Amerikai Magyar Szó, 1998. július-december (52. évfolyam, 26-47. szám)

1998-09-17 / 33. szám

Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! í 75 cent AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th Street, New York, N.Y. Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 * Újra az adósságról Az előző kormány elter­jesztette a hiedelmet, hogy az adósság az ő jóvoltukból könnyen kezelhetővé válto­zott. Semmi sem lehet távo­labb az igazságtól, és ez így igaz minden ponton. A kb. 4 milliárd valódi tör­lesztés a privátizációs bevéte­lekből és a Bokros-csomag kapcsán nem bizonyított e- gyebet, mint az első pontnál azt, hogy a kormány és az asszociáltak mégsem sikkasz­tották el az egész privatizá­ciós bevételt, és ami hivata­losan megjelent a bevételi oldalon, annak 2/3-át mégis­csak az adósság csökkentésé­re fordították. A második pontnál a Bokros-csomag bebizonyította, hogy a továb­bi adósságemelkedés meg­akadályozásának érdekében a kormánynak megvolt a mersze a szűkös költekezést, fogyasztást szűkösebbre fog­ni. A privatizáció csupán egy­szeri esemény volt, és a jövő­ben ilyen bevételre számítani nem lehet, a merszről pedig csak annyit, hogy a kommu­nistáknak a belpolitikában mindig is volt merszük, külö­nösen, ha a külföld (lásd előbb a Szovjetuniót) mögöt­tük állt. A jövőben mindkét oldalról lesznek problémák: a bevétel csökkenhet (vagy nem emel­kedhet eléggé), és a kiadá­soknak pedig szükségszerűen emelkedniük kell majd, hogy a prolongált szegénység mégis elviselhető lehessen. Igaz ugyan, hogy az ország bevétele az exportból emel­kedik, de ahhoz, hogy az export kitartóan emelkedhes­sen, az importnak is emel­kednie kell. A folyamatos magyar ipari termeléshez szorosan hozzátartozik a sok- milliárd dolláros importja a nyersanyagoknak, a félkész­áruknak és az energiahordo­zóknak. Erre és az általános ipari (és egyéb) termelés­emelkedésre a külkereskede­lemből közel sem lesz ele­gendő pénz. Mi a bankrend­szer megszervezését (erre a célra) és a vendéglátó-turis­taipar nagy arányú fejleszté­sét ajánlottuk fő célként. Mindkettőhöz nagy arányú hozzáértés és elkötelezettség lenne szükséges, hogy ipari (és mezőgazdasági) befekte­tésekhez elegendő tőke áll- hason rendelkezésre később. A bankrendszerben az "aki éri marja"vadkapitalizmus az uralkodó, ahol mellesleg még a kamatlábak is alatta vannak a világ (a fejlett vi­lág), kamatlábai alatt. Kez­detben ezt is rendezni kelle­ne. A védettséget-biztonsá- gosságot is, a titkosságot is, mert ezek nélkül nehéz lenne a szükséges beruházási tőkét, vagyis 40-50 milliárd dollár állandó betétösszege­ket Magyarországra édesget­ni, mely 5-8 éven belül fe­dezni tudná a kiterjedés fi­nanszírozását. A turizmus kifejlesztéséhez pedig még inkább több kitar­tás, trükk és körültekintés lenne szükséges: egy komp­lexuma az elképzeléseknek. A balatoni és általában a sze­zon kiszélesítése fedett-fűtött uszodák, konvencióközpon­tok építése, szüreti-, cseresz­nye-, szezonpartik rendezé­sei, téli, karácsonyi, újévi rendezvények hagyományos­sá tétele, és a listának végte­lennek kellene lennie. Kü­lönböző városokat pedig át kellene változtatni kéthóna­pos szezonra várakozó váro­sokból regionális egész évi központokká, mint például Siófokot és az egyoldalú part menti városokból job­ban kikerekített központokat kellene kiépíteni. Magyarországon az egy főre eső termelési érték is roppant módon árulkodik az ország igazi helyzetéről. Szintén a külkereskedelem összetétele és összegszerűsé­ge; Úgyszintén a költségvetés összetétele is az egy főre eső összegszerűségével és az el­osztásával. Nem kevésbé szintén az állami bevételek, az adók, vámok, forgalmi adók száza­lékai, vizavi a jövedelmi adók, mely utóbbiak sokkal szociálisabbak, (ezek szülik a szituációkat, hogy amit a lakosság öt százaléka kidob a kukákba, abban a lakosság alsó 15 százaléka turkál) A mezőgazdaság pedig tel­jes reménytelenségbe süllyedt, és valóságosan ka­tasztrofális. Egy teljes átszer­vezés, megszervezés, újjá­szervezés lenne szükséges, holott Magyarország minta­szekciójának kellene lennie. Az újraépítéssel egyidőben - ahogy már korábban javasol­tuk -, egy grandiózus export részvénytársaságot kellene az új kormánynak támogatnia (nem anyagilag, talán ked­vezményekkel vagy valami­lyen garanciával). Az adósság (és a lakosság megelégedettsége) viszont csak akkor lesz majd könnyen kezelhető, ha az adósság nem emelkedik az elkövetkező években, és u- gyanakkor az ország termelé­se nagy mértékben megugrik a jelen pontról. Ha ez bekö­vetkezik, ez valóban elisme­résre lesz méltó, és szóla­moknál sokkal többet fog mondani a kormányról, arról melynek ez érdeme lesz. Péterváry Miklós Az orosz válság MOSZKVA. Borisz Jelcin szeptember 10-én kétnapos szokat­lan habozás után Primakov külügyminisztert jelölte kormány­főnek, miután előző jelöltjét a duma kétszer leszavazta. Ha harmadszor sem fogadják el a miniszterelnököt, Jelcinnek ki kell írnia a választásokat. Primakov személyét a külföld is üdvözli, mert cselekvésre számít a gazdasági válság megfékezé­sében. A duma bebizonyította, hogy Jelcin elnök hatalma végképp meggyengült, és idő kérdése, hogy mikor kényszerül távozni a hatalomból. Oroszországból augusztus óta mintegy húsz-harmincmilliárd dollárt menekítettek ki s moszkvai elemzők úgy vélik, Magyar- ország lehet a válság elől menekülő tőke egyik cél- illetve tranzitállomása. Amerikai terv Koszovóról Belgrádi értesülések szerint az amerikai diplomácia a napokban eljuttatta a Koszovó autonómiájára vonatkozó ideiglenes megállapodástervezetet a szerb kormánynak és a pristinai albán vezetőségnek. Részletek egyelőre nem ismere­tesek, csak annyi szivárgott ki, hogy az elképzelés szerint a tartomány igazgatási szerveit Belgrádból Pristinába helyeznék át. A koszovói erőszak-politika miatt Belgrád ellen elrendelt polgári repülési tilalom lépett életbe. Az intézkedés miatt megcsappant a jugoszláv utasok száma. Koszovóban folytatód­tak a fegyveres összecsapások. A NATO felkészült arra, hogy politikai döntés birtokában katonai erővel avatkozzon be Jugoszlávia 90 százalékában albánok lakta tartományában. A beavatkozás jellege három opciót tartalmaz: megelőző felvonulást a Koszovóval szomszé­dos albán és macedón határvidékre; légtérzárlat bevezetését, illetve légicsapásokat a kiszemelt katonai célpontokra; végül szárzaföldi hadműveleteket Koszovó belsejében. A NATO-ban hangsúlyozzák, hogy a tervek lehetőséget adnak a legrugalma­sabb katonai válaszadásra Koszovóban. Magyar vétó Szlovákia felé BUDAPEST. Újfajta együttműködés körvonalai bontakoznak ki Magyarország, Lengyelország és Csehország között - vonta meg a CEFTA hétvégi képnapos prágai csúcstalálkozóján folytatott hivatalos és informális megbeszélések mérlegét Or­bán Viktor magyar miniszterelnök. Szavai szerint a magyar diplomáciának sikerült megtalálnia azt az ösvényt, amelyen a három ország úgy haladhat az Európa Unió felé, hogy szorosan együttműködik, nem ad lehetőséget arra, hogy az egyes államokat esetleg egymással szembefordítsák. Ebben a folyamatban speciális szerep hárul majd a kormányfőkre, akik okt. 22-én Budapesten egyeztetnek majd az EU csatlakozás stratégiai kérdéseiről. A kormányfői tárgyalásokon magyar részről vétóra került sor Szlovákiával kapcsolatban, mert Pozsony minden előzetes értesítés nélkül és kizárólag Magyarországgal szemben 70 százalékkal emelte a gabona vámtételeit. Orbán Viktor bejelentette, hogy Budapest keresettel fordul a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), mert Szlovákia nem pusztán a CEFTA előírásait sértette meg, hanem a nemzetközi szerve­zetnek, a WTO-nak a szellemét és írott szabályait is, amelynek mindkétország a tagja^ _______________ Netanjahu lemondását követelik Hatalmas tömeg tüntetett Tel-Avivban Netanjahu kormányfő lemondását követelve, a közel-keleti békefolyamat megmenté­se érdekében. Teljes riadókészűltségben voltak az izraeli rendőri erők, tartva attól, hogy a Hamasz szélsőséges iszlám szervezet bosszúakciót hajt végre két vezetőjének szeptember 10-i megölése miatt. Jelentős rendőri erősítéseket küldtek a nagyvárosokba, különösen főbb autóbusz állomásokhoz, a bevásárlóközpontokhoz, az iskolák környékére, és ellenőrző- pontokat állítottak fel az utakon, hogy igazoltassák a gépko­csik vezetőit. A Ciszjordániára és Gázára szeptember 11-én elrendelt zárlat még érvényben van, melynek értelmében a palesztinok vagy tíz napig nem léphetnek be Izraelbe és Kelet-Jeruzsálembe és ez az újév ünnepségeinek végéig érvényben marad. A zárlat miatt 70-80 ezer Izraelben dolgozó palesztin nem tud eljutni munkahelyére. Az újév és a Yom Kippur ünnepe alkalmából, jókívánságainkat küldjük izraelita vallású olvasóinknak VOL. LII. No. 33 Thursday, Sep. 17, 1998 N\A(3jVy_r. s' ISSN 0194-7990

Next

/
Thumbnails
Contents