolta a hirtelen cserét. A nyugati hivatalos körökben meglehetős óvatossággal kommnetálták a moszkvai hatalomváltást. Dagesztán kihirdette függetlenségét OROSZORSZÁG. DAGESZTAN Az Oroszország ellen harcoló iszlamista lázadók egyoldalúan független állammá nyilvánították Dagesztánt, és szent háborút hirdettek Moszkva ellen. Az orosz miniszterelnök Vlagyimir Putyin elismerte, hogy valóban "harci cselekmények" folynak Dagesztánban, 10 emberük meghalt, 27 megsebesült és az orosz légierő eddig 200 bevetésben támadta a csecsének által támogatott iszlám fegyvereseket. A függetlenségi nyilatkozatot a dagesztáni iszlám sura (tanács) tette a csecsenföldi Groznijban, egyben arra kérte a csecsenföldi iszlám szervezeteket, hogy támogassák a "dagesztáni mozlimokat a hitetlenek elleni harcban és Dagesztán felszabadításában" ________________________ Orosz-kínai csúcstalálkozó PEKING. Jelcin orosz elnök augusztus 25-én a kirgiz fővárosban, Biskekben találkozik Csiang Cömin kínai államfővel, hogy megvitassa vele a két ország stratégiai kapcsolatainak állapotát és fejlődését. VOL. Lili. No. 30. Thursday, Aug. 19, 1999 j - ^-v ^ ______________ISSNJI194-7990
