Amerikai Magyar Szó, 1998. július-december (52. évfolyam, 26-47. szám)
1998-09-03 / 32. szám
4. Amerikai Magyar Szó Thursday, Sep. 3, 1998 * I Deák Pál István király, avagy bemutató a Magyar Színház javára Magyarországon augusztus 20-a alkalmából hatalmas állami ünnepségeket tartottak viziparádéval, tűzijátékkal és pár év óta a szent jobb körülhordozásával. Itt New Yorkban Cserey Erzsi és az ő Magyar Színháza hordozza körül a művészet "szent jobbját". Szimbólum lett itt Amerikában ez a magyar szinház. Most amikor sorra szűnnek meg csaknem egy évszázadnyi lét után a magyar boltok és üzletek szűkítve a magyarság körét, ez a színház működik és telt házak előtt játszik. Ez nem csoda és nem is varázslat, hanem Cserey Erzsi, a színház művészeinek és a színház pártfogóinak hallatlan lelkesedése, munkája és szorgalma. Legyen szabad a pénzt ebben a külön mondatban említenem hiszen az piszkos, de nélküle nem volna bemutató sem. Ez utóbbi "István király" és a második részben "Humor nélkül nincs színház" a már megszokott teltházas előadást eredményezte. Megrendítő volt, ahogyan a szent koronát, a kardot és a nemzetiszínű lobogót bevonultatták a színpadra. A szent korona egyébként Kátay Mihály a reneszánsz ember alkotása volt és a legapróbb részletekig hű mása az igazinak. A műsor Philippovich Tamás bravúrjával kezdődött, Arany János: Keveháza című versének kitűnő előadásával. Az első rész tulajdonképpen nem bontható részekre, hanem egy összefüggő darabnak tekinthető. Felevenítve a magyar államalapítás és az államalapításra szóló intelmeket Géza és István alapján. Ebben a részben közreműködött Kerekes Judit, Szeberényi Ottó, természetesen Cserey Erzsi, Sziki Károly és Kátay Mihály. Szinte mondatonként adva át egymásnak a szót, de olymódon megrendezve, hogy a közönség zokogott és állandó tapsokkal szakították meg az előadást. Ezek a feltörő könnyek, hogy megmaradtunk, hogy élünk, visszaszállnak országunkra, erősítve azt. A New York-i kis Magyarország emellett tett hitet akkor. Természetesen ilyen könnyesen sem lehet befejezni műsort, elengedni a közönséget. Cserey remekül megtalálta az ellenpontot és rendezte meg a "Humor nélkül nincs szinház" (és szerintem Magyarország sem) Mikor az "államalapítást" befejezték a színészek, egy igazi vérbő magyar kabaré került a színpadra. A Cserey, Nagy Lajos kettős "Szenesembere" alatt a közönség gurult a kacagástól. A hangulatot tovább fokozta Mautner Mimi és Faragó István fiatalos pártjának évődése, remek poénokkal tarkítva. Varga Erzsi ezúttal szatirikus verseit adta elő a felvidámodott közönségnek. A kávéházi dalokhoz és sanzonokhoz Szabó Viola ének és zeneművész szolgáltatott viruoz hangszeres kíséretet. Érdekesség, hogy nem csak modern hangszeren játszott, hanem az első részben kobozon kisérte a magyar dalokat. Ezen az előadáson egy megfiatalodott, jó humorú Sziki Károlyt láthattunk viszont. Könnyedén és elegánsan vezetve a műsort, megkapóan adva elő. Biró Eszter musical színésznő Pestről, kiváló előadó, nőies és remekül énekel. Első pillanattól a közönség kedvence volt, nagyon tudja, hogyan kell velük bánni. Visszavárjuk!!! Cserey Erzsi az esemény írója, szerkesztője és rendezője ismételten remekművel lepte meg közönségét. Óriási színészi bravúrt vitt véghez, hogy mindkét részben szinte megszakítás nélkül színpadon volt. Úgy a tragikus, mint a komikus részekben kiválóan játszott, megríkatva és megnevettetve a nézőket. Ez a színházi műve az utóbbi évek legjelentősebb művészeti produkciója volt. Gratulálunk és visszavonulási szándékát nem vesszük komolyan. ^ M Ilyen előzmények is voltak omaafflofflfflmaaatom Szép magyar zene ? <=> IjIlii JlJllil | |]b)|M Jó magyar videók ? <=>--------------Rendelje meg INGYENES katalógusunkat!--------------BLUE DANUBE Gifts, 217 East 86. St, Suite 244 New York, NY. 10028 ► Tel és fax: (212) 794-7099 Hétfő 11-6, K-P: 9.30-6, Szombat: 9-2 WEB: http://www.blue-danube.com-----------Megbízhatóság, pontosság, gazdac: ilaszték----------aaaamacacacacüiacacaa ........................................................................A fenti cím postai levélcím, ott nincs árusítás^ Ötven évvel ezelőtt heves politikai ütközet csatazaja verte fel a magyar társadalmat: államosították az egyházi iskolákat. Az országgyűlés június 16-án szavazta meg a törvényt, az átadást a nyár folyamán bonyolították le, és szeptemberben a magyar iskolások mintegy fele úgy tért vissza a tantermekbe, hogy ott más rend fogadta, s közülük sokan hiába keresték korábbi tanítójukat, tanáraikat. A félszázados évfordulóról megemlékezett a házi sajtó, de eléggé csendesen. Külnös módon soha az ötven év során nem beszéltek arról, hogy az államosításoknak előtörténete volt, a szándékok és kísérletek már a késői harmincas és a korai negyvenes években jelentkeztek. Akadt ugyan egy-két iskolatörténeti tanulmány, amely szóba hozta, de erről kevesen és keveset tudtak. A Magyarság nyilas napilapja 1939. december 17-i számában ifj. Rupprecht Olivér cikket írt a "hungariz- mus" iskolapolitikai elveiről, és nyíltan kijelentette: a nyilas hatalom, ha megvalósul, államosítani fogja az egyházi és egyéb iskolákat. Utalt egy három nappal előbb ugyanott megjelent és - bár csak igen szűk körben - nagy felháborodást kiváltó nyilatkozatra, amely szintén a hungarista hatalomátvétel esetére készült tanügyi terv volt, "ami nem egyéb: mint az egyesített, az állam kezében összpontosított oktatás". Szá- lasi is említette ezt a szándékot "nemzetvezetői" programnyilatkozatában. Különös, hogy egy szűk kört nem számítva, a magyar társadalom tulajdonképpen nem reagált, ha ugyan nem tekintjük reagálásnak Hóman Bálintnak kultuszminisztersége idején elhangzott megjegyzését, hogy az egyházi iskolák államosítása őt "bizonyos aggodalommal" töltené el. A társadalmi nem reagálás hátterében talán felfedezhetnénk a politizáló körökben eléggé elterjedt véleményt, hogy kommunistának vagy baloldalinak lenni "halálos bűn", a nyilasság csak bocsánatos bűn. (Célzást tesz rá Henri Bogdán francia tör ténész is Historie de la Hongrie c. munkájában.) 1948-ban egyetlen ember merte nyilvánosan megemj;. teni, hogy Hitler is elvege az egyházi iskolákat; börtönbe került érte. Volt azonban az államosítás teji.denciának egy másik, fiéven nem nevezett formája is. Mostanában idézte fel a szakirodalom; Nagy Péter Tibor több tanulmánya tárgyalta a Magyar Pedagógiában és az Új Pedagógiai Szemlében, 1995-ben és ’96- ban. A negyvenes évek legelején az "aggódó" Hóman a tanügyigazgatás átszervezése címén szorosan állami kézbe vette az iskolarendszert, gyakorlatilag államosította, csak a cégér maradt egyházi. Mindent ettől kezdve a minisztérium rendelkezései szabtak meg ("tanügyigazga- tási" törvény). Az egyházak tanügyigazga- tási szerveinek szinte csak a postás szerepe maradt. (".... szívesen további intézkedés végett.") Az egyház egyre jobban aggódott, de tűrte a dirigizmust, Nagy Péter Tibor szerint azért, mert néhány püspök Hómannak köszönhette a főpapi kinevezését. Észlelhető társadalmi reagálás sem volt. Az idézett szerző azonban tud személyi reagálásról: a közoktatás országos irányító testületéiben működő egy-két papi ember lemondott tisztéről tiltakozása jeléül. (Sík Sándort, a jeles piarista tudóst és költőt már előre kiszorították mint "nem árja"-t.) Idősebb olvasóim között talán akad néhány, aki diákként átélte ezt a helyzetet. Én magam utolsó gimnazista évemben nagyon éreztem, hogy változik az iskola világa, egyre kevésbe katolikus és egyre inkább fasisztoid. De annyira soha nem lett civilizálatlan, mint az átellen- ben lévő állami gimnázium. Hóman más tekintetben is elővételezte a későbbi kommunista iskolapolitikai elveket. *** Gondolom, olyan olvasóim is lesznek, akik 1948-ban, az államosítás idején jártak iskolába. A törvény éle nyilvánvalóan az egyház ellen irányult, de formailag egyaránt vonatkozott minden nem állami tanintézményre: államosították a községi (ön- kormányzati), társulati és magániskolákat is. (Úgy tudom, a budapesti általános iskolák a főváros tulajdonában maradtak, illetőleg tulajdonába kerültek.) Én helytelenítettem az államosítást. Nemcsak azért, mert ciszterci diák voltam, hanem azért is, mert tudtam, hogy súlyos megrázkódtatást fog okozni a nevelésben. Jól sejtettem. Ma az állami iskolarendszer teljes pedagógiai csődben van. Mégsem helyeslem az iskolák tömeges visszaegyhá- zasítását, mert ez is nagy intenzitású változás, tehát megzavarja a nevelés világát. Legismertebb bizonyító példa a dabas-sári általános iskola botránya: olyan szülők ellenállásán bukott meg az iskola egyházi kézbe való adása, akik hittanra járatták a gyerekeiket, vagyis hívő emberek voltak, kívánták a vallási nevelést is. Természetes, hogy a nagy múltú, a magyar neveléstörténetet hordozó iskolákat vissza kellett adni az egyháznak, ezeknek a hajdani államosítása esztelenség volt. Annyi minden van bajban, zavarban napjaink Magyarországán - az iskola egy a sok közül. Dr. Bán Ervin Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. minden szombaton reggel 7:30-kor közvetíti a legfrissebb Magyarországi Képes Híradót angol felirattal a Manhattan Kábel-televízió 34-es ' Dr. GEORGE GÁBOR KRÁIJK ^ Amerikában végzett magyar fogorvos rendelője a magyar negyed szívében a 79-es utca és a 2-es Avenue sarkán található 239 East 79th Street, Suite LA Komplikált foghúzások Koronák, Hidak * Gyökérkezelések Fog tömések * Protézisek Kozmetikai * Esztétikai kezelések és minden más általános fogászati kezelés Rendelés előzetes bejelentésre - Hívja: r Mindem megfMS bizkmtási etfogtmhmk! j
