Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)
1999-04-01 / 13. szám
4. Amerikai Magyar Szó Thursday, April 1, 1999 Új konzulátus nyílik Kassán, Szabadkán és a Székelyföldön Magyarországnak fejleszteni kell a regionális és szubregio- nális együttműködést, növelni a határátkelőhelyek számát. Magyarország tervezi három újabb főkonzulátus megnyitását is - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára közelmúltbeli külföldi látogatásainak tapasztalatait összegző sajtótájékoztatóján. Az államtitkár végiglátogatta a környező országok magyarlakta területeit, Erdélyt, Kárpátalját, a Vajdaságot, a Dráva- szöget és a Felvidéket. Látogatásának tapasztalatait összefoglalva elmondta, hogy a térség jó eséllyel válhat Európa egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági régiójává, ezért - nemzetpolitikánkat az EU-integrációs és nemzetpolitikai céljaival összehangolva - fejlesztenünk kell a határ menti, regionális és szubregionális együtműködést. Erdélyben és Kárpátalján különösen nagy a fogadókészség a magyar befektetésekre; az országok közti gyorsabb átjárhatóság érdekében. Mivel a határon túli magyar közintézmények - templomok, iskolák, árvaházak, kultúrházak - leromlott állapotban vannak, fenntartásukhoz a magyar állam segítséget nyújt. Magyarország konzuli hálózatának bővítése keretében, eredményesebb együttműködés érdekében főkonzulátusok megnyitását tervezi Kassán és Szabadkán, valamint a Székelyföld peremén Magyar tábornok az ENSZ-misszió élén Báli József az első magyar tábornok a napokban foglalta el az ENSZ kasmíri békefenntartó missziójának vezetőjeként állását, amely egyelőre egy évre szól, ám lehetőség van további hosszabbításra. A tábornok - aki 1990 és ’91- ben az ENSZ irak-iráni katonai megfigyelőcsoportjában dolgozott iraki területen - az amerikai légierő-akadémiáján szerzett parancsnoki képesítést. Később a Magyar Honvédség vezérkaránál az IFOR, majd az SFOR kötelékében végzett nemzetközi békefenntartó tevékenységet irányító központot vezetett, az utóbbi hónapokban pedig Martonyi János külügyminiszter katonai főtanácsadója volt. Lesz-e helyünk a tudásorientált nemzetek között? Feledésbe merült Bajcsy-Zsilinszky? Igaza volt-e Boros Imrének, aki megállapította, hogy immár feledésbe merült Zsilinszky alakja? Jogosnak tartva a kutatói munkásságát a politikus élete és életműve tanulmányozásának szentelő tudós kérdését és többé-kevésbé egyetértve a kitűnő publicista megállapításával, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nemcsak a nagyközönség, hanem a hivatalosság is megfeledkezni látszik Zsilinszkyről. Legalábbis ezt bizonyítja az, ami a szobrával az elmúlt két évben történt, illetve történik. Ismeretes, hogy a szobrot még a pártállam utolsó évtizedében, óriási hivatalos ellenzés után, de engedve az akkor még csak fejét fel-felütő ellenzék követelésének, állították fel a Bajcsy-Zsilinszky út legelején, szemben az evangélikus templommal. Amikor döntés született arról, hogy az új Nemzeti Színház az Erzsébet téri autóparkoló helyére kerül, a szobrot eltávolították és raktárba helyezték. Most pedig, hogy az építkezés máshol lesz, a területre park kerül, szintén nem esik szó a szobor újbóli felállításáról. Érthetetlen. A magyar demokrácia önmagának tartozik azzal, hogy ismét álljon Budapest Belvárosában a szobor. Felállítása minden illetékes hivatalos szervnek erkölcsi kötelessége. Egy világbanki felmérés szerint a világ összes vagyonának 64 százaléka úgynevezett "emberi tőke": vagyis tudás és felhalmozott tapasztalat. A McKinsey tanácsadó cég szerint 2000-re az USA- ban, a munkahelyek többsége tudást, információt és intelligenciát igénylő munkahely lesz, az alacsony szintű tudás iránti igény pedig világszerte csökkenni fog. A jövő munkanélkülijei ezért valószínűleg a mai összeszerelő üzemek betanított munkásai lesznek. Ezek a változások a világ- gazdaságban lejátszódó olyan drámai változások tünetei, amelyek megkérdőjelezik a korábban általánosan vallott közgadasági nézeteket: ezek szerint egy nemzet verseny- képességének és gadaságá- nak legfőbb forrása a minél több fizikai erőforrás, vagyis föld, munkaerőmennyiség és tőke, és az, hogy ezeket az erőforrásokat mennyire hatékonyan tudja felhasználni. A kapitalista ipari társadalmak ugyanis egyre inkább tudásalapú társadalmakká alakulnak, amelyekben a verseny- képesség és a gazdaság megteremtője nem a fízikai-erő- forrás-tömeg és nem a rendelkezésre álló olcsó munkaerő, hanem a nemzet szellemi javainak, tudásának nagysága, ezek hasznosításának ésújratermelésénekképessé- ge lesz. Az a társadalom, amelyben a tudás nem érték, amelyben előrejutni, boldogulni korrupcióval, kapcsolatokkal és kétes üzletekkel lehet, ebben az új világban nem számíthat tartós sikerekre. Úgy is fogalmazhatnánk tehát, hogy a tudás megszerzése és állandó megújítása nemcsak az egyén, hanem a nemzet sikerességének js előfeltétele, hiszen ma már, és a jövőben egyre inkább, a nemzetek és a cégek versenyében a tudás lép elő a legfontosabb versenyfegyverré. Az az ország, amely nem sorolja előre feladatai fontossági listáján az oktatásban, tanulásban és kutatás- fejlesztésbe történő beruházásokat, az emberek tudásának, képességeinek hasznosítását és újratermelését, valamint kreatív energia felszabadítását, nem lehet verseny- képes azokkal, amelyek ezt teszik. Nem véletlen ezért, hogy az Európai Unió egyik fontos dokumentuma, az amszterdami szerződés így fogalmaz: "A EU biztosítani kívánja, hogy polgárai a legmagasabb szintű tudást megszerezhessék és azt folyamatosan megújíthassák." Magyarországon a rendszerváltás özönvízében a negyven éven felüli szakemberek sokasága maradt ki Noé bárkájából; korai nyugdíjaztatásra, alkalmi, tudását nem hasznosító munkavállalásra vagy munkanélküliségre kárhoztatva. Versenyképes tudású mérnökök, tanárok, gyógyszerészek, orvosok munkalehetősége szűnt meg, vagy kínált olyan alacsony életszínvonalat, hogy csak I.IPTÁK GYÖRGY RAJZA pályaelhagyással, a kereskedelem, a biztosítás a bankvilág területén való munkavállalással tudták életüket elfogadhatóvá szinten továbbvinni. Ez a folyamat is felbecsülhetetlen tudásvesztesség- gel járt együtt. Igaz, új tudást is teremtett. A korai nyugdíjazások, illetve általában a nyugdíjasok tapasztalatait, ismereteit hasznosító kezdeményezések hiánya miatt is folyamatosan csökken a társadalom által felhasználható tudástömeg .Csath Magdolna Ó, de sok könny.... Ó, de sok könnye van Ennek a világnak Könnyekkel van tele Fele az óceánnak. Ha a könnyek árja Gyöngyhegyekké válna Magasabb lenne, Mint a Himalája Ha minden jaj kiáltás Viharrá egyesülne Vádló haragjával Az égig mennydörögne. A könnyek tengerén Életünk csónaka Ebbe vagyunk mi emberek Belekapaszkodva Evezők nélkül E viharos tengeren Ó, Uram, miért nem segítesz Már a gyarló emberen. Lutheran István Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023
