Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-21 / 3. szám
Thursday, Jan. 21, 1999 Amerikai Magyar Szó 5. A SZABAD MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGE JELENTI: Mint minden esztendőben, a SZMUSZ 1998-ban is a november végén rendezett Magyar Kongresszus keretében tartotta évi rendes ülését. A megjelenteket Soós József főtitkár köszöntötte, majd beszámolt a Szövetség elmúlt évi munkájáról, a Szövetség anyagi helyzetéről és felolvasta az elmúlt két évben felvett új tagok névsorát, majd ismertette az 1848-as Szabadságharcra emlékező irodalmi pályázat eredményét. A Szövetség által 1998. március idusán meghirdetett pályázatra 22 pályamű érkezett. A díjazottak nevei és műveik: I. díj megosztva; Fülöp D. Dénes, Székelyudvarhely, "Etédi honvédek és szentmihályi vértanuk", és Dr. Buda Bálint, Kaposvár: "Buda Sándor a szabadságharcban. II. díj megosztva: Réfly László Anglia: "1848-1849, 150 éve történt", és Rada Tibor, Calgary: "A Ludoviceum bebörtönö- zöttjei és vértanúi a szabadságharc után". III. díj megosztva; Endrődy Piroska, Vancouver; "Élni - Meghalni a Hazáért" (történelmi színjáték), és Ádám Sándor, Budapest: "Lehullott a magyar szabadság csillaga". Dicsérő elismerésben részesültek: Bötös Antal, Hamilton: "Temesi Miklós", v. Domokos Sándor, Winnipeg: "Ha nem születtem volna is magyarnak" (színpadi jelenet), Ferencz Amália, Passaic: "Jubileumra" (verses elbeszélés), Turcsányi Sándor, Toronto "Asztalos műhely Aradon", T. Ágoston László, Budapest: "A negyedik vádlott" című munkák. A Szövetség a beküldött pályaművek egy-egy másolatát elhelyezi három magyarországi archívumban. Ezek: a budapesti Széchenyi Könyvtár, a lakiteleki Emigrációs Gyűjtemény és a szegedi Somogyi Könyvtár amerikai gyűjteménye Az ülést a Magyarországról jelenlevő Stirling György örökös tb. elnök vezette le. Stirling György megköszönte a bizalmat és emlékesztett arra, hogy a Szabad Magyar Újságírók Szövetsége most ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. 1978. novemberében, az akkori clevelandi Magyar Kongresszus határozta el néhány emigráns író, hogy érdekképviseletet alapít, és nyolc taggal megalakult a szabadföldi Magyar Újságírószövetség, melynek ma több mint száz tagja van. A Szövetség első elnökéül Flórián Tibor írót választotta meg az alakuló ülés. Az ülés résztvevői néma felállással tisztelegtek a Szövetség két legutóbb elhunyt tagjának Stolmár Ilona írónőnek és az Ausztráliából hazatelepült dr. Dezséry AndrásnakMajd dr. Hasznos Miklós, a Szövetség Kárpátmedencei régiójának elnöke jelentkezett szólásra és ismertette a magyarországi sajtóviszonyokat. Az ülés a Himnusz közös eléneklésével ért véget. Felvehető a repülőtéren, vagy az Ön kényelme érdekében címre szállítjuk. * Elérhető árak, megbízható autók. Bővebb információért hívják Máriát: Tel/Fax: 1-800-599-7507 Hungarian TV Magazine of Queens Adásunk héten a QFTV 57 er c .-^torp.án látható szerdán este 11-12 óráig. Stúdiónk vállalja a magyarországi Videók átfordítását amerikai szisztémára vagy fordítva. Érdeklődjön: a 718-721-2824 telefonszámon Zrínyi Miklós Helyénvaló Zrínyi Miklósra emlékeznünk ezen a századvégen is, még ha némi filológiai bizonytalanságot is kell emlegetnünk - egyszerre ü- rügyként és mentségként. Mikor írta a Szigeti veszedelmet, ez a csöndes szakkérdés, amelynek éppen eldönt- hetetlensége bizonyság arra, hogy nem túlságosan súlyos dilemma ez, hiszen sem magának a műnek, sem a költő életének mint műalkotásnak az értékeléséhez nincs köze Korábban az 1645-46-os évszám szerepelt elfogadott dátumként, újabban (egy százéves hagyomány felevení- téseként) inkább az 1647-48- as. Elképzelhető, hogy valamikor 1645-ben fog hozzá, s valamikor 1648-ban fejezi be. Ha így volt, ha nem, helyénvaló Zrínyire gondolnunk, s helyénvaló mindazokra az utódokra is, akiknek a Zrínyiről való "tudásunkat" köszönhetjük. Mert Zrínyi vagy két évszázada már nemcsak a "Zrínyiász" szerzője, meg a "török áfiu- mé", nemcsak hadmenetek hérosza és a bécsi udvari praktikák által magyarságában is megalázott nagyúr, hanem az is, akiért egy Kazinczy rajong, aki egyébként a "Zrínyiász" szót is megtöltötte ("nagy volt közöttünk mint polgár, nagy mint katona, nagy mint poéta, és mint prosaista" - itt az jelen idejű "közöttünk"-re érdemés figyelnünk), akiért Csokonay, Kölcsey, Vörösmarty, s akiről az első könyvet Vasvári Pál írja, a népboldogítás és a népek közötti megbékélés megszállója, akit román pórok koncolnak fel pár nappal huszonharmadik születésnapja előtt. Csapjuk fel bárhol a Zrínyi-műveket, ime egy "a- phorisma" a Vitéz hadnagv- ból;Én nem tudom miképpen azt a szót magyarul nevezni: virtus, maga anélkül semmik vagyunk. Virtus a vitézség, virtus az állhatatosság, virtus az okosság, egy szóval minden jót teszen a virtus." Véget nem érő volna az az erény- és értékkatalógus, amit Zrínyi élete és műve kimond, megjelenít, bizonyít. A mélyen átérzett fatalizmus hogyan képes erkölcsi parancsok fundamentumává szilárdulni ("Provokálom a fátu- mot" - írja egy évvel halála előtt), ez a lényege egy sors ielenideiűségének - hogy a jeleimen ne csak éljünk, hanem legyünk is. Ha ott vagyunk valóban, akkor van esélyünk, hogy leszünk a jövőben ie Zrínyi Miklós, akit Ányos Pál édes hazánk címeres faj zásának nevezett Ki volt Zrínyi Miklós, akire a mindenkori magyar jelennek oly nagy szüksége van? Idézzük azt a riadt kis ne- mesúrfit (majd valamikor Erdély kancellárját), Bethlen Miklóst, aki külhonból Erdély felé igyekezve betér Csáktornyára, hogy tanúságtevő lehessen Zrínyi haláláról. Valljon tehát ő és az akkori, a "darabos" magyar nyelv: "Magáról... csak azt írhatom: igen tudós, vitéz, nagy tanácsú, nemzetéhez buzgó, józan életű, az olyanokat és az igazmondókat szerető, részegest, hazugot, félénket gyűlölő, nagy és szép termetű, lelkű és ábrá- zatú, in summa: akkor magyar viruosus és hires ember hozzá hasonló nem volt, sőt az én vékony ítéletem szerént Bethlen Gábortól fogva máig sem..., sőt talán ezután sem lészen, noha az Isten titka és tárháza véghetet- len." Alexa Károly A síron túli hűség Valamikor nagyon régen, vígan szólt a nóta Amikor még Te itt voltál, a mi kis falunkba. Érted dobbant a szíve, a sok-sok legénynek Érted dobbant a szíve itt az enyémnek. Ez időben mindig az volt, az én szívem vágya, Hogy majd egyszer te is eljössz, és ott leszel a bálba A szerelem engem hajtott, mindig teutánnad, És reméltem, hogy téged is majd, hozzám visz a vágyad. És amikor hozzád jártam, oly szép volt az élet De egyszer a szép időkre, mást hozott a végzet. A kis falumba szét futott a hír, a szomorú véged, Hogy meghaltál és a temetőbe fognak vinni téged. A gyászhír a testem-lelkem nagyon megkínozta És a legszebb száz szál rózsát tettem a sírodra. Az emléked a szívemben örökké fog élni, és a szerelmem irántad, a sírig fog kisérni. Majd amikor engemet a sírba fognak tenni Az én lelkem a mennybe is téged fog keresni. És ott egymásnak egy örök fogadalmat teszünk Hogy attól kezdve örökre, mi egymásé leszünk. Tibor Fábián Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30-kor közvetíti a legfrissebn Magyarországi Képes Hiradó-t angol felirattal a Manhattan Cabel-televízió 34-es csatornáján. & * * * jj. Autóbérlés Magyarországon STAR RENT-A-CAR U.S.A.
