Amerikai Magyar Szó, 1998. január-június (52. évfolyam, 1-25. szám)
1998-03-26 / 12. szám
Thursday, March 26, 1998 Amerikai Magyar Szó 5. Búcsú Wass Alberttól (1908-1998) 1998 február 17-én, reggel 7 órakor floridai otthonában, Astor Park-ban, 90 éves korában, hosszas betegeskedés után elhunyt cégéi és szentegyedi gróf Wass Albert, erdélyi magyar író, akinek több nagy elődjéhez hasonlóan mostoha sors jutott osztályrészül. Wass Albert immár a negyedik száműzött erdélyi magyar író volt történelmünk folyamán, aki soha nem láthatta meg újból Erdély földjét, bármily égő szerelemmel vágyakozott utána. Mikes Kelemen a törökországi Rodostóban, báró Jósika Miklós a németországi Drezdában, Nyíró József spanyol földön, Madrid mellett, és Wass Albert az amerikai Astor Parkban hunyta le örökre a szemét. Közülük csak Józsika Miklós hamvai tértek meg a hazai földbe: a kiegyezés után családja hazahozatta földi maradványait és Kolozsvárott a Házsongárdban temették el családi sírhelyen. Wass Albert,, aki élete utolsó percéig vágyott vissza Erdélybe, az utóbbi években arra törekedett, hogy Magyarországon telepedjen le. Végre, hosszú-hosszú huzavona után néhány hónapja megkapta a magyar állampolgárságot, de már nem volt ereje a költözéshez. Wass Albert termékeny és rangos írója volt Erdélynek, bár a magyar irodalomtörténet mostohán bánik vele. Erdély metamorfózisa, a magyarság pusztulása volt a főtémája már első regényeinek. Ki a felelős érte? - teszi fel a kérdést és dédapját faggatja az 1800-as évek elején játszódó, Baumgarten-díjat nyert, 1937-ben megjelent regényében. ("Farkasverem"). A dédapa a református magyar parasztok helyett olcsóbb román munkaerőt hozatott válaszúti birtokába, s a tiltakozó lelkészt elűzte a faluból. "A kastély árnyékában" cimú regényében most már nagyapjával, a főispánnal perel, aki folytatta elődje telepítési politikáját. így úszott el a birtok, a kúria, s a környék magyar népe. Mindezek olyan megrendítő vallomások, mint Bánffy Miklós trilógiája: Megszámláltattál, És híjával találtattál, Darabokra szaggattatok.. 1944-ben behívták katonának és csapattestével együtt menekült el Erdélyből, a beözönlő oroszok elől. Emigráns életének első terméke volt "Adjátok vissza a hegyeimet" című regénye. Ekkor írta honvágyból fakadó verseit is. 1952-ben vándorolt ki Amerikába. Itt is folytatta az emigráns sorsot megörökítő kisregényeit: "Ember az országút szélén"; "Tizenhárom almafa"; "Elvész a nyom"... Gainesville-ben, a Floridai Állami Egyetemen franciát, németet, európai irodalmat és történelmet tanított. Megalapította az Amerikai Szépműves Céhet, sok könyvet adott ki, másét is,sajátját is. Publikált angol nyelvű kiadványokat erdélyi kérdésekről. Minden írásában Erdéllyel foglalkozott. El is nevezték "a hazanéző"- nek. Az utóbbi években kiadták könyveit Erdélyben is, az újságok közölték egykori, Németországban írt verseit. Ezek közül az "Üzenet haza" ma erdélyi ünnepélyeken az egyik legnépszerűbb vers. Regényei közül különösen a "Funtinelli boszorkány" és a "Kard és kasza" népszerű a fiatalabb nemzedékek körében is, akik meglepetve fedezték fel, milyen jeles erdélyi író él Nyugaton. Wass Albert az erdélyi tájak, különösen a Mezőség szelíd dombjainak, tavacskáinak és a környező havasoknak rajongó szerelmese. De hiába a rajongás, a vágyódás, hiába kiáltotta fennszóval: "Adjátok vissza a hegyeimet... nem láthatta meg soha többé Erdély földjét. De talán a Mindenható végtelen jóságában majd talál neki dombokat, havasokat, szelídszemű őzeket és harangvirágokat, mert valahol otthon kell lennünk - még a mennyországban is. Wass Albert temetése vasárnap, február 22-én, du. 2 órakor volt Astor Park-ban. Itt lenn a földi világban gyászolták gyermekei Vid, Huba, Miklós, Endre, Júlia, Géza és felesége, Zsuzsa. Gyászukban osztozik az egész magyar nemzet. Hamvvedre talán hazakerül Erdélybe, a cégéi tó mellé, ahol Endre fia a közelmúltban vásárolt 5 hektár földet a hajdani Wass birtokból. Fiai ennél szebb szimbólummal nem is áldozhatnának apjuk emlékének. S mi, amikor búcsúzunk tőle, azt is tudjuk, hogy üzenete itt marad velünk. Mert: A víz szalad, De a kő marad. A kő marad! Cseh Tibor Barabás Miklós a nemzeti művészet elindítója Nincs ma olyan magyar ember, aki ne ismerné arcképeit, Liszt Ferencről, Széchenyi Istvánról, Kossuthról vagy Petőfiről készített portréját. De többen vannak, akik látva a Galambposta című zsánerképet vagy a szép Bittóné arcmását, a Lánchíd alapkőletétele című kompozícióit, azonnal Barabás Miklóst, a magyar biedermeier legjelentősebb művészét emlegetik. És nincs olyan lexikon, kézikönyv, amelyik a száz esztendeje elhunyt, hosszú életű, szegény sorból, pusztán tehetsége révén magasra jutott művészről ne írná meg: a nemzeti képzőművészet elindítója volt ő, attól fogva, hogy a bécsi tanulóévek, az erdélyi hazatérésekés az itáliai tanulmányutak után 1835-ben Pesten letelepedett. Műveinek nagy része a Magyar Nemzeti Múzeum történelmi képcsarnokában található. Káprázatos életművének számos fontos darabja látható március köBarabás Miklós zepétől a budapesti Hadtörténeti Múzeumban, ide kerülnek a ’48-as tábornokokról készült litográfiái; s több nevezetes munkája a Magyarország történetét bemutató állandó kiállításon megtekinthető a Nemzeti Múzeum termeiben. A kolozsvári szülétésű Barabás Miklósra emlékezik Erdély is a nyáron, ifjúkori képeit a tervek szerint Sepsiszentgyör- gyön mutatják majd be tudományos konferencia kíséretében. Mint egy fotóriporter, úgy "rögzítette" meg Barabás Miklós a ’48-49-es szabadságharc főbb szereplőit, főbb eseményeit. (Magával a fényképezéssel nem volt szerencséje, abba is hagyta rövid kísérlet után, 1863-ban). A Nemzeti Múzeum munkatársai ugyan nem beszélnek róla, de ő volt az a kivételes személy, aki nem sínylette meg a szabadságharc bukása után sem forradalmi tevékenységét, s ott függ a falon az a hatalmas olajfestmény, amit az 1850-es években az ifjú uralkodóról, Ferenc Józsefről festett,Magyarázatául e képnek,azt mondják; Barabás Miklós a kompromisszumok embere volt, nem csak a kor pozitív szereplőiről készített arcképeket, hanem a negatívokról is. Lőcsei Gabriella Sir Georg Solti és Starker János Grammy-díja A február 26-i Grammy-díj átadáson, melyet a New York-i Radio City Music Hallban rendeztek, ismét születtek szép magyar sikerek. Sir Georg Solti is ott volt az idei év posztumusz díja- zottai között, John Denver és mások társaságában. A tavaly elhunyt karnfester A nürnbergi mesterdalnokok operafelvételéért kapta az amerikai zenei szakma legmagasabb kitüntetését. (Soltinak ez volt a 31. Grammy- díja) Kijutott az elismerésből a Bloomingtonban élő magyar gordonkaművésznek, Starker Jánosnak is, aki Bach csellószvitjeinek előadásáért nyerte el a komolyzenei hangszerszóló kategória tavalyi legjobbjának járó szobrocskát. Csárdáskirálynő Siker Japánban A Magyar Állami Operettszínház 13 japán várost érintő fellépéssorozatán olyan sikert aratott, hogy a koncertszervező iroda az ezredforduló után is folytatni kívánja a társulattal az együttműködést. Egy hónapos turné során Hirosima volt az utolsó állomás. A japánok kitörő lelkesed 1 fogadták Kálmán Imre: Csárdás királynő című darabját. Kiss Krisztina koncertje Telt házat vonzott ezen az esős vasárnapon Kiss Krisztina sorban következő Liszt-koncertje. Hálátlanul nehéz feladatra vállalkozott ezalkalom- mal, mert zömében teljesen ismeretlen, s a koncerttermekben szinte sohasem hallható darabokat válogatott. Kivételt ebben talán csak az a három magyar rapszódia képezhetett, mely a kb. 50 százalékban magyar közönség fülének ismerősen csengett. Miért nem játsszák ezeket sohasem? Mert előadásuk rendkívül kivételes adottságokat követel, mind technikailag, mind fizikailag, s nem utolsósorban zeneileg. Kiss Krisztina az első "a gyengébb nem" képviseletében aki ilyen óriási nemes feladatra vállakozott, s bármi történjen is a távoli jövőben, bevéste nevét a világ legnagyobbjainak könyvébe. Mivel lehet ezt még fokozni? Azzal, hogy hozzá tesszük, a fiatal zongoraművésznő mindig mindent kotta nélkül játszik. Micsoda koncentrálási képesség! Bárcsak előre nézhetnénk az időbe, vajon mi lesz a következő felajánlása közönségének... Bármi lesz is az, aki ezeken az iszonyatosan nehéz műveken egyszer "átrágta magát" azelőtt nem létezik többé akadály! Liszt Ferenc a zeneszerző-zongoraművész és Kiss Krisztina találkozásának csodája a magyar és a világ zenei életében bizonyára hosszú ideig megismételhetelen marad. Vilmányi Zita Manhattanben összeállított, manhattaniek számára bemutatott magyar nyelvű TV műsorok: HUNGARIAN MAGAZIN EXTRA szombaton d.e. 10 órakor a 34-es, vasárnap d.u. 1/2 3-kor a 16-os csatornán FRISS HÍREK MAGYARUL péntek este 6-kor és hétfőn d.e. 1/2 10-kor mindkettő az 56-os csatornán
