Amerikai Magyar Szó, 1998. január-június (52. évfolyam, 1-25. szám)
1998-06-25 / 25. szám
Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Amerikai Ára: 75 cent A szomszédos V^ÍÖNYvr^ magyar-magyar kapcsolatai: Történelmünk első 630 évében, 1526-ig egységes népnek számítottunk, még úgy is, hogy idetartozott ál- lamalkulásunk ideje is. A Mohácsi vész után a magyar népnek voltak gigantikus konszolidációs, egységesítő törekvései, ( a Thököly, Rákóczi felkelések, a '48-as és az ’56-os szabadságharcok), de végül is a meggyöngült nemzet nem volt képes a magyar népet teljes függetlenségben öszefogni. Mint jól tudjuk, az utolsó 53 évben a "magyar" vezetés nem csupán mulasztott de elképesztő módon bomlasztott is. A magyar morál soha nem tapasztalt fokra csúszott, a magyar szolidaritás majdnem eltűnt a közéletből. Az ilyen érzés kimutatása szinte gúnycélponttá fajult. Egy pár héttel ezelőtt mi : magyarok voltunk a legnem- i zetietlenebb nép a földkerekségen, attól függetlenül, hogy 1 történelemben egyike vagyunk a világ legjelentősebb nemzeteinek. Ily mélyről visszakerülni a normális hazafias szintre nem könnyű dolog. Elkerülhetetlenek az ultra túllépések és a negative passzív, tendenciák a két póluson. Ennek a kormánynak meg kell találnia a megfelelő utat és tempót, mégpedig olyat, mely nem toporgás, de nem is ad felesleges támadható felületeket. Támadások persze így is bőven lesznek a szomszédos köztársaságok szélsőségesei irányából. Minden kétséget kizáróan a kormánynak nem csak szavakkal, de teljes következetességgel ki kell fejeznie, hogy a magyarság oszthatatlan, a magyarság bárhol éljen is, ki áll az összmagyarság nem csupán emberi jogaiért, de teljes önrendelkezési jogaiért is. Tudjuk sokan jajve - székelnek majd, hogy ez egy elszakadási mozdulat, de ezt még az embertelen, igazságtalan Trianon-i szerződés is lehetővé teszi, sőt ígéri is. 78 évvel ezelőtt, és máshol, - ha nem is a szomszédos köztársaságokban - nagyon sokat fejlődött a kisebbségek helyzete és emberi sorsa. A szomszédos köztársaságokban, valamennyiben, viszont a kisebbségi magyarság sorsa romlott; nagy mértékben visszafejlődött. Tudjuk, kimondottan szegény országgá váltunk, és nem sok pénz áll a rendelkezésünkre, de ez ne legyen egy kibúvó kötelezettségeink alól. Ennek a kormánynak le kell fektetnie a közeljövő magyar-magyar kapcsolatok céljait, és egy ilyen meggondolt céltól egy jottányit sem szabad távolodnia. Még akkor sem ha a habzószájú ellenség csaholása sok szólamban, sok kórusban, sok karmesterrel nonstop működésben lesz is. Sajnos olyan helyzetbe kerítették az országot, hogy időnk bőven van, mert más opciónk jelenleg nincs is. De ha kis lépésekkel is fogunk haladni előre, az idő és a kor a mi oldalunkon lesz. Egy ilyen szituációban a legjobb taktika az állhatatosság. A dolgok lealkuvása olyan eredményeket hoz csak amilyeneket az előző kormány produkálj az elárult magyarság jogát az önrendelkezéshez nincs senkinek joga kiárusítani, és ennek a. jognak mindig és feltétlen méltó helyet kell kapni a jövő e- gyezségekben, szerződésekben. A szerződések pedig soha nem lehetnek végső, örökéletre szóló elkötelezettségek, csupán állomások. Az előző árnyékkormány sokszor hivatkozott az Európai Unióra mint olyanra ahol a problémák megoldódnak majd. Feleletként, (ha érdemes rá): a magyarság mind a négy szomszédos köztársaságában vérzik, vérveszteségei olyan hatalmasak, hogy talán még egy Európai Uniótól származó vérátömlesztéssel sem lehetne segíteni rajtuk, még akkor sem ha azonnal lehetne ilyen. A magyarság, mint most amilyen, már haldoklik, nem 30 év múlva fog. 30 év múlva a vérátömlesztés biztosan későn jön majd, ha jön is akkor vagy egyáltalán. Különben sajnos, az Európai Unió nem nagyon brillírozott az ott lévő kisebbségek ügyében, csak most látszik némi mozgolódás Északírországban. A baszkok, a flamandok, a török-görög, a török-kurd szituációk még mindig megoldásra várnak. Különben a legnagyobb részben éppen a mai Európai Unió tagállamai voltak azok akik ezeket a lehetetlen szituációkat előidézték, és különösen igaz ez a leglehetetlenebbre a magyarság elcsato- lására, ahol a történelmi hála helyett feldarabolták Magyarországot, és szétzilálták a magyarságot. A magyarság jogainak elnyerésére nem lehet halasztási időt adni, az idő itt van, a holnap helyett ma. A többi, sajnos, lassabban fog majd bekövetkezni. Bízzunk egymásban; a dolgaink még alakulni fognak. Péterváry Miklós BUDAPEST. Az újonnan megválasztott képviselők letették az esküt, ezzel megalakult az új Országgyűlés, s egyúttal megszűnt a Horn-kormány megbízatása. Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalosan is felkérte Orbán Viktort, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökét a kormányalakításra. Orbán azt ígérte, hamarosan megnevezi kormánya minisztereit. A parlament Áder Jánost, a Fidesz politikusát választotta házelnökké. Az MSZP nem tartja teljes értékűnek----------------------------az alakuló ülést, mert a szocialista frakció szerint a bizottsági helyek és tisztségek elosztásáról született ötpárti megállapodás nem felel meg a mandátumarányosság elvének, és nem tükrözi a választópolgárok akaratát. A Fidesz frakciójának tagjai június 18-án a Batthyány- örökmécsesnél rövid megemlékezést tartottak, innen vonultak az Országházba. Orbán Viktor Pekingi gesztus Clinton látogatása előtt A kínai elnök közlése szerint Pekingnek feltett szándéka, hogy az ősz folyamán aláírja a politikai és polgárjogi jogokról szóló ENSZ-nyilatkozatot. Clinton elnök június 24-én nyolcnapos kínai látogatásra indult. Csiang Cö-min államfő kifejtette, hogy az amerikai elnök látogatásától a "kétoldalú kapcsolatok további bővítését és a két nép közötti kölcsönös megértés elmélyítését" várja. Hangoztatta, hogy Washingtonnak nem kell kérni Pekingtől, hogy állítsa le Iránba és Pakisztánba irányuló rakéta szállításait, mert nem áll szándékában rakétákat eladni. Clinton elnök foglalkozik a gondolattal, hogy tartós jelleggel meg kellene adni Kína számára a normális kereskedelmi kapcsolatokat biztosító legnagyobb kedvezményezett statust. Clinton elnök, Csiang Cö-min tavaly októberi egyesült államokbeli látogatását viszonozza. Személyében első ízben kéréséi fel amerikai elnök Kínát az 1989-es Tienanmen-téri véres események óta. Maradt a patthelyzet Koszovóban A szerb propaganda teljes sikerként könyveli el Slobodan Milosevics elnök moszkvai útját, az ott elfogadott kilencpontos megállapodást pedig úgy értékelik, mintha az egy csapásra eloszlatott volna minden kételyt a koszovói krízis megoldása tekintetében. Pristinai albán körökben viszont úgy látják, hogy Milosevics ismét megkerülte a lényeget és nem hajlandó eleget tenni a nemzetközi összekötő csoport legfontosabb követeléseinek. így például hallani sem akar a jugoszláv haderő és a különleges rendőri egységek visszavonásáról. A Koszovói Demokrata Szövetség alelnökének, Fehmi Aganinak a véleménye szerint egyáltalán nem az a lényeg, hogy Milosevics hajlandó tárgyalni az albánok képviselőivel, hanem az, hogy elfogadja-e vagy sem az összekötő csoport konkrét feltételeit. A koszovói albán tájékoztatási központ közzétette a Decani ellen szerb rendőri akció mérlegét. Eszerint a múltheti harcokban 58 albán esett el, háromszázan pedig eltűntek, a község házainak nyolcvan százaléka megsemmisült vagy megrongálódott. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint Koszovóban 67 ezren hagyták el otthonukat a harcok miatt. _________________________ Jeruzsálem terjeszkedik Washington és a palesztinok bírálatát félresöpörve az izraeli kormány június 21-én elfogadta a terveket Jeruzsálem határainak kiterjesztésére és a Jordán folyó nyugati partján lévő zsidó telepekkel fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzésére. A tervek szerint a városhoz csatolnak attól nyugatra fekvő területeket, illetve egy közös önkormányzat veszi át a helyi hatalmat a közeli zsidó településektől, amelyek közül némelyik az elfoglalt Ciszjordániában van. "Izrael erősíteni akarja Jeruzsálemet. Nem Jeruzsálem politikai státusának megváltoztatásáról beszélünk, és nem csatolunk területeket a város keleti részéhez, csak a nyugatihoz" - idézte Benjamin Netanjahu kormányfőt a kormányülés után kiadott közlemény. Palesztin tisztviselők rasszistának nevezték az elképzelést, mondván, hogy a kormány így akarja megváltoztatni a város demográfiai összetételét, s a lépés megtorpedózhatja az Egyesült Államok által koordinált békeerőfészítéseket. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma az izraeli kormány döntését provokatív lépésnek nevezte, amelyet épp akkor tettek, amikor véget akartak vetni a béketárgyalások 15 hónapja tartó kényszerszünetének. 'Megalakult az Országgyűlés VOL. LII. No. 25. Thursday, June 25, 1998 j \ ISSN 0194-7990-T-.1 ■ -L.——— <Á\ ' - ---r ... "--i.................... AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th StreepNew York, NY 10003 ) Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584
