Amerikai Magyar Szó, 1999. július-december (53. évfolyam, 26-47. szám)
1999-12-16 / 46-47. szám
6. Thursday, Dec. 16, 1999 Amerikai Magyar Szár Hova tűntek a grundok, a gyerekek? Milyen szép is lenne, ha visszatérne a gyerekkorom.... A Váci út környékén, ahol születtem, a harmincas években nyolc-tíz pálya várta a gyerekeket, a BTK-tól a Turulig ezernyi srác élvezhette s tanulhatta a focit. No és a grundok Angyalföldön és Újpesten: a magyar Copacabanán napestig kergették a fiúk a labdát, s még a vérbeli amatőr csapatokban is olyan tehetségek hódoltak a focinak, akik napjainkban akár ötvenszeres válogattságukat ünnepelhetnék. S hogy milyen erőt képviselt egykoron a magyar labdarúgás, arra két példa. Az első esetben, 1948. május 23-án egy napon két hivatalos válogatott mérkőzést játszottunk, Budapesten Csehszlovákia, Tiranában Albánia ellen. Érdemes felsorolni a második csapat csatársorát: Illovszky, Kubala, Szilágyi a Vasasból, s a balszámy, a két csepeli: Keszthelyi és Pintér. Öt évvel később, 1953. október 4-én ugyancsak kettős mérkőzés szerepelt a műsorban: a Puskás-csapattal Prágában 5-1 -re nyertünk, Szófiában pedig Henni védett, Kispéter volt a középhátvéd, s a csatársort Tóth II., Keszthelyi, Aspirány, Szilágyi és Babolcsay alkotta. S hogy végképp elcsodálkozzunk, milyen gazdag volt akkoriban a magyar futballhumusz, még két C válogatott is pályára lépett ellenfeleik második garnitúrája ellen - s mind a négy mérkőzést megnyertük. Tempi passati - elmúltak azok az idők, napjainkra nagyot változott a magyar futballvalóság. Nemcsak a grundok tűntek el, a tehetségek tízezreit kínáló fővárosi, falusi amatőrcsápatok is. Hiába adtuk le már évtizedekkel ezelőtt a vészjeleket, megszűnt létezni az az alap, amire az egykori világhírű magyar élvonal építkezhetett. Ma egyre fogy az igazolt játékosok száma. Trükkösen ugyan ki lehet mutatni 75 ezer igazolt labdarúgót, de feleannyian sincsenek bajnoki mérkőzéseken hetente a pályán. Volt egy futballtörténeti rövid szakasz, amikor talpára lehetett volna állítani a hazai amatőr futballt. A privatizálás időszakában azonban a szerződésekből kifelejtették azt a cikkelyt amely az üzemi sport kötelező támogatását írta volna elő az új tulajdonosok számára. Vérfrissítés kell, ezzel egyetértek. De Erdély és a Vajdaság tálcán kínálja a labdarúgást imádó tehetséges magyar gyerekeket, akik még szüleik révén az egykori Aranycsapat legendájából is merítenek. Milyen szép is lenne, ha vezető egyesületeink közülük válogatnák ki a legtehetségesebbeket. A Csanádi Árpád iskola és sok más kollégium, úgy érzem, szívesen fogadná őket, hogy otthont, szállást és játéklehetőséget kínáljon a hozzánk érkező, határon túli magyar gyerekeknek. Végtelenül örülnék, ha ez a gondolati mag kicsírázna.... Szepesi György Karácsonyi kívánság Vágyam: Jézussal játszani a hóba’ ... lenni Istennel ismét jóba’, otthon lenni az öreg házba’, feszíteni a régi mázba’ karácsony estén úgy, mint régen, lesni az angyalt fenn az égen, csillaggal szórni fenyőfámat, csókkal becézni az anyámat, figyelni minden édes szóra, ha beköszönt az esti óra, sokkal emberebb ember lenni: mindent adni, de semmit venni,- világkörüli útra kelvén, • beszélni minden ember nyelvén, vetni véres-viszályok végét, hirdetni: szebbet, jobbat, Békét,- teljesíteni rejtett vágyat, puha pehelyből vetni ágyat, hajnalcsillagnál elmesélni, hogy még érdemes bízni, élni, hinni megint a Mikulásba, elmélyülni egy szent vallásba’, lenni Istennel ismét jóba s Jézussal látszani a hóba’. Mikes Balázs Koszorús Ferencről Lipták Béla Idén. ezen a szeptemberi napon, délelőtt 10-11 lehet amikor odaértünk a budapesti zsinagóga kapujához, ahol egy fiú meg egy lány szorgoskodnak és percek alatt szereznek nekünk (Pusztai Borbála személyében), egy vezetőt. A zsinagóga kapujában kis fekete sapkát nyomnak a fejembe, én meg automatikusan keresztet vetek és keresem a szenteltvíztartót, miközben Borbála folyamatosan magyaráz. Azt hallom, hogy ennél a 3 000 álló és ugyanannyi ülőhelyes zsinagógánál ugyan nagyobb a New York-i Emmánuel zsinagóga, de itt Közép-Eu- rópában ez a legnagyobb. Megtudtam azt is, hogy Feszi Frigyes, a romantikus magyar nemzeti építészetnek kiemelkedő mestere tervezte ezt a zsinagógát, mely 1856 és 1859 között épült fel, nagyjából ugyanakkor, mint a Vigadó. Ä zsidók 1855-ig nem vásárolhattak földet Magyarországon (csak bérelhettek), ezért kezdődött az építkezés 1856-ban. Bori szerint a szószék meg az örökmécses nem szokásos tartozéka a zsidó templomoknak és csak azért látható ebben a templomban, mert Feszi katolikus volt és nem tudta, hogy ezeket a zsinagógában nem használják. Az elmúlt másfél évszázad során viszont a hitközség annyira megszokta azokat, hogy ma már ragaszkodik hozzájuk, így talán Feszi Frigyesnek is köszönhető, hogy olyan ismerős nekem ennek a templomnak a légköre. Borbála leültet, nevetve lefényképez, - miközben én csak vigyorgok a kis fekete sapkámban -, ő pedig megállás nélkül magyaráz. Megtudjuk, hogy ez a templom egyike a Magyarországon található 22 neológ zsinagógáknak. A neológ a zsidó vallásban olyan, mint a keresztényeknél a református, azaz reformzsidó, tehát modern, időszerű vallási közösség. A magyarországi vallásos zsidóság többsége ilyen LIPTAK BÉLA templomokhoz tartozik. Bori szerint Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége (80 000-en a fővárosban és az egész országban összesen 110 000) de közülük csak 25% vallásos és a templomba járók közül is csak 600 fő tartozik az ortodox egyházhoz. Megtudjuk azt is, hogy megalakulásakor kétnyelvű (magyar és német) volt ez a hitközség. Ezért is van a templomnak két szószéke. A templomban azért olyan sok a kék szín, mert az a védelem, a biztonság színe. U- gyanakkor a mór és török hatás is érezhető. Azoknak tudható be a sokszínűség, a kő és fafaragások, virág és állatalakok, és persze a textilminták és szőnyegek. Ma az istentisztelet nyelve az óhéber, míg a szentbeszédé a magyar. Érdekes meggondolni, hogy a 6 000 fős templomban mikrofont egyáltalán nem használnak. A zsinagóga kettős tornya a nők és férfiak hitének egységére utal, de azért az egyenjogúság itt véget is ér, mert a nők csak fent a karzaton ülhetnek, a templom alsó része kizárólag a férfiaké. A templom 5 000 sípú orgonájánál Magyarországon csak a Szent István Bazilika orgonája nagyobb. A zsidó hit szerint egy templom akkor válik valóban élő zsinagógává, ha abban ott található a Tóra, ami a Mózes öt könyvének héber neve és egyben a keresztény Bibliának első öt könyve. A zsidó hit szerint ezt az öt könyvet a Sinai hegyen kapta Mózes és ő adta tovább a zsidóságnak. A zsidóság a- zokra a keresztényekre emlékezik a legtöbb hálával, akik a vészidőkben Tórát mentettek. Ilyen volt az olasz Angelo Rótta és a magyar Apor Vilmos püspök is. A német megszállás alatt a zsinagógát náci központnak és rádióállomásnak használták a németek, majd az orosz megszállás idején bezárták azt. A $10 milliós költségű és főként a magyaramerikai Lauder családnak köszönhető helyreállítás e- redményeként új márványpadlót és padlófűtést is kapott a templom 1991-ben. A kommunizmus összeomlásával, a többi vallásos iskolához hasonlóan, újjáéledt a zsidó felsőoktatás is. Ma két zsidó gimnázium és Európa egyetlen rabbiképző főiskolája is irt működik Budapesten. Ahogy sétálunk tovább a "Hősök Temploma" felé (melyet Tony Curtis hozatott rendbe) és melyet annak a 10 500 zsidó származású magyar katonánaka tiszteletére, emlékére építettek, kik az első világháborúban az életüket adták magyar hazájukért, megkérdeztem Borbálát: "Mit tudsz 1944 július 6- ról? Mit jelent Neked Koszorús Ferenc neve?" Csodálkozva néz rám és hallgat. "Nem láttad a zsinagógával szembe, a Dohány utcai ház falán Koszorús vezérezredes emléktábláját?" Megint-csak hallgat, majd megjegyzi: "Pedig, ha tett valamit a magyar zsidóság védelmében, úgy tudnom kellene róla!" "No nem baj, majd a múzeumban elmondják 1944 július 6-odikának történetét, amiről az izraeli Tsvi Erze azt írta, hogy ez volt az az egyetlen és példanélküli e- semény, amikor egy, a németektől megszállott ország katonai erőt alkalmazott a zsidók deportálásának megakadályozására. Akkor majd Te is megtanulod, hogy ki volt Koszorús Ferenc és legközelebb Te is megemlékezel majd róla!" - mondom, miközben lefényképezem őket Mártával a Wallenberg emlékmű életfája előtt. Az életfa minden egyes levelén egy a vészidőkben áldozatul esett személy vagy egy zsidómentő keresztény neve olvasható. Mikor beérünk a zsidó múzeumba, Bori átadja a vezetést egy idősebb hölgynek és ő maga is beáll mellénk hallgatónak. folytatjuk “ A legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: Friss Hírek Magyarul Pénteken du. 6 óraken az 57-es Cabel-csatornán Manhattanben Hungarian Magazine Exfra szombaton de. 10 órakor a 34-es Cabel-csatornán Manhattanben Hunparian Magazin Extra Brboklyn vasárnap du. 5:30-kor az 56-os Cabel-csatornán Brooklynban . Bfkfcál Gyula igazgató-fó szerkesztő
