Amerikai Magyar Szó, 1997. július-december (51. évfolyam, 26-47. szám)
1997-07-17 / 27. szám
Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar ny— .. Ara: 75 cent VOL. LI. No. 28. Thursday, July 17, 1»97 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Népszavazás novemberben BUDAPEST Valamennyi parlamenti párt történelmi jelentőségűnek ítélte, hogy Magyarország lehetőséget kap az atlanti szövetséghez való csatlakozásra. Az Országgyűlés külön nyilatkozatban méltatja majd ennek jelentőségét, a képviselők július 15-én vitatják meg a végleges szöveget. A július 10-én az Országházban megtarott egyeztető tárgyaláson mind a hét parlamenti párt egyetértett azzal, hogy Magyarország NATO csatlakozásáról ez év novemberéig véleménynyilvánító népszavazást tartsanak. Avéleménynyílvá- nító népszavazás eredményességéhez a szavazatra jogosult állampolgárok 25 százalék plusz egy fő is elegendő. Eredménye nem köti az Országgyűlést, csupán orientáló jellegű. Horn Gyula bejelentette, hogy a kormány folyamatosan tájékoztatja majd a pártokat a csatlakozási tárgyalások érdemi részleteiről. Keleti György, honvédelmi miniszter július 11-i televízió nyilatkozatában kijelentette, hogy Magyarország abban az esetben is csatlakozik a NATO-hoz, ha a tervezett népszavazás ellenzi azt, ami szerinte szinte elképzelhetetlen. A közvéleménykutató előrejelzések szerint a szavazók 60 százaléka támogatja a NATO-hoz való csatlakozást. Oktatás magyarul Romániában BUKAREST A román kormány az RMDSZ képviselőinek fellépése folytán elfogadta a tanügyi törvény módosításáról szóló rendelet eredeti változatát, melyen a koalíciós kormány több politikusa is megpróbált változtatásokat eszközölni. A törvény értelmében a nemzeti kisebbségek tagjainak minden szintens oktatási formában az óvodától az egyetemig joguk van arra, hogy saját anyanyelvükön tanulhassanak, azzal a feltétellel, hogy a diáknak kötelessége, hogy a román anyanyelvű terminológiát is elsajátítsa. A gimnáziumi oktatásban a románok történelmét és Románia földrajzát anyanyelven lehet oktatni, de a személy és földrajzneveket románul is meg kell tanulni. Minden diák köteles elsajátítani a román nyelvet. Az oktatási miniszter szerint az új törvény egyes előírásait már az ősszel kezdődő iskolaévben alkalmazni fogják, de a nemzetiségi oktatást érintő előírások bevezetésére várni kell, mert ezek különleges előkészületeket igényelnek. Boldoggá avatják Apor Vilmost II. János Pál pápa a Vatikánban november 9-én avatja boldoggá Apor Vilmost a néhai győri püspököt. Az erdélyi főnemesi származású Apor Vilmos 1892-ben született. 1941- ben nevezték ki Győr város püspökévé és 1945 húsvétján halt mártír halált, amikor szembeszállt a részeg orosz katonákkal, akik a püspökség épületébe menekült asszonyokat és lányokat akarták elhúrcolni. A püspök életéről, lapunk ez év május 1-i számában, a család new yorki tagjával, Bálintittné, Apor Évával készült interjú kapcsán olvashattak részletesen. A katolikus egyház tizenkilenc szenttel és boldoggal gyarapszik a közeljövőben. Apor Vilmos esetében a kongregáció a főpap mártíromságát vette figyelembe. Háborús bűnösök őrizetbe vétele A Boszniában állomásozó NATO békefenntartó erők július 10-én őrizetbe vették a háborús bűnök elkövetésével vádolt Milan Kovacevic-et, míg Simor Drljaca volt rendőrfőnököt az őrizetbe vétel során kialakult tűzharcban lelőtték. Az őrizetbevételt a brit katonai egységek már hetekkel korábban megtervezték. Ez volt az első alkalom, amikor a NATO erők határozott lépést tettek annak érdekében, hogy háborús bűnökkel vádolt személyt bíróság elé állítsanak. ’ í y i A Soros és alapítványai Amerikában a State De- partment-en kívül talán Soros György az egyetlen, aki külpolitikai elképzeléseit hathatósan és érdemben képes kifejezésre juttatni. A magyar származású üzletember már több mint egy milliárd dollárt fordított különböző országokban a politikai és sajtószabadság támogatására. Az 1300 főt alkalmazó Soros Alapítványok 24 országban fejti ki tevékenységét, s munkájukat a New York-i és a Budapest-i központ fogja össze. Ebben az évben öt új országban, Mongóliában, Tádzsikisztánban, Üzbegisztánban, Azerbajdzsánban, Arméniá- ban és Dél Amerikában elsőként Guatemalaban kezdték meg működésüket. A közeljövőben kilenc új alapítvány létesítését tervezik Afrikában, s terveik szerint körülbelül 40 országban szeretnék tevékenységüket aktívan kifejteni. Soros, aki Közép-Európában 1989 és 1994 között 123 millió dollárt költött arra, hogy segítse az akkor elindult demokratikus átalakulásokat, messze elégedetlen a hivatalos washingtoni politikával. Szerinte elmulasztották a kommunizmus összeomlásával adódott történelmi, politikai lehetőséget, mert pénzzel és egyéb módon támogatva ezeket a korábban diktatúra alatt élt országokat egy a nyugati demokráciákhoz George Soros, hasonló független, más véleményeket elfogadó szabad társadalmi formát lehetett volna meghonosítani. Hogy az USA kormánya milyen keveset tett jól mutatja, hogy demokráciát támogató élalapítványa a National Endowment for Democracy a Soros által felajánlott összegnek mindössze ötödét költötte. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a Soros Alapítvány többnyire helyi embereket és szervezeteket támogat, ezért hatása sokkal erőteljesebb, mint a kormány szervezeté, mely az összegek 80 százalékát amerikai konzultánsoknak és vállalkozóknak adja, akkor a különbség még nagyobb. Soros egyik legnagyobb, s talán legbölcsebb adománya az a 127 millió dollár volt, amelyet 1992 és 96 között adott az orosz tudomány támogatására, abból a célból hogy megelőzze, hogy az alul, vagy egyáltalán nem fizetett tudósok főleg a nukleáris technológia területén eladják tudásukat. Természetesen nem mindenki fogadja örömmel Soros adományait és sokaknak messze nem tetszik az általa létrehozott és támogatott szervezetek működése. Szerbia az elmúlt évben bevonta az Alapítvány működési jogát, amit azután csak nyugati nyomásra adott meg megint. Horvátországban az Alapítvány három alkalmazottja ellen bűnügyi eljárást kezdeményeztek, az Alapítványt pedig adócsalással vádolják. A legrosszabb a helyzet talán Belorussziában, ahol zárolták az Alapítvány bankszámláját, mert három millió dollár értékű adócsalással vádolják őket. A most 66 éves Mr. Soros, akinek személyes vagyonát barátai $5 milliárdra becsülik és évi jövedelmének körülbelül a felét költi alapítványaira, úgy tűnik hogy a meglévő nehézségek ellenére sem kívánja feladni. Ennek egyik jele, hogy a New York-i központbérleti szerződését most újította meg 20 évre. Az üzletember, aki évente legalább ötször Kelet-Európába látogat, idejének körülbelül két harmadát szenteli arra, hogy az általa nyitott társadalomnak elnevezett, demokratikus, egymás iránt tolerán- sabb rendszerek kialakulását segítse elő, többnyire azokban az országokban, melyek korábban diktatúra alatt éltek Életünket és vérünket... Értesítjük olvasóinkat, hogy julius utolsó és augusztus első két hetében az újság nem jelenik meg a nyári vakáció miatt Az Észak Atlanti Szövetség Spanyolország csatlakozását követő 15 éves szünet után a várakozásoknak megfe lelően felkérte Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot a szövetséghez való csatlakozásra. A NATO országok vezetőinek június 8-9- i csúcskonferenciája a múlt századi magyar országgyűlések hangulatát idézte "életünket és vérünket adjuk, de a gabonánkat azt nem". A tanácskozást követően Budapestre látogató William Cohen, amerikai védelmi miniszter az új irányító és hírközlő központok, légvédelmi rendszerek kiépítésének költségeit 27-35 milliárd dollárra becsülte az elkövetkezendő 13 esztendőre. Ennek egy harmadát, nem egyenlő részletben az új tagoknak, egy harmadát az Egyesült Államoknak, míg a fennmaradó részt a többi NATO tagállamnak kell állnia. A Clinton vezetés az Egyesült Államok részéről a kiadások 150-200 millióval való megemelésével számolt az elkövetkezendő tíz évre. A franciák kijelentették, hogy egy centimmel sem hajlandók megemelni a korábban fizetett összeget, s ha nem is ilyen erőteljesen, de a britek is hasonlóképpen nyilatkoztak. Miután a hidegháború már csak történelem - mondta Chirac francia miniszterelnök - nem értem, hogy miért kerülne a szövetségesek védelmi kiadása többe, mint korábban. A három ország csatlakozásával a szövetségnek 14 százalékkal nagyobb területet és 32 százalékkal hosszabb határszakaszt kell megvédenie, s ennek kiépítéséhez pénzre van szükség. ■
