Amerikai Magyar Szó, 1997. július-december (51. évfolyam, 26-47. szám)
1997-07-03 / 26. szám
Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nytMí hetilapját' Ara: 75 cent Magyar Szó VOL. LI. No. 27. Thursday, July 10, 1997 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 _____________________ISSN 0194-7990 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Törvényjavaslat a földtulajdonról A kormányjavaslat szerint csak magyar jogi személy jogosult földtulajdon megvásárlására, így külföldiek továbbra sem vásárolhatnak földet Magyarországon. A javasolt törvénymódosítás szerint a vásárlónak előzetesen legalább öt évig mezőgazdasági tevékenységgel kell foglalkoznia és maximum 300 hektár, illetve húszezer aranykorona értékű földet vásárolhat telephelye közelében. Ha a gazdasági egység megszűnik és külföldi tagja is van, felszámolás után sem szerezhet földtulajdonjogot, őt más vagyontárggyal kell kifizetni. A külföldiek korábbi földszerzési lehetőségeit, öröklés, kárpótlási árverés, stb. a javasolt törvénymódosítás nem szűkíti. Feloszlatták a boszniai szerb parlamentet Biljana Plavsic a Boszniai Szerb Köztársaság elnöknője július 3-án feloszlatta a parlamentet arra hivatkozva, hogy tagjai Radovan Karadzic utasításait követik és szeptember 1-re előrehozott választásokat hirdetett meg.- A háború idején Karadizic volt a szerbek politikai vezetője, akit háborús bűnökkel vádolnak. A parlamenti képviselők nem fogadták el elnökasszony döntését, aki biztonsági okokra hivatkozva visszautasította, hogy a Karadzic- ot képviselő Krajisnik ellenzéki vezetővel megbeszéléseket folytasson. A boszniai háborús bűnösök kérdése a madridi NATO csúcs egyik fontos témája lesz. A békefenntartásban résztvevő szövetségesek eddigi hivatalos álláspontja az volt, hogy amennyiben bármelyik katonai ellenőrző pont háborús bűnöst igazoltat, azt azonnal őrizetbe is veszi, de a NATO alakulatai külön hajtóvadászatot nem folytatnak kézrekerítésükre. Súlyos olajszennyezés Tokyo-i öbölben Július 2-án a "Diamond Grace" panamai, de japán tulajdonos kezében lévő tartályhajó zátonyra futott Yokohama partjainál. A 14 olajtartály közül kettő megsérült, s körülbelül 400 ezer gallon nyersolaj terült szét a Tokyo-i öbölben. A hajó 1994-ben épült, így nem, az 1996 júliusa óta előírt kettősfalú kialakítású volt. A balesetet valószínűleg emberi hiba okozta. Ebben az évben ez volt a második komoly olaj- szennyezés a Japán partoknál, ahol januárban egy orosz tartályhajó tört ketté, 1,6 millió gallon olajat engedve a tengerbe. A japán kormány azonnal, 130 hajóval nekilátott, hogy a terjedő olajfoltot lokalizálja. A jelenlegi miniszterelnök mindenképpen szeretné elkerülni elődje hibáját, amit később sokszor szemére vetettek, ugyanis átaludta az 1994-es Kobe-i földrengést, csak megkésve láttak neki a mentési munkáknak. Meghalt R. Mitchum és J. Stewart Az elmúlt héten két klasszikusnak számító Holywood-i filmcsillag távozott el az élők sorából. Robert Mitchum, aki 79 éves volt, s több mint 100 filmszerepet játszott, első komoly sikert jelentő szerepét "The Story of G.I. Joe" című 1945-ben készült filmben aratta. További jelentős filmjei: "Out of the Past" (1947), "Night of the Hunter" (1955), "The Winds of War" (1983) James Stewart, aki komédiától westernig és drámáig szinte mindent alakított 89 éves volt. Legismertebb filmje az 1946- ban készült "It’s a Wonderful Life". A vörös bolygó Űrkutatók a XXI. századot egyértelműen Mars századnak nevezik, mert valószínű, hogy ez a bolygó kapja majd a legnagyobb figyelmet az űrkutatás terén az elkövetkezendő évtizedekben. A Mars körülbelül feleakkora, mint a föld, átmérője 4,200 mérföld. A nappalok mindössze 37 perccel hosszabbak, mint a földön, s az évszakok valószínűleg a földihez hasonló módon váltogatják egymást. A Mars sarki jégsapkája óriási vízkészleteket tárol, s a felszínén látható hegyek és vulkánikus alakulatok sok hasonlóságot mutatnak földi geológiai képződményekhez. A Naprendszer bolygói közül valószínűsíthetően a Mars a egyetlen, amelyiken megvannak az élet szükséges feltételei, s megvan az esély arra, hogy az élet valamilyen formában már jelen van vagy volt a bolygón. A Viking űrhajók 1976-ban való Mars- raszállását követően, mely az élet semmiféle nyomát nem találta, a Mars elvesztette a tudósok érdeklődését. A figyelem az elmúlt év augusztus 6-án bejelentett felfedezés kapcsán fordult ismét szomszédunk felé, mely az Antarktiszon talált marsi meteorit darabkában az élet nyomait vélte felfedezni. A figyelem így több mint húsz éves szünet után ismét a Marsra irányúit. Július 4-én egy felfújt balonokkal körülvett szerkezet , mint egy nagy labda pattogott a Mars felszínén, majd légtömlőit kieresztve egy nappal később egy furcsa formájú mikrohullámú sütő méretű jármű gördült le róla. A rövid kapcsolattartási problémától eltekintve minden a tervek szerint halad. Az első képeket tíz és félperces késedelemmel, ennyi idő szükséges a fénynek illetve az elektromágneses hullámoknak a két bolygó közötti távolság megtételére, már vehettük is a földön. A kis jármű kész arra, hogy a tervezett főleg geológiai jellegű vizsgálatokat elvégezze, s minél több információt küldjön szomszédunkról az elkövetkezendő hónapokban. A Mars minden 26-ik hónapban kerül közel a Földhöz, s ez az időpont, amikor érdemes a kutató rakétákat útnak indítani. Az út hat hónapig tart, s ha a jövőbeni visszatérést és ott-tartózko- dást is számbavesszük minden kutatási lépés legalább két esztendőt vesz igénybe az értékeléssel együtt. Az első visszatérő robotot 2005-ben tervezik fellőni, s az első ember kb. 15-20 év múlva teheti meg az első lépéseit a vörös bolygó felszínén. Tudósok szinte biztosra veszik, hogy a jövő század végére már állandó Mars-állomás is üzemelni fog a bolygón. Az első látogatásig még sok kérdés vár megoldásra és tisztázásra, de az utazás technikai feltételei már ma megoldottnak tekinthetők. Tíz évvel ezelőtt az utazás költségeit $200 milliárdra be csülték, de ez ma $2 milli- árdból megoldható. A Mars utazás tehát ma már politikai döntés, a kérdés majdhogynem csak az, hogy hajlandók vagyunk-e ennyit fizetni érte. NATO csúcs Madridban A Szövetségesek július 8-9 között Madridban tartják csúcstalálkozójukat, melyen döntés születik arról, hogy mely országoknak ajánlják fel a csatlakozás lehetőségét a NATO-hoz. Szinte biztosra vehető, hogy az első körben csak három ország, Csehország, Lengyelország és Magyarország kap meghívást. Az elmúlt héten a franciák is elfogadták az amerikaiak javaslatát, akik jelenleg semmiképpen sem szeretnék tovább bővíteni a felveendők listáját. Véleményüket azzal támasztják alá, hogy nem szeretnék jobban feszíteni a húrt a legkisebb bővítést is maximás lisan e llenző Moszkvával. A katonai és pénzügyi kötelezettségekkel járó bővítés vitája és a közvélemény erre való felkészítése még nem történt meg az Egyesült Államokban. A fenti három országot leszámítva egyik további jelentkező sem rendelkezik komoly, megszilárdultnak nevezhető demokratikus hagyományokkal. Románia épp hogy csak elkezdte a gazdasági reformokat, s az elmúlt év decemberében történt meg a hatalom első békés cseréje az országban. A Meciar vezette Szlovákia antidemokratikus intézkedéseit mind az USA, mint az európai országok folyamatosan kifogásolják. Bulgáriában csak a most megválasztott közép-jobb kormányt venné örömmel a NATO- hoz való csatlakozást, míg a korábbi szocialisták inkább Moszkva irányában orientálódtak. Slovénia két millió lakosával nem képes komoly kötelezettségek teljesítésére. Plusz Románia és Szlovénia csatlakozása a szövetség katonai központját délre mozdítaná, amely amerikai vélemény szerint egyelőre nincs megfelelően kidolgozva. Clinton elnök útban a Madridi Csúcsra július 6-át, főleg pihenéssel Malorka szigetén töltötte. ■
