Amerikai Magyar Szó, 1998. január-június (52. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-08 / 1. szám

Thursday, Jan. 8, 1998 Amerikai Magyar Szó 5. Claire Kenneth: "RANDEVÚ RÓMÁBAN" Ez volt a címe, annak a regényemnek, mely a máso­dik világháború utolsó évé­ben játszódik, mikor Mont­gomery hadserege partra- szállt Itáliában. Ez jutott eszembe, most hogy sokezer magyar érke­zett Rómába, a világ minden tájáról, egy csodálatos rande­vúra a történelemmel. Mert történelem volt ez a fényes esemény, a magyarság történelmének egy dicső fe­jezete, mikor báró Apor Vil­mos püspököt avatta boldog­gá a pápa. Helyszíni közvetítést kap­tunk, remekül sikerült film­felvételt, melyet Apor püs­pök unokaöccse ifj. Bálintitt Károly készített, aki édesany­ját Apor Éva bárónőt elkí­sérte római útjára. De mielőtt beszámolnék erről az előadásról, meg kell írnom egy regénybe illő epi­zódot. - ezt képtelen vagyok kihagyni, mert hiszen regény­író vagyok és ez még az én fantáziámat is felülmúlja... Tehát, menjünk vissza a múltba. A Rákosi-korszak legsötétebb rémuralmába, mikor megteltek a börtönök az ártatlanok, az antikommu- nisták százezreivel. Színhely, az oroszláni szénbánya, ahol közönséges bűnözők, gyilko­sok és politikai rabok együtt dolgoztak a 18-as "Halálak­nában". Miért hívták halálaknának? Mert gyakran volt bányalég, ilyenkor több fegyencet halva szállítottak fel az 1300 méter mélységben lévő aknából. Itt dolgozott két politikai rab, báró Bálintitt Károly, huszár százados és Bárdossy Pál testőr-százados. Arcukba annyira beszívódott a szén­por, hogy szinte felismerhe- tetlenné tette őket. Feltöltötték a szénnel meg­rakott csilléket, nehéz és ke­gyetlen munka volt. És semmi remény, semmi kilá­tás arra, hogy valaha innen kiszabadulhassanak élve. Csak a csille tetejére rádob­va a holttestük. Az agyon­gyötört, lesoványodott holt­test, amelyen már lötyögött a barna zsávoly rabruha. Bálintitt és Bárdossy össze­barátkoztak, a közös bor­zasztó sors összekapcsolta őket. Ez nem a tiszti kaszi­nóban alakult barátság volt, ez két fegyenc akik a halál­bányában egymásra találtak és megpróbálták a szadista pribékek a börtönőrök kínzá­sait elviselni. Egy napon átcsoportosítot­ták a bányász fegyenceket, mindenki más börtönbe ke­Claire Kenneth rült. Bárdossy Mária-Noszt- rára, a "Szigorítóba", Bálin­titt a Váci Fegyházba. Elröpült néhány év. Lezaj­lott az 1956-os Szabadság- harc, amelyet vérbe tiportak a szovjet tankok. Aki tudott, aki képes volt elmenekülni hazájából, Nyu­gatra, nekimenni az ismeret­len jövőnek, az megmene­kült.' És most következik ez a regényes fejezet, ami valószí­nűtlen, de igaz. Színhely: a New York-i Waldorf Astoria nagy bálter­me. A csillárok vakító fényé­ben, pazar estélyi ruhás höl­gyek, frakkos urak. A Katoli­kus Liga bálja. Két frakkos úr találkozik, egymásra bá­mulnak, mert hiszen ez nem lehet igaz!... A két fegyenc, az oroszláni Halálaknából, igen ők azok. Lehet, hogy álom ez? Bálintitt Károly, karján a fiatal, tündérszép, húszéves Apor Éva bárónővel. Bár­dossy karján, Claire Ke- nenthtel. (Velem) A két fe­gyenc összeölelkezik, sze­mükben könny csillan.- Emlékszel? ... kérdezik szinte egyszerre.- Hitted volna? Egy barátság, mely az egész életre szól, folytatódott ezen a báli éjszakán. Egy évvel később, már a kis pólyásbaba Charliet tartot­tam a karjaimban. Ezt a kis Bálintitt Charliet, aki most harminckilenc éves fiatalem­ber és akinek az előadásáról akarok beszámolni. Magas, nemes arcú szép fiatalember, kék szeme szin­te világít, olyan mint egy Hollywood-i filmsztár. A bemutató a New York-i "Magyar Ház"-ban zajlott le, zsúfolt közönség, tagok és vendégek előtt. Ifj. Bálintitt Charlie, előbb angolul majd magyarul is beszámolt a római útról, ahová természe­tesen külön meghívást kapott az Apor család. A világ min­den tájáról érkeztek, még Buenos Aires-ból is, Apor Klára, aki éppen regényt ír (németül) az Apor családról, akik Erdélyből származnak. Apor Vilmos Segesváron született, 1892-ben. Életpá­lyáját itt nem írom le, csak azt, hogy 1941-ben lett Győr püspöke. A tragikus esemény 1945- ben történt, amikor részeg orosz katonák zörgettek be a Püspöki palotába, hogy fiatal nőket vigyenek el a szovjet kommandaturára, - krumplit hámozni... fTudjuk, hogy ez mit jelen­tett... ) A püspök, akinél menedé­ket találtak a szovjet kato­náktól megrémült nők, nem tudták, mi lesz a sorsuk? A püspök tiltakozott és két idő­sebb embert küldött volna velük, akik önként ajánlkoz­tak de ezekre nem volt szükségük a részeg oroszok­nak. Az egyik előkapta gép­fegyverét és lelőtte Apor Vilmost. Két nappal később, a kór­házban visszaadta nemes lelkét a Teremtőjének. Vértanúja lett a barbár orosz támadásnak, de meg­mentett néhány magyar nőt a gyalázattól, a mongol bruta­litástól. IQ. Bálintitt Charlie film­jén, láthatjuk a Magyaror­szágról érkezett zarándoko­kat, több mint 4500-an ér­keztek, 41 autóbusszal. Közelről és kitűnően lát­hattuk és hallhattuk Oszent- ségét II. János Pál pápát, aki magyar nyelven olvasta fel áldását. Magyar zászlók lengedez­tek Rómában, mindenütt. Magyar Himnuszt énekeltek és a Szentszékhez akreditált nagykövetünk: Bratinka Jó­zsef megindító beszédét is hallhattuk. Láttuk Göncz Árpád Köz- társasági Elnökünket, aki természetesen eljött Apor Vilmos boldoggá avatására. Még két boldoggá avatás volt ezen a napon egy olasz püspök, és egy mexicói apá­ca. De bevallom, engem és a New York-i Magyar Ház kö­zönségét csak Ápor Vilmos, érdekelt, aki immár a ma­gyar történelem csodálatos alakja, kinek szentté avatása lesz a következő fejezete hazánk történetének. Élmény volt ez a helyszíni közvetítés, amit a zseniális és tehetséges Ifj. Bálintitt Char­lie produkált. Ez a "Randevú Rómában", hogy láthattuk a magyar zászlókat, hogy hallhattuk felcsendülni a magyar Him­nuszt, hogy Őszentsége, a pápa magyarul méltatta szent életű püspökünket, ez meg­ért minden* Köszönjük, kis Charlie! MM - Magyar millennium Elkészültek az ünnepségsorozat emblémái Megtartotta első nyilvá­nos ülését a Magyar Millen­niumi Emlékbizottság a Par­lament delegációs termében Göncz Árpád államfő elnök­letével. Az ülésen részt vett Horn Gyula kormányfő és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Magyar Bálint mű­velődési és közoktatási mi­niszter az államiságunk ezer­éves fennállása alkalmából tervezett millenniumi prog­ramsorozat előkészítéséről számolt be, majd Erdődy Gábor miniszteri biztos, az emlékbizottság titkárságának vezetője az 1848-49. évi for­radalom és szabadságharc Az MM-rendezvények jelképe Schmal Károly munkája százötvenedik évfordulója tiszteletére a millenniumi programok keretében önálló egységet alkotó ünnepségso­rozat terveiről szólt. A millenniumi programso­rozat hivatalos elnevezése Magyar Millennium, rövidí­tése MM. E betűkép alkal­mas rá, hogy kifejezze a ma­gyar államiság ezeréves múlt­Kemény György tervezte az 1848-at idéző képi jelet ját, ugyanakkor római szám­ként arra is utal, hogy a ma­gyarság annak a kultúrkör­nek a része, amely a 2000. évét számlálja. A győztes emblémát, Schmal Károly Szent István koronáját, illetve egyúttal az országalmát idéző, Mőbius- szalagos gömbjét - amelyet tíztagú szakértői zsűri válasz­tott ki a pályaművek közül - bemutatták a nagy nyilvános­ságnak. Ugyancsak "leleplez­ték" az 1848-49. évi forrada­lom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére ren­dezendő programok győztes emblémáját, Kemény György munkáját, amely a felkelő napot idézve egy félbevágott kokárdát ábrázol. A központi rendezvények közül kiemelkedik a prog­ramsorozatot március 13-án megnyitó Fényesebb a lánc­nál a kard című kiállítás a budapesti Hadtörténeti Mú­zeumban. A hivatalos ren­dezvénysorozat tengelyét március 13-tól a Jeles napok címmel meghirdetett progra­mok alkotják. (d. m.) T-----------------_---------------­Szép magyar zene? IJjll Jpll l 'W! |Kj Jó magyar Him? 111IIII1IIHN ► Rendelje meg INGYENES árjegyzékünket! Regények-Krimik-Szakácskönyv-Történelem, Klasszikus és Népzene, Nóta, Videó stb BLUE DANUBE Gifts -217 East 86. Street, Suite 244 New York, NY. 10028 «3* Tel. cs fax (212) 794-7099 (Postacím, nőm üzlothelység) Hétfő 11-5.30 Kedd-Péntek 9.30-5.30 Szombat 9-2 I INTERNET: http://www.hungary.com/blue-danub«--------1.......................................-----------­A szerző 57 versében gondol vissza hazájára: falura, templomra, húsvétra karácsony estre, barátokra, családra - fiatalságára Amerikából. Az ihletet adó Magyaror­szág-! és Arizona-i "idill" harmonikusan lélegzik együtt a szép sorokban, ami ebből az "első kötetes" verses­könyvből áramlik. Várjuk a folytatást. Megrendelhető szállítással: Kaprinyák Gyuláné 7104 N. 7th Street Phoenix, AZ 85020 USA címen $ 7.95 beküldésével személyi csekk­en, vagy nemzetközi pénzesutalványon.

Next

/
Thumbnails
Contents