Amerikai Magyar Szó, 1997. július-december (51. évfolyam, 26-47. szám)
1997-07-24 / 29. szám
4. Thursday, July 24, 1997 AMERIKAI MAGYAR SZO Csillagjósok, jövendőmondók és Hong Kong Berczeller Imre Az utóbbi hónapokban, de különösen ezekben a napokban 156 év után Hong Kong ismét kínai fennhatóság alá került, boldog - boldogtalan írástudó és tudatlan belekon- tárkodik ebbe a kockázat nélküli, már biblia előtti foglalkozásba. Mi lesz Hong Konggal? Vajon a kommunista Kína lenyelt egy politikai és gazdasági bálnát, amit majd nem tud anélkül megemészteni, hogy merev dogmatikája és egész diktatórikus rendszere össze ne omoljon? Avagy az egyre jobban demokratizálódott (mert nem mindig volt az), hong kongi törvényhozó és végrehajtó szervezet, amely jóformán korrupció mentes volt, inkább előbb, mint utóbb elmerül majd a kínai pártpolitika ingoványába? Vajon kik voltak az előrelátók? Azok, akik sietve elhagyták a hong kongi kapitalizmus véleményük szerint süllyedő hajóját, vagy azok, akik optimistán abban bíznak, hogy a jelenlegi pragmatikus kínai vezetők nem fogják megölni az arany tojást tojó tyúkot. Mit is mond Tevje, (Hegedűs a háztetőn"), a két vitatkozónak: "Neked is igazad van és neked is igazad van". Amikor a tudálékos talmu- dista lenézően kijelenti, hogy ez logikailag lehetetlen, akkor Tevje az ő ravasz paraszti módján kijelenti: "Tudod mit, neked is igzad van"* Én is úgy érzem, itt mindenkinek igaza lesz, de nem feltétlenül ugyanabban az időben. Azt hiszem hasznos lesz ismertetni a hong kongi kérdés hátterét. A múlt század | elején Kína mereven elzárkózott minden nyugati befolyás elől, kulturális, gazdasági és kereskedelmi vonalon. Az angolok a szomszédos India gyarmatosításán buz- golkodtak, ami hatalmas kiadásokkal járt. Ezt a problémát a rájuk jellemző arroganciával igyekeztek megoldani: a már akkor is jól jőve- j delmező ópium csempészéssel Kínába. Amikor a kínai j hatóságok egy kantoni raktárban elkobozták az ott talált ópiumot, az angolok ezt ürügyül felhasználva, csempész kereskedői "védelmére" 1839-ben hadjáratot indítottak a katonailag elmaradott Kína ellen, ami az 1842-ben megkötött Nankingi Szerződéssel ért véget. Ennek értelmében Kína kötelezte magát öt kikötőjének megnyitására a szabad kereskedelem számára és a "megkárosított" kereskedők kártalanítására. Meg kellett engednie idegen polgárok letelepedését nagyvárosaiban, és átadni Hong Kongot az angoloknak. A kínaiak ezt a megaláztatást soha nem felejtették el. Ezek után térjünk vissza eredeti témánkra. Az elmenetel mellett foglalók álláspontja: A kapitalista iparés kereskedelem alapfeltétele a szabadság. Még nem volt olyan kommunista rezsim, amely túlélte volna a demokratikus kormányzatot követőikkel szembeni engedékenységet. (Lásd a magyar forradalom előzményeit, vagy, hogy mi történt Gorbacsov Szovjetuniójával). A kínai kommunistáknak eszük ágában sincs öngyilkosságot elkövetni. Tung Csi Hua, Hong Kong új kínai helytartója kijelentette, hogy az üzleti elit oligarchiája a legfőbb garancia Hong Kong prosperitására, de a demokráciának vannak határai. Nem titkolta ellenszenvét a képviseleti, szabadon választott kormányzati rendszer ellen. E- mellett a Tian-Men-téri mészárlást 1989-ben sem lehet elfelejteni, amikoris többszáz tüntető diákot mészároltak le a törpe diktátor, Deng katonái. A megoldás: menteni, ami menthető pakolni és menni. A maradás mellett döntők véleménye szerint a kínai kommunizmus megoldotta a fából vaskarika látszólag megoldhatatlan problémáját, létrehozva a kapitalista kommunizmust. Ékes példája ennek Sanghaj, Kanton és a többi virágzó, fejlődő ipa- ri/kereskedelmi központ. Nem lesznek megbolondulva ezt a hallatlan pénzügyi, gazdasági és ipari központot lerombolni. Hong Kong átlagos fejenkénti termelése 23,5(X) dollár, negyvenszerese a kínainak. Mégha lesz is valamelyes politikai megszorítás, az nem fogja érinteni a fentemlített szektorokat. Tehát nincs ok pánikra. Sőt nem lehetetlen, hogy nem Hong Kongot nyeli el a kommunizmus, hanem éppen ellenkezőleg, Hong Kong vitalitása, demokratikus szelleme, kapitalista/ipari dinamizmusa fogja végül is aláásni a kommunizmus ezen u- tolsó, noha irtózatos erejű bástyáját. A "maradók" arra is büszkék, hogy részesei lettek egy új nacionalista/kom- munista Kínának, amely le rázta magáról a fehérek dominanciáját és a legjobb úton van, hogy szuperhatalommá váljék. Hong Kong és Kína sorsa elválaszthatatlan. Nincs semmi ok a pesszimizmusra. Ma még senki sem tudhatja bizonyossággal, hogy melyik álláspont a helyes. A kínai kommunizmus távolról sem egységes. A kívülről oly szilárdnak látszó egység mögött hátalamas széthúzó erők dolgoznak. A kommunista vezetőség minden tagja egy-egy hadúr, mely mögött egy megosztott lojalitású hadsereg áll, amelynek látszólagos egységét az uralkodó "káderek" jól felfogott közös érdeke tartja össze. Ezzel azonban nem lehet egy birodalmat tartósan fenntartani. A vaskalapos, ideológiailag megrögzött konzervatívveze- tők már Mao Cse- Tung óta harcban állanak a reformista, haladó gondolkodásúakkal. Hol az egyik, hol a másik tábor kerekedik felül. Jelenleg a haladók tábora dominál. Hogy meddig? Ki tudja? Ez az én véleményem. A Tevje doktrína értelmében tehát nekem is igazam van. (No, és mi jár annak, akinek igaza van?) Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein Rendelők: 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTÓSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák *magas vémyomás*cukorbetegség---- Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy Amerikai AZ AMERIKAI MAGYAR ISKOLÁK KÖSZÖNTÉSE A Világszövetség Amerikai Tanácsa Igazgatósága június 21 -i ülésén elismerését és köszönetét fejezte ki azért tíz áldozatos munkáért, amelyet a 20 amerikai magyar iskola vezetői és tanárai végeznek és egyben a Világszövetség tiszteletbeli tagjaivá választotta őket. Papp László elnök az 1996-97-es tanév befejezése alkalmából oklevéllel tűntette ki az iskolát. A Nyilatkozat reményét fejezi ki hogy az iskolák a jövő tanévben gyarapodni fognak, és elismerését nyilvánítja azért az elkötelezett munkáért, amelyet a tanárok a magyar nyelv és kultúra megtartásáért folytatnak nehéz körülmények között Amerikában. Californiában 4, Ohioban és New Jerseyben 3-3, New York-ban, Pennsylvaniában és Marylandben 2-2, míg Michiganben, Floridában, Illinoisban és Connecticutben 1-1 magyar iskola működik. DOKTOR FÁBRY PÁL KITÜNTETÉSE Tanácsának közleménye A New Orleans-i THE TIMES- PICAYUNE május 12-i száma nagy cikkben számol be az ott lakó Fábry Pál ellenállási tevékenységéről a 2. Világháború végén. "Tettei Schindlerét tükrözik" írja az újság a hivatásos katonáról, aki a Don-i frontról hazatérve a Szálasi idők alatt élete kockáztatásával ezreket mentett meg. A külföldi " védett házak" őrizésével megakadályozta hogy a nyilasok az oda menekülteket deportálják. A háború után Tildy Zoltán miniszterelnök titkára lett, majd az ankarai követségen teljesített szolgálatot a Rákosi féle hatalom átvétele után. Amerikába jőve először a Szabad Európa Rádiónál dolgozott, majd a Du Pont cég public relation igazgatójaként működött több mint 30 éven át. Megalapítója a magyarországi Pulitzer-dijnak, amely a színvonalas újságírást ismeri el. Göncz Árpád elnök a Köztársaság Érdemrenddel tűntette ki. TŐKÉS LÁSZLÓ A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE ÚJ TISZTELETBELI ELNÖKE Budapesten, 1997 július 8-án tartotta alakuló ülését az MVSZ Védnöki Testületé, mely nagy szótöbbséggel Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét választotta a Magyar Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé. Az MVSZ tiszteletbeli elnökének tisztségében Tőkés László, a szintén erdélyi Sütő Andrást követi, aki 1991 és 1996 között töltötte be e tisztséget. Az MVSZ tizenöt tagú Védnöki Testületét olyan kiváló személyiségek alkotják, akiknek élete a magyarságszolgálat jegyében telt el és akiket az MVSZ Elnöksége és Választmánya egyhangúlag szavazott meg. íme a teljes névsor: prof. dr. Czine Mihály irodalomtörténész, Makovecz Imre építész, prof. dr. Nemeskürty István kultutör- ténész, prof. dr. Solymosi Frigyes akadémikus és Szokolay Sándor zeneszerző, valamennyien Magyarországról, továbbá gróf Esterházy Alice (Olaszország), Nt. Bertalan Imre lelkipásztor (USA), prof. dr. Kesserű István (Argentina), dr. Szilvái Géza zenetudós (Finnország), gróf Nádasdy Ferenc (Kanada), Gulácsy Lajos püspök (Kárpátalja) prof. dr. Körmendi Ferenc atomfizikus (Jugoszlávia), dr. Erdélyi Géza püspök (Felvidék), dr. Czirják Árpád érseki helynök (Erdély) és Tőkés László püspök Erdélyből. További felvilágosítás: Papp László 203-966-1542 Fax: 203-966-6517 fi K Legszebb Ajándék a Könyv Rendelje meg Walkó Bözsi Egyszer Megbocsátok című most kiadott könyvét. Ismertető lapunk dec. 19-i számában olvasható Keménykötésben csak $12 + $2 postaköltség Megrendelhető: Tel: (718) 361-2463 Walkó Bözsi 35-16 34th Street, Apt. G Long Island City, N.Y 11106
