Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)
1999-04-01 / 13. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, April 1, 1999 Sok szó szól a szóról. János az evangélista, egyenesen vele kezdi a világot, mondván: "Kezdetben volt az Ige..." Igézetes erőt, teremtőt, tulajdonított a szónak, és nem csak ő. Őelőtte és őutána mások is, máig is sokan. Költők és papok, szónokok, sámánok, tudósok, vádlók és védők és tanárok, katonk és kofák élnek a szóból. Használják parancsszónak és bűvszó- nak, használják imára és káromlásra, igét hirdetnek vele és el gyönyörködtetnek, meggyőznek és ámítanak, rávesznek és elcsábítanak, megértetnek és összekuszálnak vele. Mondanak igazat egyetlen szóval és szóáradatba fojtják, amit kimondani nem akarnak. Tulajdona, sőt tulajdonsága az embernek a szó mióta beszélni tud és irni megtanította magát, a szóval kezdődik az emberiség, szóval a történelme. Az utolsó szó joga illeti az embert, az ítélet előtt, első szavát lesik világrajöttétől: ...mama... "Kezdetben volt az Ige..." - szólott az apostol. Igaz egy másik mester, későbbeni, de apostolnak úgyszintén nevezhető:Goethe, nagymessziről így válaszol Faustjában a rajongó evangélistának józanul: "Kezdetben volt a tett..." De még ő, a cselekvés pártfogója és szószólója sem tud szabadulni a szó igézetéből -költő hogyan is tudna szabadulni a szó mágikus erejétől - s balladájának bűvészinasa, elfelejtvén a varázsigét, szó híján nem tud gátat vetni elkövetett tettének, és a palackból kiszabadult szellem elárasztja a házat. Madách "nagy ■ talizmánénak nevezi a végre meglelt szót, viszont sok-sok tízezer szava közt nem egy rosszallót ejt a szóról Shakespeare, a Troilus és Cressidában például ezt: "Szó, szó, puszta szó; szív egy szikra se, s a cselekedet más úton halad..." Szó, szó, szó - mondja Hamlet is, és legyint. Mint látható, sok szó s ennél még milliószorta több, felsorolhatatlanul számtalan, szól a szóról, mióta kezdetben volt az Ige. Ennyi szó között, az emberi történelem szóözönében, és ennyi szó mellett, vará- zsos, játékos, vajákos, komoly, csalfa, megigéző, meggyőző szavak mellett, az Szó a szótlanságról Mátrai-Betegh Béla (1914-1981) első és az utolsó szavakon kívül és túl rajtuk, had szóljak most néhány szót a szótlanságról. Mert a szótlanság mellett sem lehet szó nélkül elmenni. Nem az elhallgatott szavak szótlanságáról beszélek, nem is a visszafejtottakéról. Nem az elharapott szókról, és nem a kétértelműen félig kimondottakról és hirtelen elhallgatókról, a mitsem mondókról, de a sunyin sokat sejtetőkről. Nem az óvatos szótlanságról szól a szavam, nem is a "ne-szólj- szám-nem-fáj-fejem" lapító, megalkuvó, ügyes szótlanságáról. Nem is a "ha-én-egyszer-kinyitnám-a- számat" alattomosan és gyáván fenyegető szótlanságáról. Nem a megkukult szótlanságról, a szókincste- len, a kifejezés-nincstelen szótlanságról, nem a közölnivaló-nélküliekről, a tompáról, a bárgyúról, nem a közönyös szótlanságról. Nem a néma, az elnémított, sandán hallgató, bandzsító, a cinkosan összekacsintó szótlanságról, nem az ugrásra és pletykálkodásra, a szószátyárságra mindig kész, rágalmakra lesbenálló, hazug szótlanságról beszélek. Hanem a nyílt szótlanságról. Az őszintéről, a beszédes, a sokatmondó, szavak áradatánál néha többet mondó szótlanságról. Ahogy egy téli tó szótalan; ahogy egy őszi fa ejti szótlanul a szépséges mondókáját az idők csöndes múlásáról; ahogyan egy madár csőre elbújik a szárnytól lban, befejezvén ezidei énekléseit; ahogyan a szél szava eláll napszálltakor s hallgatagon közli aznapi elfáradását hársfák és jegenyék leveleivel. Ahogyan egy labda egyszercsak kigurul a gyerekek zsivajából és elveszve szusszan egyet s elhallgat egy bokor alján. Arról a beszédes szótlanságról beszélek, ahogyan néma egy szobor s mégis mindent kivall önmagáról, ahogyan szótlan egy kép és mégis mindent közöl. Ahogyan hallgat egy gyöngy a kagylójában, és mondja, mondja, egyre mondja, vég nélkül meséli a végtelen tengert, az első és az utolsó szó jogán, egyszerre. Ezekről a nyílt, kivalló szótlanságokról beszélek. Az áradozó, őszinte, a vallomással teli szótlanságról beszélek, melynek nyelvén beszélni nem csak a természet tud. Nemcsak befagyott tavak, lombhullások és elpihent széljárások tudják ezt a gazdag hallgatást. Arról a szótlanságról beszélek, amelynek nyelvét nemcsak tárgyak ismerik és beszélik ékesen, nemcsak gurulásban kifáradt s magukat valamely bokor zugában egy kicsit kiszusszanó labdák, sokbeszédű néma szobrok, képek, kifogyhatatlan közléstől hallgató műtárgyak, szavak nélküli dalok és zenék. Ért a nyílt szótlansághoz - talán mégjobban ért hozzá, mint a nyílt szóhoz - az ember is. Ül egy férfi a munkaasztalnál, áll a munkapadnál, áll egy tájban egyedül, hever a tűben nyitott szemmel és feszült homlokkal. Szótlan ő és mozdulatlan, mégis tudni róla, hogy zsibong benne és körülötte, zajong, zümmög, suttog és duruzsol benne és körülötte a terv, a gond, egy gondolat, egy keserűség, némely örvendezés, működik benne egy mű: talán egy híd, talán egy csavar csak, talán egy regény, talán csak egy rím. Elmondja mindezt, nyíltan és szótlanul. Felpillant egy nő, hallgatag, a szemében feltükröződik és megszólal egy világ: egy ábránd, egy eszmény, egy vágy, szerelem, féltékenység, szemrehányás, aggodalom, harag, gyöngédség, ellágyulás, szól egy tennivaló, talán csak az, hogy fel kell varrni egy gombot. Elmondja mindezt nyíltan és szótlanul. Megáll a színpad egy pillanatra, csönd lesz hallgatás, a párbeszéd fennakad a szótlanságon, s a néző tudja, hogy most beszél a sors, most szól nagyon a dráma, most megy át színen szótlanul az idő. Elmodják mindezt színészek, rendezők írók, nyíltan és szótlanul. Sok szó szól a szóról, s mint látható, sok szó szól és még ezerszerte több, felsorolhatatlanul temérdek szó szólhatna a szótlanságról, mióta kezdetben volt a Szó, mióta kezdetben volt az Ige, mióta kezdetben volt a Tett, mióta kezdetben volt a Hallgatás. Mióta kezdetben volt az Ember, aki ért ha úgy akarja, a szótlanság igézetéhez is. Mátrai-Betegh Béla Magyarul beszélő belgyógyász Dr. Veronica Zaharia Hematológus - Onkológus New York University Downtown Hospital Cabrini Medical Center Általános kivizsgálás - Vér és vizelet teszt vér és rákbetegek kezelése, - Rák szűrés. Electrocardiogram, - Tüdő vizsgálat Rendelő: 237 East 20th Street Suite # 1-H New York, N.Y. 10003 Telefon: (212) 995-0422 Biztosítást elfogadok! Előzetes bejelentés szükséges Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein Rendelők: 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák*magas vémyomás*cukorbetegség Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy Felvehető a repülőtéren, vagy az Ön kényelme érdekében címre szállítjuk. * Elérhető árak, megbízható autók. Bővebb információért hívják Máriát: Tel/Fax: 1-800-599-7507 # # ☆ ifr ^ Autóbérlés Magyarországon * STAR RENT-A-CAR U.S.A.
