Amerikai Magyar Szó, 1999. július-december (53. évfolyam, 26-47. szám)
1999-12-02 / 44. szám
Thursday, Dec. 2, 1999 Amerikai Magyar Szó 3. Mi jön Jelcin után? "Hiba volt adottnak tekinteni, hogy Jelcin Oroszországa demokrácia, amely megérdemli az Egyesült Államok bizalmát és anyagi segítségét!" — írta a minap Zbigniew Brzezinski. A volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó azonban téved. Egyrészt neki kellene kegjobban tudnia, hogy a Fehér Ház korántsem önös érdekek nélkül segítette a Kremlt, s nagyon is tisztában volt az ottani viszonyokkal. Álszentül hangzik az is, hogy Oroszország nem demokrácia. Ingatag, torz, sok tekintetben valóban még elődjére emlékeztet, de demokrácia. S e hibáival sincs egyedül a világon. Mint ahogy azzal sem, hogy meglehetősen korrupt. Elég talán csupán arra emlékeztetni, hogy a pártok finanszírozásával nemcsak térségünk fiatal demokráciáiban van baj, s hát a Kreml felújítása sem az egyetlen tender volt a világon, amelynek elnyerését csúszópénz segítette. A különbség mégis - szó szerint - szembetűnő, óriási, hiszen a méretekben van. Típusosán ugyanis ugyanezek a negatív jelenségek másutt is jelen vannak, csak nem ilyen nagyságrendűek, s az is igaz, hogy a fejlett demokráciák már könnyebben tudják kezelni e problémákat. A most folyó játszma azonban éppen arról szól, hogy milyen lesz a Jelcin utáni Oroszország, ki vezeti majd, s ezzel párhuzamosan, felhasználva az "orosz kártyát", a jövő Amerikájáról, s annak következő elnökéről is. De maradjunk most Oroszországnál, ahol a már javában dúló választási harcban az elnök környezete, a "család" kissé félve találgatja, kijön Jelcin után, s az mit hoz számukra: elszámoltatást vagy befolyásuk átmentését Éppen ez utóbbit akarja megakadályozni az orosz politikai életben új erőként rögtön trónkövetelőként fellépő, a népszerű Primakovot és a regionális elit jelentős részét, valamint a finanszírozás szempontjából fontos Gazpromot magának megnyerő Luzskov-csapat. A potenciális alternatíva megjelenésére s a támogatottságát immár nemcsak a választók, de a politikai elit köreiben is felélő Jelcin-rendszer folyamatos, gyengülésére reagált érezhetően a Nyugat is. A Haza - Egész Oroszország szövetség előretörését megakadályozandó a Kreml kompromittálásra és a politikai játéktér többszereplőssé, kaotikusabbá tételére tett (egyelőre erőtlen) kísérleteket, míg válaszul megkapta a Kremlt minden eddiginél magasabb szinten érintő korrupciós vádat. Ez a helyzet most, s az érthetően izgatott érintetteken kívül a világ is várakozással vegyes félelemmel teszi fel a kérdést: mi jön Jelcin után? Azonban még mielőtt ezt kezdenének latolgatni, nem kerülhetjük meg azt a kérdést sem, hogy lelép-e egyáltalán Jelcin - illetve a körülötte lévő holdudvar, hiszen valójában erről van szó - a porondról, s mikor? Stier Gábor (Magyar Nemzet) Figyelem! Közeleg a karácsony! Már meg lehet rendelni WALKÓ BÖZSI könyvét: Az elvesztett boldogság Érzékeny megható, Lidia romantikus szerelme. Ugyanakkor, ez a könyv beszél az emberek bűneiről,mert az nem elég, hogy embernek számítunk, bizonyítsuk be, hogy még szeretni tudunk. A könyv ára $ 10.- postai küldéssel $12.- Megrendelni lehet: Walko Bözsi 35-16 34 St Long Island City, 11106 Telefon: 718-361-2463 A Bukarestbe akkreditált amerikai követ New York-i előadása Egy fontos előadás margójára 2 rész. ÍDr. Szilárd Leó 1935-ben j Angliába menekült, majd j később az Egyesült Államokba jött. Ő kérte meg Einsteint, a világhíres fizikust, akit már Németországból ismert, Münchenben együtt dolgoztak az egyetemen, több közös szabadalmat kaptak Németországban. Szilárd doktor írta meg a levelet az atombombával kapcsolatosan és kérte meg Einsteint, hogy az ügy fontossága miatt adja a nevét, hogy az amerikai elnök tudomást szerezzen, hogy mi rejlik az atomok belsejében, s amit minden bizonnyal a németek hamarosan ki fognak aknázni s esetleg akkor jaj lesz a világnak. Dr. Szilárd volt, aki kidolgozta az atombomba elméletét, s megtalálta azokat az elemeket, amelyek a maghasadásra a legalkalmasabbak és elvégezte az első ki- sérleteket, amik az atombomba sikeres kifejlesztéséhez vezettek. Az atombomba teljes megalkotása azonban már egy nagy tudóscsoport összmunkájának az érdeme, egy teljes iparágat kellett felépíteni mellette. Az atombomba tervezéseinél és a kivitelezéseknél ott volt még kitűnő szakember, a később Nobel- díjat nyert Wigner Jenő, aki az atomenergia; az atomreaktorok megtervezésében járt elől és a hidrogénbomba atyja. Teller Ede, a Stars War, a rakéták elleni védelem kitervezője, amit az USA most akar megvalósítani. Az Egyesült Államok 1941 és 1944-ig bizony nagyon nagy veszélyben volt. A japánok Pearl Harbor elleni elsietett támadása az USA szerencséje volt, s azután Japán állandó félelme (gyávasága megakadályozta őket abban, hogy Amerikára esetleg megsemmisítő csapást mérjenek. Meg kell őszintén mondanunk, hogy a háború első éveiben, a japánok flottái erősebbek voltak az ame- rikaiéknál, azonban a japán vezérkarnak nem volt meg az önbizalma, bátorsága, hogy teljes erővel megtámadja és megsemmisítse az amerikai csendes-óceáni flottát. Az Amerikába jövő magyar tudóscsoport a japán veszélyt annyira nem ismerte, azonban a németországit, azt igen. Az a magyar tudóscsoport volt az, amely mozgósította azokat az erőket, amelyek a nyugati hatalmaknak meghozták a győzelmet Hitler Németországa és a Japán imérium ellen. Soká ünnepelték Amerikában ezeket a magyarokat. Mindenütt megvaílották az amerikaiak hogy ezek az óriások magyarok voltak. Megvaílották, mert maguk a tudósok is magyarnak vallották magukat. Valamennyien Magyarországon születtek, ott érett be gondolkodás- módjuk, szakértelmük talán Németországban ért a felső horizontra. Nekünk magyaroknak meg kell mondanunk az igazat, Amerikáért nem tett senki többet a magyaroknál. Amit ez a kis magyar csoport tett Amerikáért, mindent felülmúlt. Az ő munkájuk és az a kis szerencse, ami a második világháború alatt Amerika mellé szegődött, anélkül A* merika ma nem lenne szuperhatalom. Követeljük meg az amerikai kormánytól, amikor az a románok és a magyarok között a közvetítő szerepet vállalja, legyen az, amit vall, legyen ott is a szabadságnak alakja, formája értéke, ne álljon az egyik párjára se. Legyen semleges, mint ahogy azt teszi Anglia és Írország között. Miért mondja Amerika két és fél vagy hárommillió erdélyi magyarság képviselőinek. hogy titeket illet meg a saját területeitek, ahol több ezer éve éltek, az autonómia, és miért mondja Amerika a románoknak, hogy ne adjátok meg a magyaroknak az autonómiát? Mivel és miben tettek a románok többet Amerikáért, mint a magyarok? Nekünk magyaroknak érdemeinket szem előtt kell tartanunk, és igenis meg kell az amerikai kormányköröknek is mondanunk, hogy milyen érdemeket szereztünk ennek az országnak, hogy méltányoljanak és hogy a magyar ember érdekeinek aspirációinak ugyanolyan hitel jár Amerikától, mint a románnak, a szlováknak, az ukránnak, a szerbeknek. Az az ország, amelyik védőit, segítőtársai érdemeit szégyelli bevallani mások előtt, az az ország szégyenfoltot hagy saját lelkén, amit a mai amerikai generáció már érez is. A mai amerikai szinte szégyelli, hogy elődeik hogyan bántak pl. az őslakó indiánokkal. Most hogy már megvan a kiértékelés, hogy az amerikai földrész indián népei milyen nagy értékkel járultak hozzá a világ népes* ségének a jólétéhez, most már szégyelli Amerika, hogy ezeket a népeket évszázadokon keresztül emberszámba sem vették. Ne felejtsük el, hogy a világ népessége azután ■ tudott feltűnően szaporodni, hogy az újvilágból, az indiánok földjéről megérkezett a többi földrészre a tengeri, a burgonya, a paradi csőm, a paprika, a tök, a szerecsendió, a pulyka, a tápláló ésvitamindús mezőgazdasági termék. Napjainkban látjuk és érezzük, hogy Amerika valahogy szeretné jóvátenni ezeket bűnöket. Sajnos ma ez majd- nemhogy késő már. Az indiánok már elvesztették a földjeiket, házikat, kultúrájukat, többek már a nyelvüket is. Mi jelenleg még a mai indiánoknál jobb helyzetben vagyunk, azonban ez nem lesz így sokáig. Most az utolsó órában kell megragadni az alkalmat és ráeszméltetni Amerikát, hogy amit művelni akar most velünk, azért az érdemekért, amit mi magyarok Amerikáért tettünk, nem ezt érdemeljük. Minket magyarokat is megilletnek az emberi és a kollektív jogok, úgyanúgy, mint az albánokat, akik sokkal kevesebben vannak, mint mi, vagy mint az íreket vagy akárki mást. Amerikában levő szervezeteinknek s magunknak egyénenként is az előbb felsorolt érdemeinkre hivatkozva kell hatnunk, hogy Amerika változtassa meg állásfoglalását a magyarság ügyével kapcsolatosan. Európában, legalábbis az Európai Unióban a nemzetek jogait tágabb értelemben értelmezik, s úgy vesszük itt Amerikában is, csak valahogy Amerika velünk magyarokkal akadt fenn. Itt kellene egy érdekképviseleti szervezetet életre hoznunk és a Nyugat-Európában' lévő magyar érdekvédelmi szervezetekkel összehangolni tevékenységeinket, és azokról időnként beszámolni a ma- gyarságnakelőadások formájában, az újságokban és a többi médián keresztül. Kleiner Béla, New York ( Románia,32 Yugoslávia:.29-Slovákia 34 J Dial Direct, access szám nélkül , Magyarországról-USA-ba 34cent | Bármelyik telefontól,bármikor I Ugyan azon az áron használható I Global kártya is rendelkezésre áll1 BHaz USA-n belül 6.9cent/p PgiTelegroup yéUBKl Serré« ——————— - j a Magyar színház Művészeti Fórum-a 'den hétfőn eset 7 órakor M; Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató
