Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)
1999-04-29 / 17. szám
Thursday, April 29,1999 Amerikai Magyar Szó 3. Magyar NATO és EU tagság TANÁCSKOZÁS INDIANA MAGYAR TANSZÉKÉN Indiana Egyetem (Bloomington, IN.) magyar tanszéke egésznapos tanácskozást rendezett április 17-én "Hungary, NATO and the European Union" címmel. A program szervezésében részt vett az Egyetem számos más tanszéke, hivatala, intézete is. A szimpóziumot Toivo U. Raun a Közép Eurázsia tanszék vezetője és Mazsu János, a magyar tanszék vezetője nyitotta meg. Jeszenszky Géza történész, Washington-i nagykövet előadásának címe ez volt: "Overcoming Misfortune and Misjudgement: The Meaning of NATO for Hungary" (Annyi balszerencse, oly sok balítélet után - a NATO-tagság jelentősége Magyarország számára.) Történelmi áttekintését Szájer József budapesti országgyűlési képviselő, az Európai Integráció Bizottság elnöke referátuma követte e címmel: "Hungary - NATO Membership and EU Integration" (Magyarország - NATO-tagság és EU integrációi.) Kiemelte, hogy NATO- meghívásunkban kulcsszerepe volt az 1956-os forradalomnak. Nem lehetetlen, mondotta, hogy 2002-re EU-taggá válhat Magyarország. Koszorús Ferenc ügyvéd, a Washington-i Amerikai Magyar Szövetség elnöke "Hungary’s Road to NATO" (Magyarország útja a NATO-ba) címmel beszámolt 19 amerikai etnikai - köztük több magyar - szervezet összefogásáról is. Közös erőfeszítéseik, tájékoztató, lobbizó munkájuk is elősegítette a NATO -bővítés amerikai ratifikálását. Márer Pál, Indiana Egyetem közgazdász professzora "Economic Aspects of the Hungarian Euro-Atlantic Integration" (A magyar euro-atlanti integráció gazdasági kérdései) címmel azt is taglalta, hogy az EU Magyarországgal, Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovéniával, Észtországgal való várható kibővítése milyen költségvetést, alkotmányos és politikai változásokat tesz majd szükségessé az EU számára. Szegedy Maszák Mihály az ELTE és Indiana Egyetem irodalomtörténész professzora "Hungarian Culture and the Process of Integration" (A magyar kultúra és az integrációs folyamat) tárgykör történelmi példáit ismertette, és a jelenkori integráció nehézségei leküzdésére az európai országoknak egymás nyelve intenzív oktatását ajánlotta. Nagy Károly, a Middlesex County College szociológia professzora a nemzeti önrendelkezés és a nemzetközi integráció egyidejű megvalósítására való törekvések kulturális kérdéseit elemezte "Euro-Artlantic Integration: Melting Pot or Mosaic?" (Euro-atlanti integráció - olvasztótégely, vagy mozaik?) címmel. Az új évezred küszöbén egyre nyilvánvalóbbá válik, mondotta, hogy nem a nyelv- és hagyomány-megtartó kulturális autonómia-törekvések, hanem az etnocid homogenizálás, az asszimiláció erőszakolása okoz konfliktusokat, destabilizálódást, tömegsírokat. Közreadta a résztvevőknek a Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, 1 amelyet az UNESCO, a nemzetközi PEN és a CIEMEN által rendezett Nyelvi Jogok Világkonferenciája fogadott el 1996 júniusában és terjesztett az ENSZ és az Európai Parlament elé. Makkai Ádám, a Chicagó-i Illinois Egyetem nyelvész professzora klasszikus és modern magyar versek angol fordítása felolvasásával illusztrálta előadását, melynek ez volt a címe: "East of the ’Faustian Man’: the Possible Integration of Hungarian Literature into the Bloodstream of Europe with Special Emphasis on Poetry" (A ’Faust-i ember’-től keletre: a magyar irodalom Európa vérkeringésébe való integrálásának lehetősége, különös tekintettel a költészetre.) A szimpózium jelentős létszámú hallgatósága élénk érdeklődéssel fogadta az előadásokat. Nagy számú kérdés és hozzászólás hangzott el, eleven, színvonalas vita folytatta a legfontosabb témák elemzését. j^.K RoseAnn Schill, Esq Shortell - McSweeney - Schill 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Magyarul beszélő ügyvédek Büntető és polgári magánjogi, bevándorlási általános jogi ügyek Hungarian speaking Lawyer Criminal - Civil - Immigration Kenyérharc egy macedóniai menekülttáborban. "A NATO-tagok egyetértettek a Jugoszlávia elleni légicsapások folytatására, de a szövetség nem készült fel megfelelően a népirtás jeleit is mutató etnikai tisztogatóakciók megakadályozására. Lehet, hogy ez naivitásnak tűnik, de elképzelhetetlennek tartottuk, hogy mindez megtörténhet" - vélekedett Frank de Grave holland védelmi miniszter. A politikus nyilatkozata rávilágít arra, hogy három héttel a Jugoszlávia elleni NATO-légiháború megindítása után sincs válasz arra, miként lehetne megállítani Szlobodán Milosevics jugoszláv elnököt, aki a délszerbiai Koszovó tartomány lakosságának kilencven százalékát kitevő albánok elleni etnikai tisztogatás kiszélesítésével válaszolt a támadásra. A közzétett adatok szerint a közel 2 millió albánból már mintegy 850 ezer kényszerült otthona elhagyására, s naponta átlagosan 30 ezerrel nő az elüldözöttek száma. Pristionában összefogdosott albánokat kívülről lezárt vagonokban szállították a ju- goszláv-macedon határra, majd átzavarták őket a két ország közötti senki földjére. A szerelvények egy nap többször is megtették az utat Pristina és a határ között. "Meg kell állítani Milosevi- cset, akinek útját 1991 óta Eszék, Vukovár, Gorazsde, Srebrenica és Szarajevó romjai szegélyezik. Tíz éven keresztül tárgyalásokkal és párbeszéddel próbálkoztunk, ám ez csak arra volt jó, hogy az egyik mészárlást kövesse a másik" - mondta Emma Bo- nino, az Európai Unió menekültügyekben illetékes biztosa. Vajdaság fővárosában, Újvidéken két Duna-híd is megsemmisült, s hasonló sorsra jutott több olajfinomító, üzemanyagraktár, gyár, illetve útszakasz. Macedónia bejelentette: képtelen újabb menekülteket fogadni, s azonnali hatállyal lezárta határait. A súlyos gazdasági válsággal küszködő ország kormányzatát az sem hatotta meg, hogy a senki földjén rekedt több tízezer albán több napig alig jutott vízhez és ennivalóhoz, s hogy többen meghaltak a nélkülözések miatt. A nemzetközi segélyszervezetek és a térségbe vezényelt NATO-katonák egy légihíd létrehozásával, illetve átmeneti szállásként szolgáló sátorvárosok felépítésével igyekeznek csökkenteni az albánok szenvedéseit. A mintegy 100 ezer ember befogadására alkalmas, s valószínűleg több hónapig használatban maradó tábor létrehozása komoly erőfeszítésbe került, hiszen minden eszközt és alapanyagot Németországból szállítottak repülőgépekkel a helyszínre. Németország vállalta a legnagyobb terhet, s 40 ezer elüldözött elhelyezésére tett ígéretet. Az Egyesült Államok 20 ezer, a többi nyugati ország pedig 5-10 ezer albán befogadását vállalta. Románia hatezer, Lengyelország pedig ezer albán elhelyezését ígérte. Ausztria ötezer ember elhelyezésére alkalmas tábort épít Albániában, amelyhez tábori kórházat is felállít. Magyarország befogadó országnak tekinthető s ezért nincs abban a helyzetben, hogy előzetes korlátozásokat jelentsen be, hiszen ez ellentétes lenne nemzetközi kötelezettségekkel. A korábban tervezett 15 tonna helyett már hetven tonnányi segély gyűlt össze, s a kormány illetve a vele együttműködő hazai szervezetek külföldi segítséggel juttatják el a segélyeket Albániába. Ibrahim Rugóvá a koszovói albánok egyik legtekintélyesebb vezetője múlt hetekben Milosevics elnökkel tárgyalt, aztán Moszkvába készült. A politikus, aki korábban a tartomány függetlenségét vagy legalábbis Koszovó nemzetközi protektorátus alá helyezését szorgalmazta, most állítólag békülni akar a belgrádi vezetéssel, s a NATO-akció befejezését sürgeti Német András, Bonn AMERICANA RENT-A-CAR THE LOWEST PRICE WITH THE BEST SERVICE GÉPKOCSIBÉRLÉS nagyon kedvező árakkal díjmentes szolgáltatásokkal KÉRÉSÉRE A REPTÉREN VÁRJUK! Típusaink: Suzuki, Daewoo, Toyota, Chrysler. Automatatkéziváltósflégkondicionált autók Űj modellek!! Címünk H-l 134.Budapest, Dózsa Gy.u.65. Fax/tel:(00-36-1 >-320-8287, Tel:350-2542 E-mail: americana@mail.matav.hu Ha bemutatja ezt a hirdetést 5% kedvezményt kap! Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30-kor közvetíti a legfrissebb Magyarországi Képes Hiradó-t angol felirattal a Manhattan Cabel-televízió 34-es csatornáján. Koszovói menekültválság Az utóbbi ötven év legsúlyosabb európai menekültválsága alakult ki Koszovóban és az albán többségű tartománnyal szomszédos államokban. A NATO márcisu 24-e óta támadja Jugoszláviát, és a helyzet mindig rosszabb lesz.
