Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)
1999-05-27 / 21. szám
4. Amerikai Magyar Szó Az archeológusok már régen kutatják a Föld titkait. Hogy kik is ők tényleg? Hát amolyan történelmi detektívek. Hasonló módszerekkel dolgoznak. Kapnak egy jó tippet és mennek kivizsgálni a történteket. Sokszor hiába ásogatnak éveken keresztül a tűző napon, meg a hideg szélben. Nemcsak Deák Pál egy lyukas korsó sem kerül a múzeumba. Ha meg találnak valamit, akkor rögtön odasereglik a Föld összes archeológusa és mindenbe beleüti azorrát.Nem egyszer csak egyetlen kutatócsoport lát hasznot a munkából, máskor pedig évszázadokon keresztül áshatnak sikerrel és kincsekkel megrakodva térhetnek haza. Sok fotóalbum, könyv, folyóirat, cikk születik a fáradságos munkából. Valahogy ilyen a helyzet az olaszországi Pompei-jel is. Ez a város az ókorban Róma és Nápoly között feküdt. A gazdagok már akkor is nyugalmasabb elkülönülésre vágytak. Sokan építtettek villákat maguknak ott, aztán magukkal hozták az egész kiszolgáló iparágat, mint árusok, fodrászok, pékek, hentesek stb. Szóval felépült az üdülőváros. A tenger lágy szele simogatta a márványpaloták tükörsima falait. A gyors kishajók utasokkal és árúval megrakodva futottak a tengeren. Lehetett a naplementében és a pipáló Vezúv hegy csúcsában gyönyörködni. A vulkán mintegy óriás kipuffogó cső lővelt ki füstöt és lávát magából. Különösen éjjel volt ez látványos. A kitöréstől ugyan féltek, de nem vették komolyan. Míg nem, egy napon a Vezúv olyan hirtelen tört ki, hogy még menekülésre sem volt idő. A láva óránként 15 centimétert emelkedett a városban. Voltak olyanok, akiket álmukban lepett meg és testük szinte elpárolgott az égő sziklafolyamban. Később ezeket az üregeket gipsszel töltötték fel és értesültek róla tudósok. így maradt ránk annak a római katonának az alakja ir> •’ki a túzzivatar ellenére az őrhelyén maradt mozdulatlanul. Az ilyen "római jellem" már a múlté, de Pompei természeti szépsége örök és ma is látható. A régi város is megtekinthető, amit a század elején ástak ki a hét méteres hamú alól a tudós "detektívek". Deák Pál. Május Május egy kedves hónapja a gyönyörű évnek Mert ekkor már vége van a kemény hideg télnek. A nap meleg sugara, öleli a tájat Az erdőt, mezőt, hegyeket, és szerte a sok házat A kis madarak fent a légben, vígan énekelnek Mert itt a tavasz és a téltől most már nem szenvednek A természet újra ébred és dús színekbe öltözik És a sok szép virág is, most már újra rügyezik. Az orgonafák a kék és fehér orgona virággal Elárasztja környezetét, bűvös illatával A városokban is az emberek kirándulni járnak Vagy a ligetben a műsort nézik, ahol muzsikálnak. Mások pedig a tavaszi bálokra eljárnak Vagy a folyónál halászgatva, jó fogásokra várnak. Május este a fiú elmegy a leány ablakához És szerelmes zenével, ad neki szerenádot. A fiú így ad tanúságot az ő szerelmének Május a szerelmesek hónapja, a gyönyörű évnek Május az egyik legszebb hónapja a gyönyörű évnek. Tibor Fábián a magyar színház Művészeti Fórum-a Minden hétfőn este 7 órakor Manhattan Cable 56 RCN Cable 108 Cserey Erzsi igazgató "" ■' 1 rrr ■ Thursday, May 27, 1999 Tisztéi&e/ike3*t(faéci... Maradt még szava a magyaroknak? A minap a Louisville-i Currier Journalból kivágott újságdarabbal látogatott meg egyik amerikai barátom. Megkérdezte, mit jelent az, hogy a magyarok kérik a NATO-t, hogy ne kelljen küldeniük magyar katonákat a magyar katonák ellen és ha lehet kerüljék el bombázni Vojvodina területét, mert akkor megint egy csomó magyar hal meg a szerbek helyett. Megmagyaráztam, de nehéz volt megértetni, hogy hát az a terület és a sok más is mind magyaroké volt. Elővettem a régi térképeket magyaráztam hogyan csatolták el a sok magyar-lakta vidéket a csehekhez, jugókhoz, románokhoz, oroszokhoz, osztrákokhoz. Elmagyaráztam neki, hogy a Milosevics, és a többiek, milyen taktikával dolgoznak: a frontra az ott élő albánokat és magyarokat akarják bevetni a NATO ellen, u- gyanakkor ha Románia küldene katonákat az első vonalba a magyar besorozott katonákat küldené, tehát a szerbek által első vonalba helyezett magyar katonákat ölnék a Romániából származó magyar katonák vagy a Magyarországról küldött NATO katonák. A másik dolog pedig Vojvodinában legalább 300 000 ezer magyar él, ha ott bombáznak az csak kitűnő a szerbek terveinek. A magyar a loyalitása miatt szenved, mert ő hűséges partnere maradt Németországnak ezért aztán ezzel a hihetetlen feldarabolással és megsemmisítéssel bűnhődik. Ha olyan köpönyegforgató lett volna, mint a román, aki csak későn lépett be a háborúba és csakis azért mert már nyilvános volt ki mellett és ki ellen kell beállnia és hogy kinyújthassa kéregető kezét Erdélyért, melynek területe 10 000 négyzetkilométerrel nagyobb mint a jelenlegi Magyarország. Egy előző előző cikkünkben, ami nem látott sajtónapvilágot, utaltunk arra, hogy Magyarországot mennyire felszabdalták. A jelenleg folyó harcok is jóformán régi magyar területeken folynak. Jugoszlávia, Tito által összefoltozott állam volt. Erről mint tudjuk már leszakadt Horvátország, Bosznia, most meg a főleg albánok által lakott Koszovóért harcolnak a szerbek. 1 Mi lenne, ha a magyarok is elkezdenékkövetelni minden területüket, talán kirobbanna a III. világháború? Hogy magyarázzuk meg őseinknek, a jelennek és a jövendőnek, hogy gyávák és gyengék, bárgyúk voltunk és elvesztettünk annyi területet; mit keres László király sírja Romániában (Nagyváradon) Rákóczi Ferenc csontjai Csehszlovákiában (Kassa), miért szólnak a déli harangok a törökök felett való győzelem emlékére Hunyadi János által, amit Nádorfehérvár - Belgrádért küzdött Sok drága magyar vér folyt ' és okos fej hullott le 1848- ban, 1956-ban nagyon kevés eredményért. A világ nem tudja, ezért kell hirdetnünk: a magyarok . mentették meg az európai civilizációt, Egernél a török barbároktól; a magyarok kezdték el a kommunizmus pilléreinek megingatását, ez indította el a Berlini Fal leomlását. Németország egyesítését és akkor megkérez- hetjük, mikor kerül már sor a mi jutalmunkra, a régi nem elcsatolt, hanem elrabolt és bitorolt területek visszaadására?! Kovács Ince Felhívás Tisztelt Olvasóink! Lapunk sok éves hagyományát szeretné az idén feleleveníteni. Régi olvasóink bizonyára emlékeznek arra, hogy minden évben megrendeztünk egy sorsolást, melyben lapelőfizetést, könyveket és apróbb ajándéktárgyakat lehetett nyerni. így lesz ez az idén is, mert sorsolásunkat július 15-én tartjuk meg, s a szerencsés nyertesek a nyári szünet előtti utolsó lapszámunkból, július 22-én értesülhetnek az eredményről Díjaink: Fődíj: egy két éves ingyenes előfizetés a lapra I. díj: egy másfél éves ingyenes előfizetés a lapra D. díj egy egyéves ingyenes előfizetés a lapra Dl díj egy féléves ingyenes előfizetés a lapra Tárgykategória: Fődíj: Claire Kenneth világhírű írónő 5 kötetből álló sorozata I-m díj: Péterváry Miklós "A Magyar Nép Védelmében "című könyve, Szalay Lajos "Gene- sis"című grafikai kiadványa és Walkó Bözsi "Egyszer Megbocsátok"című írása. Az I-III. díj nyertesei a sorsolást követően meghatározhatják melyik művet szeretnék megkapni. A fentieken kívül kisorsolásra kerül még Kaprinyák Gyuláné "Emlékezz" c. könyve és számos apróbb ajándéktárgy is. Kérjük amennyiben részt kíván venni játékunkon úgy az alábbi kupont kitöltve, kivágva és egy $ 5-os csekk kíséretében lapunk címére 1999. július 10-ig visszküldeni szíveskedjék. Amennyiben több kupont (sorsjegyet) kíván váltani azt a megfelelő rovatba jelezze, és a csekket is ennek megfelelően állítsa ki. Tehát: egy játék(sorsjegy) ára $ 5.Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N.Y. 10003 Rész kívánok venni a játékon............darab sorsjeggyel, (darab/$ 5) Mellékelem az S...........összegű csekkem. Név* A legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: Friss Hírek Magyarul Pénteken du. 6 órakor az 57-es Cabel-csatornán Manhattanben Hungarian Magazine Extra szombaton de. 10 órakor a 34-es Cabel-csatornán Manhattanben Hungarian Magazin Extra Brooklyn vasárnap du. 5:30-kor az 56-os Cabel-csatornán Brooklynban Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő Pompei
