Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)

1999-03-04 / 9. szám

6. Amerikai Magyar Szó Thursday, March 4,1999 ABBÁZIA KÁVÉHÁZ Az 1900-as években az Oktogon körül tempósan épültek a mulatók, varieték, fényűző lebujok, kávéházak. Kitört a milleniumi láz, mely a vállalkozó szellemű étte­rem- és szállodatulajdonos­nak bombaüzlet volt. Csak itt három kávéház - a Sor­rento, a Menton és az Abbá­zia - vetekedett a vendégek kegyeiért. A patinás Abbáziába ügy­védek, orvosok jártak, a te­rézvárosi értelmiség. Ide ug­rottak be szusszanni meg a napi traccspartit lebonyolíta­ni az Új Idők munkatársai Wolfner József, Herczeg Fe­renc, Lyka Károly, Beöthy László, Mikszáth Kálmán. Gárdonyi Géza, Bródy Sán­dor. Ellentétben a vadonatúj New York-kai az Abbázia már bejáratott törzshelynek számított. 1888-ban alapítot­ta Steuer Gyula, a rutinos róka, aki azzal lett császár, hogy a Fiúméban, előző mű­ködési terepén elsőként tar­tott nyitva éjjel-nappal. Meg­gazdagodott rendesen, de mint szenvedélyes vendéglá­tós, pénzét az új kávéházba, az Abbáziába ölte. Meg kell hagyni, fényűzően rendezte be. Itt szerelték fel például a monarchia legna­gyobb pompás brüsszeli fali­tükreit, az asztalok zöld ónix márványból voltak, a kávé­ház minden zugában pálma­fák és egyéb trópusi növény­különlegességek kerültek. A fénytől szikrázó tükrök men­tén kerek asztaloknál politi­záltak a pesti polgárok egy pikoló kávé mellett. EÖTVÖS, A SZTÁRÜGYVÉD Kellemes értelmiségi fészek volt, főleg azok után, hogy Eötvös Károly, a Független­ségi Párt politikusa, akit a pestiek kedélyesen csak "vaj­dának" neveztek, mindennap betért egy édes szempár meg egy hozzá tartozó kócos buksi kedvéért. Eötvösnek különben borzasztó nagy presztízse támadt azok után, hogy megnyerte a hírhedt tiszaeszlári pert. A tükörfalnál, az asztalfőn ült, belátta onnan az egész kávéházat. A hatalmas hom­loké, jóvális öregúr különben enyhén mulatságos látványt keltett, ugyanis kis fekete házisapka volt a fején, a vi­lágért meg nem vált volna tőle. A KASSZÍRNŐ ROMÁNCA Hiszik vagy sem, az Abbá­zia hamvas, nem kevésbé törekvő kasszírnője, bizonyos Jelka kisasszony egy időben igen-igen befolyásos szemé­lyiséglett politikai körökben. Minden jól informált hona­tya tudta, hogy a kisasszonyt gyengéd szálak fűzik a "vaj­dához", hát aki csak elhaladt előtte, az megállt előtte, ud­varolni a "husikának", aki amúgy "termetével teljesen betöltötte a rendelkezésre álló területet." Elég volt a cserfes, titkottartani képtelen Jelkácska előtt pár célzatos szót ejteni politiáról, erről- arról, másnapra Eötvös biz­tosan tudomást szerzett róla. Az édes némber igéző bájai feledtették az öregúrral, hogy a kis kasszírnő bizony ha akarja, az orránál fogva vezeti őt, az ujja köré csavar­ja, és mindenféle bonyodal­makba sodorja. BOTRÁNY A JAVÁBÓL Persze a tulajdonos örömé­re nemcsak politikusok jár­tak ide, hanem művészek is. Törzsvendég volt Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Len­gyel Menyhért. A Pesti Hír­lap külön asztalt tartott fenn nála. Saját páholyban tanyáz­tak a világhíres zenészek, továbbá a Munkácsy-céh tag­jai. A művészasztalnak be­szédes nevet adtak, Új Magyar Pantheonnak keresz­telték el. Nem minden ok nélkül m- szen Szinyei Merse Pál, Fé­nyes Adolf, Kernstok Károly, Ferenczy Károly, Csók István és Lechner Ödön tartoztak a tekintélyes, de vidám kompá­niához. A fiatal Lyka Károly nagybányai cimboráival tisz­tes távolságban, a szomszéd asztalnál ült, ha épp Pesten járt. Itt tárgyalták ki, mek­kora botrány lett abból, hogy az ifjú titán Thorma János a Műcsarnoktörténelmi tárgyú pályázatára benevezte az aradi vértanúk című festmé­nyét. Szó mi szó, kellett hozzá némi bátorság még a monarchia boldog békeévei­ben is, hiszen a kép a sza­badságharc tábornokainak kivégzését örökítette meg. A Műcsarnok szerencselo­vagokból verbúválódott kura­tóriuma "lojalitási okból" meg csipetnyi gyávaságból persze hallani sem akart ar­ról, hogy a lázító kép beke­rüljön a kiállítás falaira, de Thorma nem hagyta annyi­ban a dolgot. Fogta magát, kibérelte az ósdi Orczy-ház nagytermét, ott mutatta be a képet. A siker leírhatatlan volt, aki feljött a millenniumi rendezvényekre az egytől egyig mind megnézte. Jobb reklám nem is kellett annál, hogy a Műcsarnokban nem állították ki. Naponta néma tömeg gyűlt össze a ház e- lőtt, és olykor órákig, méltó­ságteljes csendben vártak arra, hogy bejuthassanak leróni kegyeletüket a kiközö­sített kép előtt. Ekkora botrányt nem látott Budapest. Hetekig mindenki csak erről beszélt. A hivata­los Magyarország mi mást tehetett? Okosan szemet hunyt az események fölött. Aztán mikor már Kassától Enyedig mindenki látta a festményt, Thorma szépen felgöngyölítette, hazavitte és beállította egy sarokba. Pon­tosan tudta, hogy a kép elvé­gezte a szívekben azt, amit el kellett végeznie. KLIKKEK CSATÁJA A millenniumi ünnepségek­re hazasereglettek a külföl­dön élő művészek, köztük az idős Munkácsy is. A művé­szek persze nyomban tanyát ütöttek a kávéházakban. A rojalisták törzshelye a Royal lett, a demokrata érzelműéké az Abbázia. Ám a csoportok igen-igen gyakorlati szem­pontok - az érdekek - men­tén szerveződtek - írja Lyka Károly. Az volt a lényeg, "kié lesz a döntő szó a Műcsar­nokban, kik lesznek a bíráló bizottság tagjai, kik döntenek a kitüntetések, vásárlások dolgában. Nem stílusok harca volt ez, hanem az ér­vényesülésé." A nagy öregek, Lotz Ká­roly, Székely Bertalan, Ben­czúr Gyula méltatlannak tar­tották részt venni a tüleke­désben, ezért áttették törzs­helyüket a Virágbokor vén- deglőbe. A tulaj agybafőbe kényeztette őket, külön mű­vészszobát tartott fenn nekik, persze, hogy szerették a he­lyet. Lotz hálából a különte­rem falára jókora vásznon megfestette a borozgató, életvidám Bacchus diadalme­netét. STEUER ÚR BAKOT LŐ Sajnos idővel mások is el­pártoltak az Abbáziától, még az Új Magyar Pantheon nagyágyúi is, ráadásul újabb csinos botrány közepette. A botrányt az pattantotta ki, hogy a jó öreg Steuer úr, a kávéház tulajdonosa a mo­dern idők szellemében sok­sok lapot járatott, ám napról napra növekvő bosszúsággal volt kénytelen tudomásul venni, hogy a kedves vendé­gek a méregdrága lapok kép­mellékeit sorra kivagdossák, és hazaviszik. Gondolt egyet, és pecsétet nyomatott a lapokra, a kö­vetkező, ismerjük el, cseppet sem tapintatos szöveggel: "Ezt a képet az Abbázia ká­véházból loptam". Ezen per­sze rettentően felháborodtak az önérzetes művészek. Vá­laszul azt írták öles plakáton a kávéház falára: "E házat a kávéház drága áraiból lop­tam". Aztán fogták borsa- linokalapjukat, és azon nyomban áttelepedtek a Japán kávéház teraszára. Nyakukban a selyemsál, mint megannyi haragos, habos uszály lebegett utánuk. Agyő Abbázia, ágyő! Nagy Emőke (Nők Lapja) MAGYAR UROL OGUS Dr. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐ 157 E 72 St. New York, N.Y. 10021 Telefon: 212-744-8700 Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vese és hólyag­daganatok * Vesekő * Nemi betegségek 24 órás díjtalan telefon-konzultáció Medicare-t és Blue Cross- Blue Shield biztosítást elfogadunk- --------— 1 - ■ ...., ■ ==jl | FAMILY PRACTICE 1 Dr. MOLNÁR TAMÁS I Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. H Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main St. and two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. • Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F Van Wick Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, j báleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen | Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt , az egész csalód számára. | Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadunk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents