Amerikai Magyar Szó, 1998. július-december (52. évfolyam, 26-47. szám)
1998-07-16 / 28. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 16, 1998 Nagy Ábrahám Egy korty víz A viz olyan természeti elem, amivel mindennap van kapcsolatunk. A teljes növény-és állatvilág neki köszönheti létezését és megújhodását. Testünk biológiai felépítésének jelentős hányadát teszi ki. A víz körforgást ír le a természetben, csapadék formájában hull a földre, majd párolgás útján jut vissza a levegőbe, vagyis állandó mozgásban van. Azt, hogy mihez szükségeltetik, nem is próbálom felsorolni, túl sok lenne és máskülönben is ezt mindenki tudja. Inkább sarkítsuk más irányba a mondaniválót. Miközben a két ikszes évszázadunk utolsó mérföldjeit apasztja az Föld mai embere, azt látjuk, hogy a meglévő válságok mellé újak buijánzanak elő amiben maga az ember is ludas, mivel némelyiknek ő maga az előidézője. Ezúttal tekintsünk el a többitől, foglakozzunk csak az ember biológiai létszükségletével összefüggő tényezők egyikével, - nevezetesen a víz problémájával. A vízzel az a helyzet, hogy hol túl sok van belőle, hol meg kevés és ez örökös panaszt vált ki az emberekből. Nehéz ízlésüket eltalálni, e miatt a Földanyának mindig kell főjjön a feje. Idézzük fel a víz vegyi képletét, amit még tanulmányaink folyamán számtalan más kémiai képlettel bifláztunk be és talán az egyetlen ami fennmaradt: H20, - két rész hidrogén, egy rész oxigén. Viszont ne felejtsük el, hogy ez a vegyi kombináció csak az esetben hiteles, amennyiben egy harmadik elem nem keveredik közéjük. Sajnos napjainkban gyakran megesik az ilyesmi. A különböző vegyi anyagú termékek előállításakor rengeteg mérgező anyag kerül a talajba, ami megfertőzi a vizet, és az ilyet ivásra többé nem lehet használni. Ezt viszont el lehet kerülni, ha az ivóvíz sorsa iránt több felelősséget tanúsítunk. Számtalan esetben előfordult, hogy az ivóviztől egyesek betegek lettek, a vízzel együtt mérgező anyag került a szervezetbe. Ma már ott tartunk, hogy mindenki kételkedik a víz ihatósága felől, legyen az vezeték vagy kútból merített. Pedig ivóvízre nagy szükségünk van. Élelem nélkül több napig is képes funkcionálni a szevezet, de víz nélkül aligha. Az ember napi vízszükséglete 6-8 pohár. Azt is jó tudni, hogy nem akármilyen víz használható ivásra még akkor sem ha nincs benne kimutatható fertőző anyag. Az ivásra használt víz legyen tiszta, színtelen, szagtalan, átlátszó, keltsen kellemes ízt a szájban. Csak ez esetben oltja a szomjat, szünteti meg szomjúság érzést. Elődeinknek a maihoz hasonló problémái a vízzel nem voltak. Hegyi forrásokból vagy maguk fúrta kutakból fedezték vízszükségleteiket. Minthogy vegyiipar akkor még alig létezett, az ivóvizet károsodás nem érhette. Ki-ki a maga portáján szükség esetén mészkővel fertőtlenítette a kút vizét. Az ivóvízzel előállt új helyzetre szemfüles üzleti vállalkozók találtak megoldást, palackolt ivóvizet hoztak forgalomba. A műanyag tartályokon hivalkodó címkék díszelegnek a vevő megnyerése érdekében: lila hegycsúcsok, fenyvesek vadregényes tája. Elég csak egy pillantást vetni rá, ózonnal lesz telített a levegő körülöttünk, már már csorgatnánk a pohárba a palack tartalmát. Még csak meg sem fordul a fejünkben, hogy kétségbevonjuk a víz származásának hitelességét. Ami azt illeti a sima víz ma már nem divatos. Mindenki cola-t vagy pezseghetett "mű vizet" iszik Amerikában. Nehéz megérteni, ez a színesített, illatosított folyadék, hogy képes oltani a szomjúságot. Az enyémet sehogy. Tantaluszi kínokat szenvednék, ha nem jutnék sima vízhez. Kórházi nővérek vallomása szerint a haldokló beteg utolsó kívánsága egy korty tiszta víz. Semmiképpen színesített, illatosított lötty. Bolygónk ivóvíz készlete olyan kincs, amelyet valamennyiünknek kötelessége megóvni a jövő nemzedék számára is. Nagy Ábrahám KASSA. Több mint hatszáz esztendeje adományozott Nagy Lajos király címert Kassa városának. Ebből az alkalomból ünnepi napok megrendezésére került sor. A város főutcáján felavatták Nagy Lajos király életnagyságú fából készült szobrát és megnyitották Márai Sándor frissen helyreállított szülőházának a város világhírű írószülöttének emlékszobáját. A barokk város a jövőbe néz A Dél-Nyírség szőke homokjában 719 éve ül meg a hajdan nagy és híres mezőváros. Nyírbátor a magyar és lengyel történelemben is szerepet játszó Báthori család birtokközpontja volt. Itt kötötték meg 1549-ben azt a titkos szerződést, amely szerint erdélyi visszacsatolják Magyarországhoz. Báthori István erdélyi vajda, aki Kinizsi Pállal együtt Kenyérmezőn győzedelmeskedett a török felett. 1480-ban kezdte építtetni a város gyönyörű templomait, s ezek máig az Alföld legértékesebb műemléki együttesei közé tartoznak. Ide kell utaznia annak, aki a legtisztább toszkán reneszánsz far agványokat akarja látni, s az Európa-hírű Krucsay-oltár barokk pompájában kíván gyönyörködni, miközben neves ének- és zenekarokelőadásait hallgatja a nyírbátori zenei napok vendégeként. Nyírbátort európai szintű politikai tényezővé tette a Báthori család, hiszen fejedelmeket adott Erdélynek, és Lengyelország egy legszere- tettebb királya is Báthori volt. Ma a területi politikát még a nagyvárosok határozzák meg, ám Nyírbátor kulturális tekintetben európai színvonalú várossá vált. Gazdaságilag ma Nyírbátor milyen szerepet tölt be? Petróczi Ferenc polgármester válaszol: A város gazdasága túljutott azon a krízisen, amit a rendszerváltás folyamán a tulajdonosváltások okoztak. Most stabil háttérrel, nemzetközi és helyi tőkével biztos gazdasági alapja van a továbbfejlődésnek. Mintegy nyolcszáz vállalkozás működik a városban, közöttük százötven gazdasági társaság, amelyekből több nagy cég van. Jelen vannak multinacionális vállalatok is, például az Unileves, a Co- reol, az olasz tulajdonú Rug- geri cipőgyár, az MSK Hungary, amely a hajdan volt Csepelt vásárolta meg és magas színvonalú csomagológépeket gyárt, a Ruhaipari Szövetkezet. A mezőgazdaság továbbra is sok embernek tud munkát adni a termelőszövetkezet jóvoltából. A termények közül legmeghatározóbb az alma, a burgonya, a kukorica és a kalászosok. Az önkormányzat legna- gyQbb és legnehezebb felada-. ta az infrastruktúra fejlesztése volt, hiszen a város ettől válik komfortossá, kényelmessé, a vállalkozásokat pedig csak kiépített infrastruktúrával lehet idecsalogatni. Enélkül más településekkel szemben nincs esély- egyenlőségünk. Milliárdokat invesztáltunk az útalapokba, komplett gázellátás van, állami támogatással a XXI. század igényeit is kielégítő, tehát európai normáknak is megfelelő szennyvíztisztító berendezést adtunk át tavaly. A város régi problémáját is orvosoltuk azzal, hogy ívóvíztisztítást megoldottuk. Nyírbátornak minden reménye és esélye megvan arra, hogy a XXI. századba megfelelő gazdasági háttérrel, jövőképpel lépjen át. (pécsi) Olvasóink üják Tisztelt Szerkesztőség! Valahogy elkerülte a figyelmemet a Magyar Szó június 18-i száma "Olvasóink írják" rovatában cikkemmel, Izrael 50 éves, kapcsolatos megjegyzés, mely idézi Úri Sariv könyvét, miszerint a Palesztin National Council 504-54 arányú szavazatával hatályon kívül helyezte a Palesztin Felszabadító Szervezet (PFO) alapokmányának Izrael megsemmisítéséről szóló paragrafusát. Ez persze porhintés, mert ez a határozat nem lett a mai napig sem kodifikálva, tehát az érvényben van. Ezt a tényt Benjamin Natanjahu, Izrael miniszterelnöke jóformán minden sajtókonferenciáján felemlíti. Tisztelettel __________________ Benczeller Imre Tisztelt Szerkesztőség! Nagyon szeretem a Magyar Szó-t és kívánom önöknek, hogy olvasó közönségük állandóan bővüljön és minden olvasójuknak olyan örömet szerezzen lapjuk, mint nekem Üdvözlettel: Grosman Viola Szól a kakas már A budapesti könyvnap sikere! 620 oldal őszinte visszaemlékezés, tárgyilagos kritika és töretlen hit a magyarság hivatásában a Kárpátmedencében, Európa közepén - ebben a gyökereiben változó világban. Megrendelhető gyorspostai szállítással együtt $28.00 csekk vagy pénzesutalvánnyal: Paul Palotás, 1240 W. Bothwell St. Seattle, WA 98119 A városházára méltán büszkék Nyírbátorban