Amerikai Magyar Szó, 1999. július-december (53. évfolyam, 26-47. szám)

1999-12-16 / 46-47. szám

8. Amerikai Magyar Szó Thursday, Dec. 16, 1999 ÜNNEPELJÜNK! Cserey Erzsi a Magyar Színház igaz­gatónője egy váratlan ötlettel éppen Karácsony napján mutatta be ünnepi műsorát tavaly. Az alapötlet az volt, hogy aki ezen a szent napon egyedül volna az a színház jóvoltából társaság­ban ünnepeljen. A bemutató vagy inkább nézzük így, az est olyan sikeres volt, hogy a közönség ezt a napot már előre kérte a színháztól. S, hogy az év jól záródjék Cserey Erzsi nem is tagadta meg ezt a kérést. így ebben az évben is december 26- án vasárnap d.u. 3 órakor mutatja be a Magyar Színház ünnepi műsorát a közönségnek, ÜNNEPELJÜNK címmel. A műsor két részből áll. Az első részben a karácsony, az áhitat és az ajándékozás eszméje lengi majd be a termet. A második rész ó-év búcsúztató: új évezred váró vidám móka, kacagás lesz a meghatározó hangulat. Cserey Erzsi mind mindig, az elérhető legjobb stábot szerződtette erre a fontos évadzáró előadásra. A fellépők között üdvözölhetjük azokat a nagyszerű művészeket, akik számos nagysikerű előadáson szórakoztatták a New York-i közönséget. Láthatjuk újra Kátay Mihályt a reneszánsz embert, Lendvay Gabriella operaénekesnőt, Megyeri Izabellát a tiszteletbeli Honthyt. Fellép Soós János népszerű televíziós riporter. Varga Erzsi költő-színművész és a Magyar Színház egyik ritka vendége Pilippovich Tamás. Kiváló zeneművészt üdvözölhetünk a színpadon Fornwald László komponista, zongoraművész és zenei-vezető személyében. Igazi karácsonyi meglepetésként a világhírű Liszt-díjas Szakcsi Lakatos Béla jazz zongorista szórakoztatja majd a közönséget. Ebbe a kategóriába az is beletartozik majd, hogy ez a zenei óriás magáról és karrierjéről vall. Elöljáróban hadd áruljak el annyit, hogy Szakcsi több operát írt "Cigánykerék és Dobos­torta" musicaljait ezekben a napokban is játssza a pesti Broadway. Szakcsi egyébként Londonból érkezik majd erre a fellépésre. Remélhetőleg zsebében egy újabb lemez szerződés­sel. A Zeneakadémiát végzett művész nem csak kiváló improvizálásairól, hanem sziporkázó humoráról is hires. Ez utóbbi pedig egy zeneművésznél sem hátrány. A cikk írása közben érkezett az a szenzációs hír, hogy az ünnepre elkészül Gallai Elsie zongoraművész CD lemeze "Ez egy szerelmi vallomás" címmel. Ez a zene újdonság örökzöld slágereket tartalmaz majd Gallai Elsie és mások komponálásá­ban, Elsie briliáns előadásában. Természetesen a közönséget kiváló büfé várja majd sok finom falattal. A jegyárak a hozzáférhetőség kedvéért nagyon alacsonyak lesznek. Ez alkalommal csak egyszer $10.-. Mivel az előadásra a Kossuth Hallban kerül majd sor 344 E 69 St. az 1. és 2. Ave. között, ajánlatos a helyet telefonon biztosítani. Hívják a 212-861-7081 telefonszámot Azt hiszem, hogy barátokat meghívni erre az eseményre egy örök emlék lehet. Jöjjenek el és szórakozzanak jól Cserey Erzsi színházában december 26-án vasárnap délután 3 órakor. A viszontlátásra! „ Deák Pál Deák Pál A székelyek sorsa ' Erdély hegyein sötét fellegek Szórják szomorú hírüket a Hargitán Szeretnék segíteni a székelyeket Mert a rablóbandák szipolyozzák Nyomott, gyászillat veszi körül őket Keserűnek érzik a szagtalan mérget Ilyen bánatot senki sem érez Csak a hazájában megtépett székely Nem bírják látni a csíki hegyek Hogyan sziszeg a kigyó-fészek Angyalok érkeznek segítségül A Maros és Szamos környékére Majd ha minden virág kinyíl A fagyos, árva ég alatt Akkor tudja meg mindenki Hogy a Székelyföld, a magyaroké marad. Kaprinyák Gyuláné Akikre büszkék vagyunk 13. Az Apor család ősi vára: Bálványos-vár - Jókai Mór regénye nyomán Olvasóink talán emlékez­nek egy újságcikkre, amely Claire Kenneth névnapjára nálunk megtartott garden- par tyról szólt, s amelyben meg volt említve ez a törté­neti regény, egyik vendé­günk, báró Bálintitt Károly és felesége, Apor Éva erdélyi útja alkalmából. Nemrég érkeztek vissza, csodálatos élményekkel, fes­tői fényképekkel a festői tá­jakról, az óriási hegytetőn ma is látható várról, ahon­nan fél Székelyországot lehet belátni, Háromszék és Csík megyékre, messze kimaga­sodva a sötétzöld erdők kö­zül. A regényt most kaptam meg Apor Évától, és elbeszé­lései, művészi fényképei a- lapján még érdekesebbnek, szórakoztatóbbnak találtam. A Bálványosvárat az Opour család birtokolta, az ősma­gyar pogányhit követői, tálto­sokkal, bálványokkal, pogány áldozatokkal. A hegy alján Torja vára nevét most is lát­tuk a fényképeken - akkor a Mike család birtoka. A két ellenséges család, a pogány és a már kereztény család hogyan békült ki egymással, és hogyan tértek át a keresz­tény hitre a Bálványosvár lakói, - ezt írja meg Jókai ebben a régényében. A törté­net alapmeséjét, az Opour és a Mike család között előfor­dult leányrablást Jókai erdé­lyi ismerőseitől hallotta, és Orbán Balázs "A Székely­föld" c. művében is olvasta, több más kutforrásból is bi­zonyította a történet valódi­ságát. A mesemondó "dekoratív" fantáziájával átszőtt történet a következő: Opour Kevend legidősebb fia, Szilamér sze­relemre lobbant Mike Sára leánya Imola iránt, de a ke­resztény leányt nem adta férjhez a pogány fiúhoz az édesanyja. (Romeo és Julia? West Side Story?) így tör­tént, hogy elrabolták őt Torja várából, ezért Mike Sára megtorlást követelt. Meg is támadták a várat, a várvívó torony ormán Mike Sára fia, a bástyafokon Zsombor, Opour Kevend másik fia a keresztény és az ősvallás két megtestesítője, a kereszt és a nap jelvények alatt élet-halál harcot vívtak. A hős Zsombor elesett a támadók visszavonultak, hogy az apa eltemethesse fiát. A gyásztor leírása meg­rendítő, őspogány módra a menyasszonyt is a halott lo­vára ültetik és együtt éri őket a nyílzápor. Együtt mennek a "nap mezejére". A két szerelmes a szom­széd várban kapott menedé­ket, a Szent Anna tavánál. Jókai kedves mesemondásá­val szőtte tovább a történe­tet, a legendákat, székely tájak festői leírásával. Szivet melegítő képekkel ír le egy székely Karácsonyt, ahol a jászolba Krisztus-babát tesz­nek, nyakára gyöngyfűzért fagyöngyből. A lányok ének­lik a régi székely rigmust: Vesd le juhász a bundát! Takargasd be Jézuskát: Mert nincs neki bocskorkája Sem sarkantyus csizmácskája: Fázik az ő lábacskája. Hogy hogyan történt a cso­dálatos megtérés, egy másik temetés leírásában olvasható. Szilamér megtudván, hogy testvérei meghaltak, az apja ravatalon fekszik, a torjai keresztények elfoglalták a külső várat, elindult feleségé­vel és kisfiával, hogy megse­gítse népét. Imola sietett a ravatalhoz - sirató asszonyok helyett csak a táltost, pogány vezéreket talált, akik el­mondták, hogy "elküldik" feláldozzák avezért (Valahol olvastam, hogy talán Álmost is feláldozták, hogy ereje fiába költözzön....). Ha hét napig sírban fekszik, feltá­mad és elhozza a Hadúr üze­netét - s utána ők lesznek hatalmon. Imola megdöbbenve veszi észre a halott szájában a mérgező virágot, amit egy­szer ő is talált, tetszhalottá téve azt, akit élve akartak eltemetni, aki mindent hal­lott. Imola kikapta a virágot a "halott" szájából, aki hálá­san mondta, életre kelve, hogy visszajött az égből és látta az Istent! Jókai egy szimbólumot használ a pogány székelyek megtérésére: az öreg vezér hosszú hajfonatait átnyújtja Imolának, hogy bontsa ki - befonatlan hajat csak a szé­kely keresztények viseltek. Bálványos vár védőit és tá­madóit ekkor békekötésre szólította fel a halottaiból feltámadt ősz vezér, és a fér­fiak is bontogatni kezdték hajfonataikat.... Jókai maga írja, hogy ez egy regény a "magyar myto- lógia" korszakából. Majd a jegyzetekben leírja, hogy az "Opour család törzséből ki­sarjadt Apor család" olyan hatalmas lett, még Szent Ist­ván koronáját is lehozta a Bálványos-várba, bajor Ottó király s feleségül kérte Apor vajda leányát. De esküvő helyett börtönbe záratta őt Apor vajda, lemondásra kényszerítette az idegen ki­rályt. Nem volt szándékomban ilyen részletesen írni, de olyan kevesen ismerjük Jóka­inak ezt a könyvét (még Szerb Antal sem említi a "Magyar Irodalomtörténet" c. művében), amely nem csak szórakoztató. Jókai mese­mondó, anekdotázó, "deko­ratív fantáziájával" megírva, hanem elvisz minket a ma­gyar műit, a népregék, hagyományok világába. Az akkori magyar pogány és ker esztény szokásokat, fogal­makat, az ízes, régies székely kifejezéseket szótározza a könyv jegyzeteiben, nagy ö- römet, élményt nyújtva szá­munkra. Bálványok tornyából lett a székelyföldi kereszténység­nek évszázadokig fényeskedő mentsvára. S így jutott el a Műit a Jelenbe, amikor most a Pápa boldoggá avatta Apor Vilmos püspököt, akinek legrégibb őse Opour Kevend a Bálványos-várban, a XIV- dik században felvette a ke­reszténységet és elhozta a "nap mezejéről" a magyarok Istenének üzenetét. Bartos Mária Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés * Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023

Next

/
Thumbnails
Contents