Amerikai Magyar Szó, 1998. január-június (52. évfolyam, 1-25. szám)
1998-03-26 / 12. szám
VOL. LII. No. 12. Thursday, March 26, 1998 ISSN 0194 7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 —■' : ————— " -■ '-'MM—■ ■■■""-■I- ■ ■ ■ 11"— ===-■- " '■ ■' —= Az elherdált évek Értelmetlen és tragikus következményekkel jár, ha a házunkra hitelt veszünk fel, és azt a mindennapi élet költségeire és "adakozásra" fordítjuk. Pontosan ezt tette a "rendszerváltás" előtt az előző kormány. (Ezt most a jelen stílusban, a "tapintatosság" magaslatán fejeztük ki, pontosan úgy, ahogy az illik ma Magyarországon). A tény viszont az, hogy a Szovjetunió nagyhatalmat játszott a csatlós országok költségén, és könnyű volt Kádárt táncra kérni, hiszen ők szülték őt, "mint fény az árnyat". (Madách) Az is tény szintén, hogy a nyugatot is könnyű volt táncba vinni, mivel terveik voltak/ és a kölcsönök jól illettek ezekbe a tervekbe. Persze az "akkori" magyar rendszer nem tudta mire táncolnak, a ritmus jónak tűnt, a pénzek befolytak, - igaz ugyanúgy el is folytak -, Castro-nak is jutott óriásdaru meg miegymás, a szovjeteknek is, a dicsőség sem volt megvetendő. A magyarság bölcs apja a mozgalmi évek tapasztalataiból egyszer csak érzte, hogy szorít a cipő, sőt mi több, mindenki elkezdte eldobálni a lábbelijét is. A "rendszerváltás" után ideje lett volna rendezni a közös dolgokat, elvégre is a nyugat elérte azt amit akart. Sőt álomszerűén elérte azt. Soha nem is gondoltak arra, hogy a hitelezett pénz vissza is kerülhet, és nem is ez volt a cél. Nyugaton jól tudják^ szállításért fizetni kell. A vetésért a fizetség az aratás. Ekkor az aratás már megvolt. Magyarország ugyan nem volt a vetőmag, de talaj az igen, és a földhasználatért is fizetni szokás. Még akkor is ha a tulajdonos tudatlan. A dolgok elévülnek, az volt az alkalom. Mi több, azok az idők történelmi alkalmat adtak volna, ha lett volna kinek. Szükség is volt rá, mert az ország talán IV. Béla idejében sem volt siralmasabb állapotban. IV. Bélák helyett öntelt percemberkék kéjelgései folytak. Ezeknek az emberkéknek még a tudatlanságuk sem lehet kifogás, mert sokan a rendelkezésükre álltak és részleteiben ki is fejtették, hogy itt az idő, a kétszeri aratás túl sok egy tőről. Ha ők igen, de az ország nem tud Csekonics gróffá vedleni, hogy vannak fontosabb dolgok is mint a kamatok fizetése attól függetlenül, hogy az akkori vagy kissé későbbi pénzügyminiszter kijelentette: a kamatok fizetése a legfontosabb tennivalója. Jöttek is a dicséretek, híztak a pávák, és jó volt a hangulat a rokoni, baráti körökben. Szólamok ritmusától zengett az ország, de a sötét felhők nem (hogy felszakad- takvolna, hanem sűrűsödtek. 1994-ben felmerült a kérdés: kell a rossz? Minden magyar bosszús volt és méltán elégedetlen. Ilyen állapotban még lányt sem szabad választani, nemhogy pártot. De ők erősködtek: nem ment először, de menni fog másodszor. Alapja ugyan az egésznek nem volt, mert miért lenne valami jó másodszor, ha már először is szaga volt. Mégis kitettek magukért. Szó szerint. Csak magukért. Még lehetett volna menteni a menthetőt, ők megtalálták a legjobb menhelyet. Az ország most már nemcsak a- nyagiakban áll siralmasan, a törökök kiverése után az állapotok nagyon sivárak, de jobbak voltak. Akkor legalább csak kopottság és szegénység volt, ahogy azt a korabeli külföldiek megírták. Az ő négy évük alatt túladtak a magyar nép szegényes vagyonún úgy, hogy az adósságnak is csak a nyomát ü- tötték. Az adósság ugyan vagy 4 milliárddal kevesebb, de most már nincs meg a ház, amelyre a hitelt felvették. A hitel fedezetlen. A háznak az értéke is többszöröse volt a befolyt összegnek, így csak elkótyavetyélésről beszélhetünk. Mire esik vissza a magyar nép, ha semmije nem maradt. Talán ledolgozza az adósságát? A nép ki van szolgáltatva azoknak, akik csak a haszonért jöttek az országba. Sajnos ez most már nem is lehet másképp, ez a természete a dolognak. A Villamos Művek, a Telefon Vállalat, a Gázművek és a lista végtelen, mind emelik majd az árakat az inflációval, és azon felül, attól függetlenül, hogy a fizetések tudják-e fedezni a lakosság kiadásait. Ha ez nem fog menni, kivonulnak. Leírják a veszteségeket és valakik, mások újra kezdik. Ebből áll majd a mulatságuk. Átjáróház lesz az ország és minden körrel lejjebb csúszik. Országépítés és országrombolás különböző fogalmakat fedeznek. Amikor ez a jelenlegi kormány kiadja a MATÁV részvényeket egy amerikai bróker cégnek árusítás céljából, azok akik megveszik, hasznot várnak, és magasabb tőzsdei árat a jövőben. Ezek viszont nem jönnek be magasabb haszon nélkül. Egy vállalatnak produkálnia kell ugyanúgy, ahogy egy kormánynak produkálnia kellene. A kormány jövedelmi forrásai is rendezetlenek, ahogy ezalatt a 4 év alatt minden más is az. Rendszertelenül, bizonytalanul rázódnak össze a költségvetés fedezetei. Eddig ott voltak a privatizációs bevételek, ez nem lesz többé. Jön majd a sajtolás, és szokásosan azoktól, akik a legkevésbé tudják elviselni. A bűnözés megfékezésére, a korrupció felszámolására valahogy az elmúlt 4 évben nem volt se pénz, se energia, se elkötelezettség. Pedig ezek a dolgok olyanok mint a levegő: szükségesek a létezéshez, alapfeltételek az élethez. A külpolitika ideákon, hamis ideákon alapul. Ötletszerűen nem lehet külpolitikát művelni. Egy jó külpolitikának a kezdete az átgondoltság. Azért mert egyeseknek valami jól hangzik, abból nem sokat nyer a 3 millió kisebbségi magyar. Vagy ha odadobjuk őket koncként, attól nem oldódnak meg, sőt nem is csökkennek a problémák velük. Egyébként a kisebbségi Mennyi vizet ihat a magyar {még)? A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer felső szakasza Dunacsún, Dunakiliti, gátak, tárolók, fióktárolók, duzzasztók, csúcsra járatás, vízmegosztás, telek-kisajátítás, árvízvédelem. Záporoznak ránk a Bős-Nagymaros címszóval még 1977- ben elkezdődött szerencsétlen történet helynevei, kulcsszavai és kifejezései. Képzettségünktől, szakértelmünktől, de akár józan paraszti eszünktől függően egyikünk többet, másikunk kevesebbet ért belőlük. Nagy/hatalmas összegekről van szó. Ám elsikkadni látszanak a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei és más hozzáértők által már régebben elkészített környezti hatástanulmányok, amelyek arra figyelmeztetnek, mindennemű beavatkozások súlyosan veszélyeztetik Közép- Európa legnagyobbnak tartott ivóvízbázisát. A tiszta ivóvíz az idő múlásával, a közeli és a távolabbi jövőben egyaránt mindinkább stratégiai "nyersanyaggá" válik. Izrael, illetve egyes arab országok csillagászati árú és csillagászati áron működtethető tengervízsótalanító berendezések segítségével, továbbá az észak-norvég vagy a Grönland környéki vizekről jéghegyek odavontatásával nyernek édes-, azaz ivóvizet. A kormány úgy döntött, hogy március 25-ig mindenképpen meg kell kötni a szlovákokkal a keretszerződést a Duna közös hasznosításáról. S ami a döntés lényege: föl kell építeni - irdatlan pénzért - egy duzzasztóművet, valószínűleg Nagymaros vagy Pilismarót térségében. Az SZDSZ a hatásvizsgálatok elvégzését sürgeti, az ellenzék pedig a parlament döntésére szeretné bízni a kérdést, vagy még inkább elnapolni azt a májusi választások utánra. A bölcs latin mondás - navigare necesse est (hajózni pedig muszáj) - az ívóvízre is vonatkoztathatjuk. Inni pedig szüksé2eS- folytatás a 2. oldalon magyarok ugyanolyan értékűek és magyarok/mint mi vagyunk. Ki adja a jogot egy kormánynak, hogy egy gesztussal csak leírja őket? Végig mehetnénk minden tevékenységén ennek a kormánynak és egy megállapítás mindenre egyaránt alkalmazható lenne: ez a kormány minden megoldását magáért a megoldás folyamatáért tette, nem pedig az eredményért. Ha volt rendszer a kormány működésében az a rendszertelenség rendszere volt, vagyis rendszeresen elfoglalta magát, de mégis minden maradt a régiben, semmit sem sikerült jobbá tennie. Talán azért mert lényegében a 4 év alatt semmi jó sem történt. Péterváry Miklós Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Ára: 75 cent
