Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)

1999-02-25 / 8. szám

6. Amerikai Magyar Szó Thursday, Feb. 25, 1999 "Magyarok Fénye" Dévai Nagy Kamilla levele a szerkesztőséghez 1996-ban egy súlyos autóbalesetet szenvedtem, minden összetörött, de csodával határos módon a gitárom ép maradt. Isteni jelként fogtam fel a dolgot; már itt az ideje, hogy 30 éves pályafutásom során tanultakat most átadjam a későbbi generációnak. Megnyitottam a Krónikásének Zeneiskolát, amely Közep-Európa első énekes-gitáros előadóművészképző iskolája. E röpke három év alatt négy önálló nagylemezt készítettünk a diákokkal, s az iskola megkapta a közép és felsőfokú képzésre jogosító dokumentumokat. Ez az iskola azért jelentős, mert elsősorban a határontúli magyar fiatalok műhelye. Két csoportra osztottam a növendé­keket: az első csoport a Kárpát medencében élő fiataloké, akik Erdélybe, Felvidékre, Kárpátaljára, a Délvidékre, Vajdaságba mennek haza, hogy a kisebbségi sorba már belefáradt megtört, ivásba, öngyilkosságba menekülő magyar­ságnak a DAL megtartó erejével hitet, erőt adjanak. A másik csoportot a nyugati másod-harmadgenerációs magyar fiatalok adják, akik talán már nem is beszélik a magyar nyelvet, de a ZENE erejével "visszamagyaríthatjuk" őket. Tizenegy csodálatos tanár tanítja őket szép magyar beszédre, énekre, gitárra, klasszikus gitárra, színpadi mozgásra. Most utunknak két célja van: egyrészt a Március 15-i ünnepségek színvonalát emelni, másrészt növendékeket "toborozni" az iskolába. Több műsor van tarsolyukban. Legvonzóbb a Magyarok fénye, Történelmi Zenés Főhajtás, Magyarország 1100 éves fennállása előtt. A műsorban népdalok, virágénekek, históriás történelmi énekek, kuruc dalok és mai megzenésített versek hangzanak el. 20 gitár cseng egyszerre, égnek a gyertyák énekelve vonulunk.... Gyönyörű szívhezszoló élmény. Ezen kívül templomban előadható és amerikai közönségnek is egy másik szórakoztató műsorral készülünk. Szervező: Gyulassy Györgyi Címe: 31 Benedict Pl. Pelham, N.Y. 10803 Tel: 914-738-3448 - 486-5239 Fax: 914-738-2456 New Yorkban 1999 március 7-én a Magyar Házban d.u. 2:30 ójakor, New Jerseyben 1999 márcisu 6-án este 7:30-kor lép fej az' együttes New Brunswickon az Athletic Clubban. A helyszínen kazettát és CD-t árulnak, és kérik a közönséget, hogy anyagilag is támogassák a fiatalok fellépési sikereit. Száz éve született Páger Antal Színi tanulmányokat nem folytatott, mégis nagymestere lett művészetének. Rekedtes hangja miatt minden szónoki pályáról eltanácsolták volna (Bírónak, ügyvédnek sem igen mehetettvolna, ahogyan eleinte - családi biztatásra - eltervezte), szava mégis elju­tott a legutolsó sorban ülő nézőkhöz. A század legna­gyobb színvészei közé tarto­zott a száz esztendeje szüle­tett Páger Antal, kit pálya­társai, öregek és és fiatalok, és mindazok, akik egyszer is a közelébe jutottak, Téninek, Ténikének becéztek. Hosszú életének nagyobb részét színpadon és filmfor­gatásokon töltötte a műked­velő előadásokon húszeszten­dős joghallgatóként feltűnt Páger Antal. Először vidéki társulatoknál próbálgatta képességeit. Mindentudását hamar bizonyította Székesfe­hérváron, Kecskeméten, Pé­csett, Nagyváradon és Szege­den. Majd a főváros követke­zett, a Magyar Színház, a Művész, a Belvárosi, a Víg, a Nemzeti. Táncolt és komédi- ázott, és nagypolgárokat, David Copperfield Budapesten "Nem vallók magaménak ter­mészeti képességeket, azért jöttem, hogy jól érezzem ma­gamat a közönséggel" - közölte Budapestre érkezve David Copperfield illuzionista. A 42 éves művész, akinek valódi neve David Seth Kotkin az Egyesült Államokban ötven csapattaggal veszi körül magát, Magyarországra azonban száz segítő kisérte el. Mint elmond­ta: a jövőben interaktív módon akarja bevonni a közönséget a produkcióba, s e törekvése már a budapesti szereplésén is megmutatkozott. A Budapesti Soportcsarnokban azzal kezdődött a műsor, hogy a vendégek közül néhányan felmehettek a színpadra, és megérinthették a kellékeket. Végül tizenhárom, véletlenszerű­en kiválasztott nézőt önmagával együtt eltüntetett, majd visszavarázsolt. David Copperfield - aki a tervezett egy előadás helyett négyszer lépett föl Budapesten, egymillió forintos utalványt adott át a sajtótájékoztatón egy beteg csecsemőkkel foglalkozó alapítvány képviselőjének. A Nem ér a nevem című filmben Tolnay Klári volt a partnere ben érkezett vissza, hogy - a rossz nyelvek szerint - "házi őrizetben" töltse el hátralévő éveit. A szélsőjobboldalinak kikiáltott Péger Antal ugya­nis feleségül vette a szélső- baloldalinak titulált Szilágyi Beát. Hogy öregkori egymás­ra találásukban mennyi volt a politikai kényszer, és mennyi az érzelem, talán senki nem tudja megmonda­ni. Ma már nem is érdemes tűnődni rajta. Mert minden találgatásnál beszédesebb a valóság: a kívülálló számára Philemon és Baucisnak tűnő pár olyan mindennapo­kat szervezett magának, a­melyekből sosem látott ma­gasságokba ívelt fel Páger Antal művészete. Feledhetet­len nagy szerepek sorát ját­szotta el a Víg színpadán meg a Pesti Színházban, a filmstúdiókban és a televízió­ban. Olyan alkotással ajándé­kozta meg közönségét, ame­lyek a politikai akaratok által megnyomorított magyar kul­túrát a hatvanas, hetvenes években is európai nívón tartották. A sűrűn záporozó feladatok apró szüneteiben pedig Páger Antal - minden­ki Ténikéje - megint csak festegetett. Magyar tájat, magyar ecsettel A Kálvária című filmben kukoricabajusszal „hozta” a paraszti figurát arisztokratákat és főpapokat, lumpeneket, földműveseket. Mindig eredetien, mindig págeresen. Furcsa, szögletes kis gesztusokkal, egyszerűen, könnyedén, mégis a már­ványtömb súlyával, maradan- dóságával. A filmgyártás is hamar felfedezte, s a har­mincas évek végén, ahogyan Jávor Pál és Tolnay Klári nélkül, Páger nélkül sem igen lehetett magyar filmet készíteni. A háborúba bódult ország őt is próbára tette. 1944-ben elhagyta az országot, és az is, hogy "ideiglenes állomáshe­lyeken", Argentínában bol­dogtalanul tengette napjait. Éjt nappallá téve festett, ma­gyar tájat, magyar ecsettel. Es mert a színészre a tenge- retúli világnak nem volt szüksége, festészetből élt meg az emigráns Páger An­tal. (Kerényi Olaf bences szerzetestanár, a színészet nagy barátja ajánlgatta fest­ményeit diákjai szüleinek.) Aztán az első hívó szóra ha­zaindult. 1956 szeptemberé­Apám emlékére Egy szomorú melódia tölti be a szobám, A dallama téged gyászol, drága édesapám. Amióta te elmentél, hiányos a családi élet Mert egy értékes családtagot vesztettünk el véled. A nappali munkád, sokszor az éjbe nyúltak Az életednek az évei, ilyen formán múltak A nemes célod az volt, hogy mindenünk meglegyen, és a kis családod, hiányt ne szenvedjen. Az élet nehéz volt, de a helyedet megálltad és így sok örömet szereztél az egész családnak. Általad szép volt nálunk a karácsony volt ajándék, játék és Mikulás a mézes kalácson. Mi gyerekek felnőttünk, és szerte széledtünk, De a te jóságod, mi soha nem feledtük, Hogy örökre elmentél, nagyon sajnálom és kérem Kriszrtust, hogy téged megáldjon. Tibor Fábián RoseAnn Schill, Esq Shorten - McSweeney - Schill 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 * .i.i - ■ I I ................................. ^ , Magyarul beszélő ügyvédek Büntető és polgári magánjogi, bevándorlási általános jogi ügyek Hungarian speaking Lawyer Criminal - Civil - Imigarations

Next

/
Thumbnails
Contents