Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)
1999-06-03 / 22. szám
Thursday, June 3,1999 Amerikai Magyar Szó 3. Háború a békéért Kétségtelen, hogy ez a háború sem jó senkinek. Nem jó Jugoszláviának, de a NATO-nak és természetesen Magyarországnak sem. Érthető a kétely, miért van szükség az atlanti szövetség légitámadásaira, amelyek egyelőre csak a koszovói albánok szenvedéseinek fokozódásához vezettek. Nincs igazságos háború, mint ahogy nincs igazi győztes vagy vesztes sem. S noha senki sem számított arra, hogy a NATO bombái napokon belül biztosítják az etnikai megbékélést Jugoszláviában, ma lehetetlen megjósolni, hogy meddig tart az atlanti hadviselés, és eléri-e a kívánt eredményt. Illúzió lenne azonban azt feltételezni, hogy a végső eszköznek számító katonai csapások nélkül jobb belátásra lehett volna bírni Milosevicset, aki az elmúlt években számára százezrek élete sem drága. S tudomásul kell venni azt a tényt, hogy ma a NATO az egyetlen olyan katonai és politikai szervezet, amely képes arra, hogy megállítsa a Koszovóban folyó etnikai tisztogatásokat, ahogy ezt Boszniában is tette. De minden kétely ellenére tudomásul kell venni azt is, hogy Magyarország elkötelezte magát bizonyos értékek és az ezeket képviselő szövetség mellett. Ez volt a rendszerváltás legfőbb célja, és ennek elérése jogokat és kötelezettségeket egyaránt jelent. Kétségtelen, szerencsésebb lett volna, ha atlanti tagságunk "mézeshetei" nem az utóbbiak "éles bizonyításával" kezdődnek, de a kényszerítő körülmények nem vágyainkhoz igazodtak. Pénz és válság A szomorú, megdöbbentő, tragikus háborús mozgó és állóképek mellett időnként akad jónak tekinthető hír is a világunkról. Annak tekinthető a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójának bejelentése, mely nem kevesebbet állít, mint hogy "lezártnak tűnik" a nemzetközi pénzügyi válság, amely 1997- ben indult, s majdnem megrengette az egész világot. Első helyen Ázsia, benne Japán, majd Oroszország és Brazília gazdasága került bajba. Pontosabban ma is pénzügyi krízis van e térségekben, talán csak azt sikerült elkerülni, hogy a világválsággal fenyegető dominókockák elszabaduljanak. NATO-csúcs után Washingtonban, a politikusok után a világ vezető pénzügyi korifeusai tanácskoztak, majd a G7 csoport pénzügyminiszterei cseréltek eszmét, az IMF és a Világbank tartott közgyűlést. A fő téma mindkét fórumon: miképp lehet megelőzni a háborúval felérő súlyos pénzügyi válságokat, megteremteni a globális stabilitást Nyilván a válság szétterülésének elkerülésében szerepe volt, van az IMF-nek és Világbanknak, ám e két nemzetek feletti szervezet - amelyek mostanában az egyre gyorsabban globalizálódó világban is működő új stratégiai megfogalmazásával is bajlódnak - nem sokat tehetett volna, ha az amerikai gazdaság teljesítménye nem növekedne töretlenül. Sőt, legalábbis az IMF elemzői szerint, a világgazdaság idei alakulása is az amerikai "motoron" múlik, azon, hogy az hirtelen vagy csak lassan fullad ki. De merre tart Európa, az öreg kontinens, ahol most bombák hullanak? A közgazdaságprognózisok, mindettől függetlenül, változatlanul optimisták: az eurorégió- ban az idén két- jövőre csaknem háromszázalékos gazdasági növekedésre van esély. Higgyük, hogy ez igy is lesz! SZENZÁCIÓ ! Világhírű írónőnk CLAIRE KENNETH bestseller regényei megrendelhetők: az Amerikai Magyar Szó Kiadóhivatalában 130 E 16th St New York, N.Y. 10003 Éjszaka Kairóban Randevú Rómában Forgó táncparkett Egon naplója Holdfény Hawaiiban Halálos háromszög Kötetenként: $ 14.- postázással együtt (A Kenneth könyvek a rendszerváltozás után ismét megjelenhettek Magyarországon. 1989-ben 18 könyvé , jelen; meg és két év alatt 6 millió példány fogyott el. ^z hivatalosan is világrekord egy 10 millió lakosságú európai országban.) - > t Mit tehetünk a szórványok lassú eltűnése ellen? Magyarok szigettengere VÁRNAI LÁSZLÓ RAJZA A magyarság: az a tizennégy-, esetleg tizenötmillió ember, akit reményeink szerint eltéphetetlen (?) nehezen eltéphető (?) kötelékek fűznek a magyar nyelvhez és kultúrához, ma egyféle "szigetté nge re n" él. Van ennek a "szigettengernek" egy kontinentális központja: ez a jelen Magyarországa, az a terület, amely a trianoni csonkítások után a történelmi országból megmaradt, illetve azok a kisebb magyar területek, a- melyek a trianoni ország határai mentén (Biharban és Szatmárban, Beregszász környékén, a Csallóközben, a Mátyusföldön és Gömörben, végül a Vajdaság északi felében és a Tisza mentén), az anyaországgal összefüggésben helyezkednek el. Vannak aztán nagyobb magyar többségű területek, de már más népek által lakott vidékekbe ékelve: ilyen a Székelyföld, egykor négy vár- megyényi, ma két és fél romániai megyényi (Hargita, Kovászna és Maros megye fele) területen amelyen vagy nyolcszázezer magyar él, ilyen a kalotaszegi magyar falvak füzére Kolozsvártól nyugatra, és ezzel vége: minden más magyar, így Kolozsvár, Temesvár, Újvidék, Ungvár és Kassa magyarsága is szórványban él. Szórványban élnek a nyugati világban szétszóródott magyarok is: Nyugat-Európában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában. A statisztikai adatok szerint Erdélyben legalább hét- nyolcszázezer, az egész Kárpát-medencében (Szlovákiában, Kárpátalján, Szlovéniában és Burgenlandban) még további négyszázezrer, a nyugati világban pedig nagyjából egymillió-két- vagy három- százezer magyar él szórványokban. Ez így közel két és fél millió, vagyis minden hatodik magyar, akinek idegen nyelvű, más kultúrát hordozó népesség között kell leélnie az életét. Vaknak kell lennie annak, a társadalomkutatónak vagy politikusnak, aki nem veszi észre, hogy a történelmi erők. a szórványmagyarság lassú eltűnését készítik elő. Fél évszázad múltán nemcsak ezen a kis Magyarországon leszünk jóval kevesebben, hanem a Kárpát-medencében és a nagyvilágban is. A, tizennégy-tizenötmillióból a szórványok felszívódásával is eltűnhet két és fél millió. A szórványokban élő magyarság helyzetével és jövőjével tehát foglalkozni kell. Ezen a téren a magyar politikának, közéletnek és kultúrális életnek is nagyok az adósságaiA magyar szórványok nemzeti kultúrája és identitása csak azokban az országokban lesz védhető és fenntartható, amelyek helyet kapnak az integrációból kimaradó országokban, részben a magukra hagyottság, részben a megalázottsági érzés következtében, erősödni fog az etnokratikus gondolkodás, az Európa-ellenesség és az idegengyűlölet. Hosszú évtizedek óta tartja magát az a megállapítás, miszerint az Egyesült Államokban több mint egymillió-hétszázezer magyar él. Nos, Nagy Károly szociológiaprofesszor és Papp László világ- szövetségi régióelnök felmérése szerint Amerikában nagyjából százötvenezer ember beszél magyarul. Ez a közhiedelmek által rögzített adatnak kevesebb, mint az egytizede. Ezért először is ismernünk kell a szórványmagyarság valóságos elhelyezkedését és helyzetét, ennek nyomán kell kialakítani a védelmüket célzó terveket. Kettős védekezési stratégiára van szükség, minthogy másként kell kezelni a nyugati világban és a Kárpát-medencében élő szórványokat. A szomszédos országokban élő szórványok anyanyelvi és kultúrális gondozásának ügye részben az iskolákhoz, részben az iskolán kívüli oktatási és kultúrális eszközökhöz kötődik. A szórványmagyar vidékek nagy részén jenleg nincsenek magyar iskolák, esetleg csak úgynevezett a- lapiskolák. így amellett, hogy ezeket az alapiskolákat tankönyvekkel, tanítási eszközökkel és tanítókkal támogatni kell, előbb útóbb létre kell hozni a hét végi magyar iskolák átfogó rendszerét. A nyugati világban élő szórványok anyanyelvi gondozása megint külön feladatokat jelent, minthogy ezen a téren igen távoli és már jórészt megszűnőben lévő közösségekkel kell számolnunk. A hagyományos amerikai, dél- amerikai és ausztráliai kőzöségek ugyanis igen gyorsan olvadnak, mellettük viszont új magyar szórványok jönnek létre. Számot kell vetni azzal, hogy a nyugati világban élő magyarok vagy magyar származásúak mind kisebb része beszél magyarul. Ezek az emberek ugyanakkor kötődnek őseik szülőföldjéhez, a magyar kultúrához, zenéhez, a népi művészethez és tánchoz, egyáltalán érdeklődnek a Kárpát-medencében élő magyarság iránt. Gondoskodni kellene arról, hogy ők a magyar nyelv közelebbi ismerete nélkül is megmaradjanak magyarnak, és személyes identitásukban a magyarságnak valamilyen szerepe legyen. Pomogáts Béla RoseAnn Schill, Esq Shortell - McSweeney - Schill 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Magyarul beszélő ügyvédek Büntető és polgári magánjogi, bevándorlási általános jogi ügyek Hungarian speaking Lawyer Criminal - Civil - Immigration
