Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)
1999-04-22 / 16. szám
4. Amerikai Magyar Szó Thursday, April 22, 1999 Ünnepség a N.Y.-i Főkonzulátuson a NATO csatlakozás alkalmából Gyönyörű tavaszi napon 1999 március 30-án került sor a Magyar Főkonzulátuson, New Yorkban a NATO-ba való belépésünk ünneplésére. Nagy számú közönség hallgatta Dr. Földváry Gábor helyettes főkonzul beszédét, méltatását a NATO-nak. A nagy ünnepnek megfelelően két neves művész: Tamás Mérei csellista, akit Heather Jeanne Conner kisért zongorán, Kodály, Shumann, Cesar Franek, David Popper számokat adtak elő, osztatlan sikerrel. Mindenki megelégedésére a szokásos Hungarian Buffet Dinner-rel zártuk a nagy napot. BBK Nagymaros nem épül meg A nagymarosi vízi erőmű nemcsak nem épült föl, de felépítésének nincs is többé semmi értelme - hangsúlyozta Székely László kormánybiztos az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt. A képviselők többek között a bősi kérdésről és a hágai döntésről folyó magyar-szlovák tárgyalásokról hallgattak meg beszámolót. Székely emlékeztetett rá, Szlovákia ezzel szemben azt emeli ki, hogy Hága érvényesnek mondta az 1977-es szerződést, ami szerintük azt jelenti: a megállapodás valamennyi célját maradéktalanul meg kell valósítani. Pozsony ezért azt javasolja, hogy bizottságokat állítsanak fel a folyamszabályozás, az árvízvédelem, a jégelvezetés, az energetika, a hajózás és egyéb területek vizsgálatára, és ezek a testületek tegyenek javaslatokat, hogyan és miképpen lehetne megvalósítani a ’77-es szerződés céljait. "A magyar álláspont szerint viszont a hágai ítélet egyszer s mindenkorra véglegesen a megfellebbezhetetlenül eldöntötte, hogy Magyarországnak nincs nemzetközi kötelezettsége egy alsó erőmű megépítésére" - hangsúlyozta a kormánybiztos, és úgy vélte, tapasztalatai szerint a tárgyalások eredményei mindig a következő egyeztetési fordulóra érnek be. "Ezért döntőnek tartom május 14-i találkozónkat. Ki fog derülni az, hogy Szlovákia valóban érdekelt-e a vita tárgyalások útján való rendezésében, vagy újra a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulnak a felek" - - vélekedett. Hozzátette, szerinte nem szégyen és nem kudarc ismét felkeresni a hágai bíróságot Döntöttek a romániai útitervről A pápa csak Bukarestbe megy Bukarestben tárgyalt Tucci atya, a Vatikán és II. János Pál pápa megbízottja, aki vendéglátóival a szentatya idén májusban esedékes romániai látogatásának programjáról folytatott megbeszéléséket. A bukaresti rádió hírműsorának jelentésében a román ortodox egyház szóvivője kijelentette: a tárgyalások folytatódnak ugyan, de a lényegben már megegyeztek. Azt vették figyelembe, hogy a meghívást Teoctist román ortodox pátriárka intézte a szentatyához. Ennek értelmében a pápa május 7-9-én érkezik Bukarestbe, s a háromnapos látogatás alatt nem keres fel más várost. Egy ökumenikus, illetve egy katolikus misét pontifikái, és találkozik a román állam és kormány vezetőivel. Mint ismeretes, a romániai katolikus egyház püspöki kara határozottan kérte, hogy a szentatya találkozzon kolozsvári, bákói, illetve gyulafehérvári híveivel is. "A magyar nép védelmében” Péterváry Miklós könyve Kemény kötésben, magyarországi kiadásban: * $ 12.50 (USA és kanadai pöstázással) Megrendelhető Amerikai Magyar Szó 130 E 16th St New York, N.Y. 10003 .# A teljes bevétel az elcsatolt területeken élő magyar : írók, zeneszerzők és színészek javára kerül átutalásra. Nem szokásom az általam tabunak tartott témákról írni, vitakozni: vallás, szex, politika. Udvarias embernek neveltek, tehát mindenki véleményét meghallgatom. Újságokban is ritkán szólok kimondottan politikai témákról. Azonban mostanában, mikor a dühtől ordítani tudnék, mikor egy kisebbség üldözését naponta látom a képernyőn, most a kedves olvasónak kiöntöm politiától megcsömörlött lelkem. Üsse kő, telefonáljanak páran e- miatt, kibírom. Azt, ami most megy, szó nélkül - nem! Sokan emlékeznek még, hogyan nyerte meg Amerika az oroszoknak a II. világháborút. Ezt a háborút aztán az elmúlt 50 évben könyvek ezrei magyarázták Nyugaton, Keleten. Kik-ki a maga épp- akkor aktuális politikai ízlé- sénekmegfelelően. (Tisztelet Churchillnak, aki kivétel) A háborút magyarázkodó történelmi könyvek feljegyzik egész Európában a borzalmas náci haláltáborokat, s abban hány millió ember pusztult el. Mir ér a vér, ha magyar? A frontokon elveszett magyarkatonákról nem szól történelem. Mit ér a vér, ha magyar? A háború alatt és utáni években legalább kétmillió magyart hurcoltak Szibériába. A kommunizmus alatt folyt népirtásról, kitelepítésekről, Oroszországba vagonozott nyomorultakról, akik pusztultak, eddig nem írtak könyvek. Mit ér a vér, ha magyar? Az 1945-ben aláírt Jalta-i Egyezményben Magyarországot odalökték az oroszoknak, evvel megpecsételték hazánk rabságát. Senki sem emelt szót értünk. 1956-ban a magyarok dicső harca az oroszok és a kommunizmus ellen megrázta a világot. Reméltük, vártük, hittük az ENSZ segítségét. Nem jött sem ENSZ, nem jött NATO! A Szuez-i olaj többet ért, mint a magyar vér! Menekültek ezrei mentve életüket, szétszóródtak a nagyvilágban 1956 leverése után. Hazánkból megtorlásul újra Oroszországba, vagonszámra hurcolták el a magyarokat. A könyvek nem beszélnek erről sem. És most álljunk meg egy pillanatra. A történelem megismétli önmagát? Az elmúlt két héten a CNN j TV adásán nézem a menekülő albánok ezreit. Nyomoruk, kétségbeesésük kínjai szívembe marnak. 1956 emléke kísért. Amerika elnöke naponta mond beszédet, NATO bombázza Belgrádot! Az albán nép irtásáról, újabb és újabb rémtörténetek zaklatják fel lelkünket. Hitler, Sztálin emléke kísért. Nagy a nyomás a NATO-n, hogy terepjáró hadsereget vessenek be a szerbek ellen. Ha visszamegyünk 1945-re, s ott nem koncolták volna fel Európát az oroszok javára, ötven év keservétől mentették volna meg. 1956-ra, s ha akkor a magyar nép megkapta volna a várt segítséget, a fegyveres NATO beavatkozást, amit most az albánokért tesznek, ma Európa térképe másként festene. Ma nem lenne a jelenlegi katasztrófa. Tudom, okos történészek, politikai szakértők akkor attól tartottak, hogy az ENSZ, vagy NATO beavatkozás egy újabb világháborúba sodorná az emberiséget. Miért most nem? Az akkori moszkvai vezetőségben teljes politikai zavar dúlt. Akár most. Gazdasági helyzetüket kizsákmányolt csatlós államok tartották fenn. Az erőszakkal egybetartott Szovjetunió belső rothadását csak agresszív propagandájukkal palástolták kifelé, de jól tudták Nyugat gazdasága, hadereje felülmúlta az övékét. Akár most. 1956-ban nem mert volna az orosz világháborút indítani. Miért? 1945-56 között minden csatlós államot kifosztottak, elszegényítettek. Tudták, hogy azokból többet kipréselni nem lehet. Tehát a kisemmizett országok visszaszerzéséért nem indítottak volna el olyan háborút, amit gazdaságilag úgysem bírtak volna. 1956-ban Nyugaton azt kérdezték a politikusok - mit ér a vér, ha magyar? Erre egyszerű a válasz. Nem ér többet, mint pár napos vitát az ENSZ-ben. Kétszázezer menekült - elosztva a világban, nem jelent gazdasági terhet senkinek. Sőt, hasznos országoknak az olcsó magyar munkaerő, a jó szakemberek. A jelenlegi katasztrófa nem tegnap kezdődött. Az amerikai politikusoknak viszont sokkal nagyobb cirkuszi mutatványt jelentett az amerikai elnök megbuktatásának játéka. Majd két évig a világ az elnök szex életén csámcsogott, nem figyeltek másra. Undor fogott el. Ez az undor ma is tart, mert nagyon is jól tudták, hogy mi ment végbe Szerbiában. NATO beavatkozás már túl késő annak a három millió szerencsétlen albánnak. De értük, - késő és kevés - mégis történt valami, nem úgy mint a magyarokért. És most mit hoz a jövő az újabb menekült áradatnak? Ki vonja felelősségre a világ politikusait, akik fél Európa millióira kényszerítették az ötven éves orosz rabigát? Kit vontak felelősségre a mostani népirtásért? Nem kell féltenünk azokat, akik a mai európai helyzetet jó üzletnek tartják. Manapság amerikai-német-japán tőkével remek befektetési lehetőséget biztosítanak a volt Szovjetuniótól leszakadt államok. Maga Oroszország is amerikai-kanadai pénzzel épülget, szép lassan. Úgy hasznosabb a piac, ha tovább tart. Ami az albán menekülteket illeti, ők is szétszóródnak majd a világban. Aztán, jó üzletként nyugati tőkén, busás haszonnal majd felépítik a mai romokat. A politikai undortól nem bírok szabadulni. Az emberi borzalmak, tragédiák a képernyőből merednek rám. Kínjaikat elvenni nem tudom, hazájukat visszaadni nem tudom. A nyugati nagy hatalmak megakadályozhatták volna idejében, de nem volt érdekük. Az albánok "szerencséje", hogy most nem volt Szuez! Mert akkor az albán vér pont annyit ért volna mint a magyar vér olcsóbb mint az olaj. Puskás-Balogh Éva HÄ----------Rendelje meg INGYENES katalógusunkat I----------BLUE DANUBE Gifts, 217 East 86. Street, Suite 244 New York, NY. 10028 > Tel és fax: (212) 794-7099 Hétfő 11-6, K-P: 9.30-6, Szombat: 9-2 WEB: http://www.blue-danube.com--------Megbízhatóság, pontosság, gazdag választék--------űűQűűűfflöűfflíafflm ............................................ A fenti cím postai levélcím, ott nincs árusítás.
