Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)

1999-02-11 / 6. szám

Thursday, Feb. 11, 1999 Amerikai Magyar Szó 5. Tudományos csúcstalálkozó A világ legfényesebb elméinek csúcstalálkozója lesz Magyar- országon a nyáron, amikor Budapesten rendezik meg a Tudomány Világkonferenciáját - mondta Glatz Ferenc. Az Akadémia elnöke közölte: az UNESCO - a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Tanácsával együtt - június 26 és július 1. között rendezi meg a világkonferenciát Budapesten. Világhírű tudósok, köztük számos Nobel-díjas, valamint tudománypolitikusok százai gyűlnek össze Budapesten. A magyar kormnány garanciát vállalt százmillió forint támogatás biztosítására. A kormány az eseményt beilleszti a millenniumi rendezvények közé. NATO után NYEU Magyarország a márciusi NATO-csatlakozás után még ugyanabban a hónapban a Nyugat-európai Unióban is elnyerheti a társult tagságot, de erre legkésőbb a szervezet májusi brémai miniszteri értkezletén kerül sor - fejtette ki Martonyi János a kétnapos látogatásra Budapesten tartózkodó Jósé Cutileiro NYEU-főtitkárral folytatott tágyalását követő tájéjkoztatón. Jósé Cutileiro hangsúlyozta, hogy Magyarország már eddig is fontos partnere volt a NYEU-nak, például az albániai misszióban. Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, amennyiben Koszovóba politikai megoldás születik, az hatással lesz a Vajdaság helyzetére is, s bár előbbi függetlenségét nem, egy nagyfokú autonómia megadását lehetségesnek véli. Amerikai iskola Nagykovácsiban Amerikai iskola épül Nagykovácsiban; a kivitelezés ünnepé­lyes kapavágással elkezdődött, amelynél jelen volt Peter Tufo, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. Az ünnepségen Richard D. Jackson, a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola igazgatótanácsának elnöke elmondta, hogy az idei év szeptemberében ide költöző intézményt 1973-ban alapították: egy budapesti lakásban, három tanárral és tizenegy diákkal indultak. Jelenleg a város különböző helyszí­nein - egyebek között a volt Csillabérci Úttörőtábor épületei­ben - folyik az oktatás: 75 pedagógus 615 olyan 10-18 é\ közötti diákot tanít angol nyelven, akiknek szülei ötven országdiplomáciai testületéinek, multinacionális vállalatainak, különféle cégeinek megbízásából Magyarországon dolgoznak, és az amerikai típusú oktatásban kívánják részésíteni gyerme­keiket,. Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Dániel Klein Rendelők: 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212)737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTÓSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák*magas vérayomás'cukorbetegség Teljes kivizsgálás ......................Szükség esetén házhoz megy — , Magyarul beszélő ügyvédek Büntető és Polgári Magánjogi Általános jogi ügyek Shortell-McSweeney I 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Hungarian speaking Lawyers Criminal and Civil Matters Keresse: RóseAnn Schill-t Czine Mihály Nyírmeggyes 1929. április 5 - Budapest, 1999. január 21 Laudációját úgy illenék kezdeni, mint egy népmesét: a szegény ember legkisebb fia nagy útra indult, legyő­zött minden akadályt, és végül célhoz ért. A történet summája valóban ez, pályája során azonban olyan akadá­lyok álltak előtte, amilyenek­re a "fényes szellők" szárnyán induló fiatalember aligha számított. A hodászi nincstelen ju­hász tizedik gyermekének kitűnő tehetségére már elemi iskolai tanítója felfigyelt, to­vábbtanulását segítette. így került a nyíregyházi tanító­képzőbe, annak elvégzése után pedig Budapestre, az Eötvös Kollégiumba. Tudósi pályája gyönyörűen indult. Alig múlt harmincesz­tendős, amikor megjelent Móricz Zsigmond útja a for­radalmakig című nagymo­nográfiája, az új irodalom- törtentírás kiemelkedő alko­tása, a Nyugat-korszak meg­ismeréséhez és egész és egész irodalomértésünkhöz máig nélkülözhetetlen alap­mű. A fiatal Czine Mihály hatalmas lendülettel dolgo­zott, tele volt tervvel és re­ménységgel. Úgy érezte, cse­lekvő bölcsességgel megvált­ható a magyar sors. Törekvéseiben Móricz Zsigmond, Ady Endre és a népi írók munkássága állt példaként előtte. Az ő ösz­tönzésüket kamatoztatva ala­kította ki életérdekű, közös­ségi elkötelezettségű, a törté­nelmi cselekvés igényét is vállaló irodalomszemléletét. Ók formálták magyarságtu­datát, és mélyítették otthon­ról hozott közösségi hűségét, felelősségtudatát, szociális érzékenységét. Az 1945 utáni korszakban ő volt az első magyar iroda­lomtörténész, aki a kisebbsé­gi magyarság kultúráját a magyar irodalom elidegenít­hetetlen részének tekintve kutatta és közvetítette. U- gyanilyen tántoríthatatlan következetességgel védte és tudatosította a magyar nép irodalmi értékeit. 1958-ban néhány hónappal Nagy Imré- ék kivégzése után a népi írói mozgalmat a harmadikutas nacionalizmus vádjával elité­lő párthatározattal szemben egyedül Czine Mihály jelen­tette be határozott különvé­leményt. 1960-ban pedig alapvető tanulmányban bizo­nyította Nagy László és Ju­hász Ferenc költészetének korszakalkotó értékeit, pedig akkor őket a "tűztáncosok" mögé sorolta a pártideológiai alapon Ítélkező irodalomkri­tika. Néhány évvel később ugyancsak az elsők egyike­ként szólt az Elérhetetlen föld antológia fiataljai mel­lett. Czine Mihály Czine Mihály ama ritka kivételek közé tartozik, akik egyedül is ki mernek állni fölismert igazságaik védelmé­ben. így vált személye és munkássága a kommunista diktatúra irodalom- és tudo­mánypolitikájának egyik fő céltáblájává. Minden lehetsé­ges eszközzel gátolták mun­kásságának további kibonta­kozását. Hiába írta meg még a ’60- as évek elején az erdélyi ma­gyar irodalom történetét, annak még folyóiratbeli köz­lését is leállították. Hiába alkotott két idősebb tudós, Bán Imre és Barta János szerzőtársaként teljes magyar irodalomtörténetet, annak általa írt, XX. századi része magyarul nem jelenhe tett meg, mert szemlélete merőben ütközött, a népi írókat sújtó pártállásponttal. Hiába kezdett könyvet írni Tamási Áronról, nem talál­hatott kiadót rá. Volt időszak, amikor párat­lan népszerűségű előadói útjait is meggátolták, több megyéből - Nagy Lászlóval, Sánta Ferenccel, Csoóri Sán­dorral és Fekete Gyuával együtt - kitiltották. Késleltették egyetemi taná­ri kinevezését, akadémiai doktori vitáját,tanulmánykö­tetének megjelenését. Megakadályozták akadé­miai taggá választását. Túlsá­gosan nagy árat kértek tőle, azt, hogy ne menjen el Bibó István temetésére. Ő azon­ban - Király Istvántól tudjuk- azt válaszolta: "Barátom volt, becsültem, szerettem: ott kell lennem a búcsúztatá­sán." Gyalázat, hogy hosszan le­hetne és kellene még sorolni a Czine Mihályt ért jóvátehe­tetlen sérelmeket. Jóvátehetetlenek, mert bár kitűnő könyvek sorát alkotta- Móricz Zsigmond útja a forradalmakig, A naturaliz­mus, Móricz Zsigmond, Szabó Pál alkotásai és vallo­másai tükrében. Nép és iro­dalom, Kisebbség és iroda­lom, Németh László eklézsi­ájában - mégis számbavehe- tetlen a "leltárhiány", a csirá­jukban elfojtott, megakadá­lyozott műveinek sora. Czine Mihály évtizedeken keresztül Rasmussen hajóján érezte magát, vagy úgy, mint Sarkadi Imre novellájában Biró Máté a kútban. De lélekben mindig szále­gyenes, cselvésben mindig töretlen maradt. A magyar nemzeti kultúra iránti alázat­tal, hűséggel dolgozott. Sze­mélyiségének varázsával, u- tánozhatatlan szépségű, ékes és mégis mindig szakszerű előadásainak ezreivel közve­títette, avatta nemzeti köz­kinccsé, nagyon sokak sze­mélyes élményévé irodal­munk személyiség- és nem­zetmegtartó értékeit. Biztatás, szeretet, fény su­gárzik egyéniségéből hallga­tóira. A fontossági sorrendet soha el nem tévészti, minden értéket a maga helyén vesz számba. így vált a magyarság legszé­lesebb rétegeiben és minden régiójában, Magyar ózd tói Montreálig, Pozsonytól Újvi­dékig, Nagykanizsától Deb­recenig a magyar irodalom különleges státusú "igehirde- tő"-jévé. Egy személyben tudós profésszor és rengeteg ember közvetlen személyes társa, barátja. Hatalmas tárgyi tudását az élőbeszéd közvetlenségével adja át hallgatóinak és olva­sóinak. Bizodalmát, derűt, életakaratot, fényt visz közé­jük akkor is, ha sokszor ba­jokról kénytelen beszélni, hiszen az irodalom dolgát sohasem szakítja el az alkotó személyének és közösségé­nek a sorsától. Sohasem akad el a részletekben, el­vont elméleti fejtegetések­ben, szava és írása mindig élettel teli, mindig az értékre figyel és figyelmeztet. Nagy László versben is bölcsnek nevezte, naplójában is szere­tettel vallott róla. Sütő And­rás szavai pedig azt tanúsít­ják, hogy Czine Mihály: "Er­délyben is msszire látszó fehér tornya az írói-emberi felelősségnek a nemzet-vir­rasztásában". Az olvasók, hallgatók ezrei­nek szeretete s az ilyen vallo­mások szinte végtelen sora egy nagy lélek, nagy jellem, nagy tudós elétművének leg­szebb igazolása. Görömbei András (Hitel 1999 január)

Next

/
Thumbnails
Contents