Amerikai Magyar Szó, 1998. január-június (52. évfolyam, 1-25. szám)

1998-05-28 / 21. szám

Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! VOL. LII. No. 21. Thursday, May 28, 1998 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003_____________Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 A kettős állampolgárság kérdése A Népszabadság 1998 áp­rilis 7-i számában "Abszur- disztán" címmel foglalkozik a témával. Az abszolút "Ab- szurdisztán" viszont nem más mint az, ahogy a jelen kor­mány kezelte és kezeli a "külföldi" magyarságot. (És a belföldit is!) Csak ezért és csak ilyen körülmények kö­zött jöhetnek fel "Abszur- disztánok". A szomszédos köztársasá­gokban a magyarság teljes értelemben védtelen, mond­hatnánk úgy is, hogy ebek harmincadján van. A jelen kormány koncként odadobta őket, még ráadásul semmiért Aláírta az "alapszerződése­ket" egy internacionalista gesztussal, és utána mossa, mosogatja kezeit, mint aki jól végezte dolgát. Ez az ab- abszurdisztán! A javából! Bár nem akarom Aczél úr, ( vagy elvtárs) cikkét méltó­nak találni a kitárgyalásra, de mivel álláspontja azonos, a (valamilyen oknál fogva) megválasztott kormány állás­pontjával, még megkérdez­ném, hogy mit ért azon: "ez ugyebár restitució volna"(?) Magam, bevallom a resti­tució kifejezéstől sem ide- genkedek, (annyira legalább is nem, mint például e kor­mány létézésétől), mert re­mélném, abban mi magyarok valamennyien egyetértünk, hogy Trianont a világ létezé­se óta előfordult igazságta­lanságok, legalább is, egyik legnagyobbjának tituláljuk. (Ebben még angol barátaim is egyetértenek velem) Ha a kormány nem tart jogot a területi restitucióra, ez szerintük annyit jelent, hogy a magyarság emberi, politikai, társadalmi jogaira sem tartunk igényt? Itt nem szándékozom lec­két adni ennek a magyar kormánynak, hogy ezek a jogok mit takarnak. Talán el kellene menniük Baszk föld­re és megkérdezhetnék a baszkokat, hogy milyen jo­gaik vannak nekik és miért is ölik egymást. Talán mielőtt a szomszédos köztársaságok magyarjai is odajutnak, - mivel összehasonlíthatatlanul rosszabb helyzetben vannak, - jobb lenne most békésen, ha nem is a területi, de em­beri, kisebbségi, társadalmi, önkormányzati jogok "resti- tuciójáról" beszélni a nagyra- nőtt szomszédokkal. A ke­belbarátságnak ez is része! Vagy talán ez a kormány úgy írta le a 4-5 millió ma­gyart mint más, ilyen cégek az adósságot? Megtörtént, menjünk tovább, jöhet a kö­vetkező probléma. Mi ez a nagy sietség? Ezek a magya­rok még élnek, éreznek, még mozognak. Miért a nagy siet­ség a temetésük ügyében? Mi azt akarjuk, hogy élve kísértsék a bűnösöket, azo­kat akik rájuk hozták ezt a szenvedést. Még ha kell, ezer év múlva is. Miért lenne fon­tos egy "magyar" kormány­nak a rossz lelkiismeretek cirógatása? Nem lenne ez túl nagy kívá­nalom? Ennek a "magyar" kormánynak ez amúgy is túl nagy falat, amikor mindig is csak az apró ügyeskedések­ben jeleskedtek, a repedése­ken jöttek fel, és csak rág- csálással jutottak előre. Eddig ezek az emberkék a világot akarták megváltani, most ugyanúgy, a magyarsá­got. Nyilván az eredmény is ugyanaz lesz, vagy máris az. AmitCsoóri Sándor mondani akar, és ez a lényeges: a mindenkori magyar kor­mánynak tennie kell valamit, hogy segíthesse a magyarsá­got a szomszédos köztársa­ságokban, jogaikvisszanyeré- sében. Az nem elég, hogy a jelen kormány csak leírta őket. Sok magyar, - Csoóri Sándor az egyik, jómagam a másik, - tehetetlenségében, kétségbeesésében egyszerű megoldásokat keres. A meg­oldásokat ennek a kormány­nak a képességeihez kell mé­reteznünk. Ez a kormány máris belevitte a magyarsá­got olyan komplikációkba, melynek a költségei és követ­kezményei szinte beláthatat- lanok. "A magyar-magyar integrá­ció" pedig minden igaz ma­gyarban meg is van, igy gyor­sítani sem szükséges. Egyéb­ként, hogy az MSZP embere milyen "megbékélésről" és "eredményekről" beszél fel­foghatatlan számunkra. Ha csak nem ezek a kifejezések azonosak az egyoldalú, dek- larációs eredményekkel. A magyarság mint nép, egy és oszthatatlan. Nevez­zük szolidaritásnak, vagy sze­retetnek, vagy hűségnek, vagy történelmi összetarto­zásnak, teljesen mindegy, a lényeg az, hogy kiállunk egy­másért, és a Trianoni hatá­rok sohasem fognak eltávolí­tani bennünket egymástól, ez már pedig igy lesz a világ végezetéig. Teljes jogokat követelünk minden magyar­nak bárhol éljen is, mert ez kijár nekik, mint minden embernek is. Igen is ezért mégjobban nyomatékosab­ban fogunk harcolni, mert igen össze is tartozunk, és nem csak a jelen sorsuk fon­tos, de a jövőjük is. Annak is lennie kell. Péterváry Miklós Lemondatnák Jelcint Az orosz elnök lemondatását kezdeményező baloldali frakciók az állami dumában 177 aláírást gyűjtöttek össze, így az alsóház napirendre tűzheti az indítvány megvitatását - jelentette be május 20-án Zjuganov kommunista vezető moszkvai sajtóértekezletén. Az orosz elnök a feszültség szításával vádolta a sajtót a bányászmegmozdulások kapcsán, s a bányaipar problémáinak rendezéséről korábban aláírt rendeletének végrehajtására szólított fel. A feldühödött bányászok - akik hónapok óta nem kapnak fizetést - valóság­gal két részre szakították az országot, mert lezárták a trasz- szibériai vasútvonalakat: Szibériában a szállítások elmaradása miatt szükséghelyzet alakult ki, Moszkvában politikai vihar tört ki. Kirijenko kormányfő Jelcinnel is tanácskozik a megoldási lehetőségekről, emellett megvitatták az orosz pénzpiacon kialakult súlyos helyzetet is. Az államfő leváltásá­hoz szükséges eljárás megindításához az előterjesztést a képviselők legalább harmadának, 150 honatyának kell támo­gatnia. Magyarországi választások 1998 május 24-én FIDESZ GYŐZELEM Összesítés: FIDESZ: 38.34% MDF: 4.40 " FKGP: 12.44" MIÉP: 3.63 " MSZP: 34.72 " SZDSZ: 6.22" Független: 0.25 " 100.00 % MANDÁTUMOK (Országgyűlési képviselők) FIDESZ: 148 MDF: 17 FKGP: 48 MIÉP: 14 MSZP: 134 SZDSZ: 24 Független: 1 Összesen: 386 Miniszterelnök: ORBÁN VIKTOR Részletek és elemzés a jövőheti számunkban Pakisztán bőszen készülődik "Nem az a kérdés, hogy lesz-e atomrobbantás, hanem csak az, hogy mikor" - mondta Gohar Ajub Khan palisztáni külügyminiszter egy indiai televíziónak adott telefoninterjúban, és azt is közölte, hogy Pakisztán egyelőre elemzi a helyzetet, figyeli, hogy vajon a világ milyen szankciókat alkalmaz az összesen öt kísérleti atomrobbantást végrehajtó India ellen, és kellő megfontolás után meghozza a döntést. Gohar Ajub Khantől megkérdezték, lehetséges-e az indiai-pakisztáni párbeszéd újrakezdése: "A jelen körülmények között mindkét oldalon hevesek az indulatok. A párbeszéd lehetséges, de csak akkor, ha India nyílt szellemmel jön a tárgyalóasztalhoz, és kimondja, hogy kész megoldani a kasmiri vitát." Szó sem lehet arról, hogy India - mint újsütetű atomhatalom - a mostani robbantások után jogot formálhasson az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagságára, - ezt James Rubin, az amerikai külügyminisztérium szóvivője mondta, és élesen bírálta azt Újdelhiben elhangzott Pakisztán-ellenes kirohaná­sokat is. Amerikai A Ara: 75 cent

Next

/
Thumbnails
Contents