Amerikai Magyar Szó, 1999. július-december (53. évfolyam, 26-47. szám)
1999-07-22 / 29. szám
8. Amerikai Magyar Szó Thursday, July 22, 1999 Néprajzi kirándulás az Alföldre AMERICANA RENT-A-CAR THE LOWEST PRICE WITH THE BEST SERVICE GÉPKOCSIBÉRLÉS nagyon kedvező árakkal díjmentes szolgáltatásokkal KÉRÉSÉRE A REPTÉREN VÁRJUK! Típusaink: Suzuki, Daewoo, Toyota, Chrysler. Automata.kéziváltós.légkondicionált autók Űj modellek!! Címünk H-l 134.Budapest, Dózsa Gy.u.65. Fax/tel:(00-36-l>-320-8287, Tel:350-2542 E-mail: americana@mail.matav.hu Ha bemutatja ezt a hirdetést 5% kedvezményt kap! A pásztorélet emlékei Már a régi extenzív legeltető gazdálkodásból, a tavasztól késő őszig a szabad ég alatt tanyázó pásztorok életéből sok maradt hímondónak Debrecen mellett, a Hortobágyi Nemzeti Parkban, vagy Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény határában. A juhászok, a gulyások tavasszal itt még most is felütik nádból eszkabált pihenőhelyeiket, kivontatják a legelőre apró kerekeken guruló kunyhóikat, sőt a Hortobágyon még szabad ég alatt éjszakázó ménes is van. A pásztorélet valaha volt fénykorából származó régi használati eszközök, a pásztorok ostorai, botjai a nádi farkasokkal harcoló kutyák tüskés vas nyakörvei, a vezérállatok kolompjai, csengői, mégis leginkább a múzeumok néprajzi kiállításainak váltak értékes kincseivé. A pásztorok öntudatát, büszkeségét öltözetük is kifejezte: ünneplőre gazdagon hímzett, vagy posztórátéttél díszített cifraszűrt viseltek. Praktikus ruhadarab volt a hosszú, ujjatlan juhbőrből szabott suba, amely a puszta földön éjszakázó pásztornak egyben ágyául, takarójául is szolgált. Az alföldi éíet régi rendje szerint a lányoknak asszonyoknak a jószág őrzésével nem volt dolguk, s a sokszor távoli szántóföldek művelésében sem voltak a változékony időjárásnak kitéve, mint a férfiak. Az asszonyok csupán derékig érő, ugyancsak ujjatlan kisbundát és ujjas ködmönt viseltek. A pásztorélet, a távoli szántóföldeken emelt tanyaHortobágyi pásztorok díszes cifraszűre Tiszafüredi cserép pálinkásbutellák Mézeskalács-szív épületek azonban az egykori alföldi életnek csak az egyik pólusát jelentik. Az Alföld középső részein, ahol az oszmán-török seregekkel vívott XVI-XVII. századi harcokban a korábbi apró földműves falvak jórészt elpusztultak, a népesség mezővárosokba, óriásfalvakba tömörült. Ezekben a városokban a paraszti életet élő földművesek tízezrei mellett a kézművesek százai dolgoztak A fazekasok között a debrecenieké volt a vezető szerep, majd később Mezőtúr, Tiszafüred került az élvonalba, Karcagon Nádudvaron ma is forgatják a korongot. Egykor a legelőkön nevelt állatok és a mezővárosok kézműveseinek portékái a vásárokon találtak vevőre. Egy-egy szolnoki, mezőtúri, de kivált debreceni vásáron, a fél országból összegyűltek az eladni és vásárolni kívánók. Ilyenkor sok ezer szarvasmarhát és egyéb állatot hajtottak fel. Utcákat alkottak a különböző mesteremberek sátrai. Egy-egy múlt századi debreceni vásáron csupán mézeskalácsosból száznál több verődött össze. Ezeknek a régi vásároknak a tárgyi emlékeit szintén a múzeumokba költöztették, hangulatukat régi festmények tolmácsolják. Ha a vásárokra ma már nem is hajtanak fel gulyákat és a sátrak alatt többnyire gyári ruhát, cipőt árulnak, mégis érdemes belenézni egy magyarországi "vásárnaptárba". A hortobágyi kilenclyu- kú híd mellett évente megtartják a híres "hídi vásárt" Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyíregyházán túl tekintélyes néprajzi gyűjteményt őriznek a múzeumok. A zsúp- és nádfedeles favázas épületek egyre inkább eltűnnek, helyet adva az újnak a korszerűnek, de áll még számos régi falusi templom, mellettük falusi ácsok által emelt gótikus formájú fa haranglábak, harangtornyok. A XVIII. században vándor asztalosok festették ki színes virágornamentikával a fesett templomokat. Ezek a templomok a XIX századi népművészeti virágzást megelőző falusi ízlés értékes és ritka tanújelei. Dr. Hofer Tamás "Lenn az Alföld tengersík vidékin • Ott vagyok honn, ott az én világom - Börtönéből szabadult sas lelkem - Ha a rónák végtelenjét látom" írta 1844-ben Petőfi Sándor, a korszak és talán az egész magyar irodalom legnagyobb költője. Ezt a verset minden magyar gyermek már az alapfokú iskolában megtanulja és valahogyan a köztudat is az alföldi tájat tartja a "legmagyarabb"-nak. A végtelen síkság tágas horizontja egybefonódik a magyar történelemben oly sok harcot áldozatot követelő nemzeti szabadság gondolatával. Petőfi egyébként nem állt egyedül az Alföld iránti rajongásával. Az Alföld a szinte beláthatatlan legelők és nádasok, a vágtató ménesek és a markáns pásztorok képét sokan leírták. Egyszerű, régies alacsony asztal, kézzel Faragott
