Amerikai Magyar Szó, 1998. július-december (52. évfolyam, 26-47. szám)

1998-11-26 / 44. szám

Amerikai Magyar Szó 3. Thursday. Nov. 26, 1998 Kínai termékek árasztják el Amerikát Kína a legjobb úton halad afelé, hogy exportdömpingjé- vel kivívja nem csak az Egyesült Államok, hanem délkelet­ázsiai szomszédai rosszallását is-állítják egybehangzóan i elemzők, miután napvilágot láttak a legújabb adatok az amerikai kereskedelmi deficit rekordokat döngető mértékéről. Az USA augusztusi kereskedelmi mérlege összeségében 23,2 milliárd dollárnyi hiánnyal zárult. A kétoldalú kapcsola­tokban a Kínával folytatott kereskedelem "eredményezte” a legtöbb hiányt, ami 5,9 milliárd dollárra rúgott. Az ázsiai ország most az olcsó karácsonyi díszek tömkelegével tarol a piacon. Mindazonáltal egyre reálisabb­nak tűnik az a veszély, hogy az amerikai kongresszus a protekcionizmus eszközeihez nyúl, ha a kereskedelemben továbbra is fennmaradnak a súlyos aránytalanságok. Ez mégjobban megterheli az amúgy sem felhőtlen amerikai-kínai viszonyt, - vélik az elemzők. A bajokat csak tetézik, hogy az amerikai exportőrök egyenlőre képtelenek utat találni a kínai piacra. Washington elsősorban a csúcstechnológiákat képviselő termékeket próbálja eladni Pekingnek, eddig nem sok sikerrel. Az idei fiaskók közé tartozik például az, hogy Peking az európai Airbus Industrie-től rendelt repülőgépeket az amerikai Boeing helyett Kína a nagyszabású gátépítéshez is európai cégek segítségét kérte. Mindennek természetesen politikai okai vannak, ám kérdéses, Washington ezt meddig tűri retorziók nélkül. Kina exportdömpingjével az ázsiai válság súlytotta orszá­gok feleemelkedési esélyeit is rontja. Thaiföld, Indonézia, Dél-Korea és Malajzia egyaránt drasztikus lépésekre - valutaleértékelésre takarékossági intézkedésekre - szánta el magát, hogy növelhesse az USA-ba irányuló exportját. Számukra Amerika az utolsó esély, hogy gyorsan kilábalhassanak a válságból. Peking viszont az utóbbi hat hónapban korábban soha nem látott mértékben növelte az exporttámogatások mértékét, amivel sikerült is leszorítania gyengélkedő versenytársait a pályáról. Ez még komoly feszültségekhez vezethet Kína és az érintett országok viszonylatában. Washington számára a második legnagyobb deficites partner Japán volt, 5,2 milliárd dollárral. Moszkva már nem számít IMF-hitelre Moszkva már nem számít arra, hogy az idén újabb hiteleket kap a nemzet­közi Valutaalaptól, ennek ellenére fenntartja a munkakapcsolatot a nem­zetközi pénzügyi intézménnyel - jelen­tette ki Viktor Gerascsenko jegybank elnöke. A további IMF-hitelek ez évi elmaradását több orosz gazdasági vezető is megerősítette Andrej Sapovaljanc gazdasá­gi miniszter úgy fogalmazott, hogy bajos lesz a további részletekhez való hozzájutás egy olyan államban, amely beszüntette adósságai törlesztését, nem tud felmutatni kiszámítható gazdasági kurzust, és nincs működő bankrendsze­re. Alekszandr Zsukov szerint nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszor­szág nem képes rendezni a volt Szovjetuniótól örökölt külső tartozásokat. Sapovaljanc miniszter ugyanakkor leszögezte, hogy a kormányterv a piaci reformok folytatása jegyében születik. Nincs szó államosításról, az árak rögzítéséről vagy a központi elosztás bevezetéséről. De a kormány fenntartja magának a jogot arra, hogy beavatkozzon a gazdasági életbe, ha komoly válsághelyzet alakul ki. A gazdasági miniszter még elárulta, hogy az állam támogatja azokat a vállalatokat, amelyek képesek a termelés gyors növelésére, beleértve a volt szovjet óriáscégeket is. Viktor Gerascsenkojegybankelnökhozzátette, fogalmasincs, miként fedezi a kormány a hatalmas költségvetési hiányt. Pénzkibocsátásra lesz szükség, hacsak Oroszország nem kap jelentős külföldi támogatást. Dr. Bán Ervin Védtelen határok Nyolcvan éve, 1918 késő őszén megtörtént a magyár történelem addig legnagyobb háborús összeomlása: a há­borús vereségben leroskadó Habsburg-monarchia maga alá temette a mi szerencsét­len hazánkat. Attól a pillanattól kezdve, hogy a háborúvesztés követ­kezményei teljesen világosak lettek, és minden remény alól kirángatták a talajt az események, felhangzott az esztelen panasz: belülről rob­bantottak, másként kis ideig kitarthattunk volna, hiszen "csapataink mindenütt ellen­séges földön álltak" - s akkor az ellenség roppant volna össze. A hitleri "elmélet" volt ez, már Hitler feltűnése előtt (kétes értékű elsőség), a "hátbadöfés" elmélete. A nyolcvanas évek végén újra kezdték suttogni; pár hónap­pal ezelőtt magam is olvas­tam egy fasisztáskodó havila­pocskában. Nem érdemes katonai és gazdasági érvekre hivatkozni, minek a racioná­lis érvelés a legyengült, meg­fogyatkozott, éhező hadse­regről, a kimerült gazdaság­ról, az ellenség hatalmas a- nyagi és egyre nagyobb tech­nikai fölényéről. Mondjunk el egy magyar érvet: éppen azért dől össze az ország és a honvédelem, mert katonáink idegen földön álltak, így nem volt katona a magyar hatá­rok védelmére. A két világ­háború között megírta egy­két krónikás, hogy 1918 ok­tóberében az osztrák állam már nem létezett, felbomlott, és "a magyar katona Tirol sziklái között vérzett egy nem létező birodalomért". Valóban idegen földön har­coltak katonáink, de éppen ez volt a baj, a Kárpátok gerincén nem állt hadsereg, oda már nem jutott; a romá­nok, csehek, szinte kardcsa­pás nélkül vonulhattak be Erdélybe, a Felvidékre. Ma­gyar külügyminisztérium nem volt, a kormány nem léphe­tett formális kapcsolatba az ellenséges nagyhatalmakkal, nem fordulhatott közvetíté­sért a semleges államokhoz sem. Ekkor tehát nem volt már segítség. Előbb kellett volna próbálkozni. Hogyan? Mu­tatta a cseh példa. Miért te­hették meg ők? Miért volt 1918 őszén működőképes kormányuk és hadseregük? Mert a nemzeti értelmiség vette kezébe népének sorsát, nem a nemzeti sorsot felis­merni képtelen űri rend irá­nyított, mint nálunk. Tisza István nem volt Masaryk, utódai pedig tehetségtelenül tébláboltak, s még annyi fe­lelősségtudatuk sem volt, mint neki. Ha egy államveze­tést nemzetietlennek lehet nevezni, a háború alatti erre alaposan rászolgált. 1945 őszén Szekfű Gyula azt mondta a budapesti egye­tem katedráján: a németek az első világháborúban vesz­tébe vitték az országot, tehát nem lett volna szabad még egyszer melléjük állni. 1918 tanulsága világos volt. Sajnos "nagyjaink" nem úgy gondol­kodtak, mint a jeles tudós, és alig negyedszázaddal az első világháború után megint részt kértek egy történelmi kalandból, amely aztán az 1918-as őszinél is szörnyűbb és jóvátehetetlenebb pusztu­lást hozott az országra. Constantinescu éles bírálata A bukaresti sajtó meglepe­téssel ismertette Emil Cons­tantinescu államfő szokatla­nul kemény támadását a nyu­gati országok ellen. Az elnök kijelentései oslói látogatásán hangzottal el a Nobel Inté­zetben mondott beszéde al­kalmával. Egyes bukaresti politikai megfigyelők szerint szavai azt jelzik, hogy az ál­lamelnök új lapot kíván nyit­ni Románia külpolitikájában. Constantinescu elítélte azt a tényt, hogy országa nem kerül be az első országokkal a NATO-ba. Ezt hibának minősítette, és figyelmezte­tett: a hibákért fizetni kell. Szerinte a biztonságot fenye­gető veszélyek a NATO dél­keleti szárnya irányából je­lentkeznek, nem nyugatról és nem északról. Tagadta, hogy Oroszország fenyegetést je­lentene Románia számára, ennek ellenére kijelentette, országának a második hul­lámban elsőként és mihama­rabb be kell jutnia a NATO- ba. Beismerte, a reformok későn indultak, de hozzátet­te, a Nyugat cinikussá és ér­dektelenné vált a közép- és kelet-európai országokkal szemben. Veszélyben a Nagy-Alföld kincse Az ukránok vízi erőműveket építenek a Tiszán? Mindeddig nyilvánosságra nem hozott ukrán terv, amely szerint a Felső-Tiszán 2015-ig több nagy kapacitású vízlépcsőt építenének. Kör­nyezetvédelmi szakemberek máris rámutattak, hogy a duzzasztóművek működése tragikus következményekkel járna az Alföldre nézve. Az Alföld természetes víz­folyásának hossza 1600 kilo­méter, potenciális csatorna- hálózatának hossza pedig eléri a 30 ezer kilométert. Mivel a Tisza vízgyűjtőjét jelentő felszíni vízkészlet 95 százaléka külföldről, öt or­szágból érkezik a térségbe, a vízgyűjtőt érintő minden problémát kizárólag regioná­lisan lehet megoldani. A ti- szalöki és kiskörei duzzasztó léte már megmutatta, hogy a síkvidéki áramtermelés óriá­si környezeti károkkal jár, s különsen nagy veszélyeket rejt a folyamatosan csökkenő alföldi talajvízszintre. O Jií ez 03 co o C/3 CT3 03 O o £ > aQűűűíaöaöaaaaű Szép magyar zene ? U> llllll líj Jó magyar videók ? U> Li&'JVÍUlÉÉBlifl------------Rendelje meg INGYENES katalógusunkat!------------­BLUE DANUBE Gifts, 217 East 86. St, Suite 244 New York, NY. 10028 ► Tel és fax: (Zi2) 794-7099 Hétfő 11-6, K-P: 9.30-6, Szombat: 9-2 WT.B: http://www.blue-danube.com----------Megbízhatóság, pontosság, gazdag választék----------­LU CU m LU LU SULU LU LU LU LU ffl LU LU ......................................................................A fenti cim postai levélcím, ott nincs árusítás.

Next

/
Thumbnails
Contents