Amerikai Magyar Szó, 1998. július-december (52. évfolyam, 26-47. szám)
1998-09-17 / 33. szám
Thursday, Sep. 17,1998 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE Amerikai Tanács SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ "A nyugati magyarság csiszolatlan gyémánt" - mondta Német Zsolt a Külügyminisztérium államtitkára a Magyarok Világszövetsége küldöttgyűlését megelőző munkamegbeszélésen, amelyet a Nyugati Régió elnökségi tagjaival folytatott. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy szükséges a nyugati magyarság támogatása és erősítése. Ez azonban nem cél, hanem eszköz arra, hogy ők a világ országaiban hatásosabban tudják szolgálni az egységes magyar nemzeti érdekeket. AMagyarok Világszövetsége küldöttgyűlése augusztus30-án ért véget. Legfontosabb témája az MVSZ Alapszabályának módosítása és az ezredfordulós programok rögzítése volt. A gyűlést megelőzte az a négynapos konferencia, amely a külhoni magyar kulturális szervezetek és intézmények együttműködését és feladatait elemezte. Tíz szakbizottság szövegezte meg azokat az ajánlásokat, amelyeket a külhoni magyar kultúrális örökség, a magyar nyelv és kultúra megóvása érdekében tennünk kell. Martonyi János külügyminiszter ez alkalommal fogadta a nyugati magyarok küldöttségét Egyetértettek egy regionális megbeszélés összehívásában, hogy az kidolgozza és folyamatosan egyeztesse a felnövő nyugati fiatalok magyar nyelvi és oktatási programját. Felmerült a New York-i kultúrintézet kérdése is, amelynek megvalósítására remélhetőleg a program- készítő megbeszélések után kerül majd sor. A külügyminiszter támogatta a hivatalos magyar szervek és a nyugati magyar intézmények, szervezetek közötti partneri viszony kialakítását, egy világméretű magyar információs rendszer kiépítését és a Duna televíziónak az amerikai kontinensre való közvetítését. A kormány képviselői ígéretet tettek arra is, hogy nem fognak "magyar-magyar csúcsértekezletet" tartani nyugati magyar részvétel nélkül. A Határon Túli Magyarok Hivatalának kijelölt új elnöke, Szabó Tibor késznek mutatkozott arra, hogy együttműködjön a magyar nyelv, kultúra és identitás fenntartása érdekében a nyugati szórvány magyarsággal. Az MVSZ küldöttgyűlése a Magyarok Világszövetsége 60. évfordulójának megünneplésével vegződött.Örömmel állapították meg, hogy az emigránsok kora lejárt, mind külföldön, mind belföldön, mert a demokratikus Magyarországot ma minden magyar magáénak érezheti. Az újonnan módosított Alapszabály rendezte az eddig vitás hatásköri kérdéseket és ezzel megteremtette az eredményes munka lehetőségét és a Világszövetség programjainak megvalósítását. Ezek között kiemelkedő a "Hazatérés éve 2000" nevet viselő zarándoklatra való felhívás. Tőkés László tiszteletbeli elnök és Papp László a Nyugati Régió elnöke közös felhívásban fordulnak mindenkihez, aki maga hagyta el a Kárpát-medencét vagy ősei onnan származtak, hogy 2000-ben látogassák meg szülőhelyüket és újítsák fel kapcsolataikat azzal a néppel, amelyből gyökerei erednek. További információ: Bika Julianna 21 Spinnaker Lane, New Orleans, LA 70124 Tel: 504-286-1487 "A magyar nép védelmében" Péterváry Miklós könyve kemény kötésben, iagyarországi kiadásban: * $ 12.50 (USA és kanadai postázással) Megrendelhető Amerikai Magyar Szó WO E 16th St New York, N,Y. 10003 # A teljes bevétel az elcsatolt területeken élő magyar írók, zeneszerzők és színészek javára kerül átutalásra. A kisebbségi magyar polgárosodás feltételei KÓS KÁROLY METSZETE A századvég egyik fontos európai fejleménye és tapasztalata abból áll, hogy (legalábbis a kontinens nyugati’ részében, az Európai Unió országaiban) teret nyernek a regionális és kultúrális önkormányzatok és az intézményesített regionális kapcsolatok természetes módon kötik össze a történelmi események által megszabott államhatár két oldalán élő közösségeket. A regionális szerveződés a magyarság kárpát-medencei területén sem ismeretlen, hiszen a történelmi Magyarországon is kialakultak a hagyományos gazdasági és kultúrális régiók, például a Dunántúl, a T iszántúl, Erdély, a Bánság, a Felvidék, a Kárpátalja. Ezek időnként közigazgatási, sőt, államjogi egységeket alkottak, mint Erdély, az önálló fejedelemség közel százötven esztendős történelme során. A trianoni rendezés következtében a magyar kultúrálisrégióknakmaguknak kellett megszervezniük! szel lemi berendezkedésüket, intézményeiket. Ebben a helyzetben vált a kultúra, mindenekelőtt az irodalom a nemzeti fennmararadás, az identitás, a közösségi önvédelem legfontosabb és leginkább hatékony szervezőjévé. Az, hogy a kisebbségi magyar közösségek a nemzeti kultúrában (irodalomban) találták meg fennmaradásuk zálogát, tulajdonképpen a mostoha történelem kényszere volt: az erdélyi, felvidéki a vajdasági magyarság nem kapott lehetőséget arra, hogy autonóm közösségként illeszkedjék be a számára kijelölt keretbe, következésképp kutúrájának intézményes szervezésében kellett megtalálnia az önigazgatás valamilyen (szerényebb) változatát. Az autonómia, különösen a kultúrális autonómia mindig r is a magyar kisebbségi \ közösségek alapvető stratégiai törekvései közé tartoztak, és ennek a törekvésnek, különö- I sen Erdélyben, ahol az önkormányzatiságnak sok évszázados múltja volt, igen nagyok voltak a hagyományai. A kultúrális autonómia koncepciója csak részben épült a területi önkormányzat eszmélyére. Ilyen területi | önkormányzat ugyanis csak ott lehetséges, ahol a kisebbségi magyar közösségek településrendszere még homogén és nagykiteijedésű: így a Székelyföldön, Szlovákia délnyugati régiójában, ( a Csallóközben , és Mátyusföldön), Kárpátalján a beregszászi járásban és a Vajdaságészakkeletividékén. Ezek a régiók azonban csupán a kisebbségi magyarság egy részét tömörítik., a Székelyföldén például az erdélyi magyarság csak mintegy egyharmada él. Ezért kultúrális autonómia jogi alapja a személyi elvű autonómia, illetve a" nemzeti kataszter" felállítása lehet. Az így létrejövő közjogi testület hozhatja létre és töltheti meg tartalommal a kultúrális autonómia intézményrendszerét. Azaz alapíthat és működtethet iskolákat (az óvodai oktatástól az egyetemekig), tarthat fent színházakat, múzeumokat, tudományos műhelyeket, támogathat irodalmi, közművelődési és politikai lapokat, rádiós, televíziós adásokat, kultúrális civil szervezeteket. A fontos az, hogy a kisebbségi és regionális közösségek kultúrális intézményrendszere és ennek működtetése ne csupán a többségi nemzet érdekeit képviselő központi kormány zat kezében legyen,hanem magának a kisebbségi-közösségnek a kezében. A kisebbségi kultúrális autonómiának ez a kívánatos formája legyeiére a szép tervek (vagy inkább álmok) birodalmába tartozik. A szomszédos országok kormányai mindeddig elzárkóztak a hasonló gondolatok és tervezetek megfontolása elől, holott éppen az európai politikai intézményrendszer regionális átalakulása figyelmeztet arra, hogy a kisebbségi és regionális önkormányzat eszméje szorosan hozzátartozik ahhoz a stratégiához, amely a huszadik század végén van kialakulóban és megvalósulóban. A legfmtosabb követelmény a kisebbségi magyar polgárosodás kibontakozása és előrehaladása, minthogy a kultúrális autonómia csakis ennek a plogárosodásnak a sikere mentén képzelhető el. Manhattanben összeállított, manhattaniek számára bemutatott magyar nyelvű TV műsorok: HUNGARIAN MAGAZIN EXTRA szombaton d.e. 10 órakor a 34-es, vasárnap d.u. 1/2 3-kor a 16-os csatornán FRT IÍREK MAGYARUL ál a este 6 órakor az 57-es és hétfőn ' 2 10-kor az 56-os csatornákon láthatók
