Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)

1997-03-13 / 10. szám

Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Amerikai Magyar Szó VOL. LI. No. 10. Thursday, March 13, 1997 Ara: 75 cent ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Kossuth Lajos hazaérkezése a bécsi udvarból, ahol elfogadták a magyar országgyűlés követeléseit (1848. március 15.) Borisz visszatért Hét hónappal megválasztása után Jelcin elnök először fejtette ki elképzeléseit az ország kormányzását illetően. A Parlament mindkét háza előtt március 6-án elhangzott beszédében, melyet a tv. állomások élőben közvetítettek a 66 éves elnök kijelentette, hogy betegsége alatt beigazolódott az, hogy a végrehajtó hatalom nem képes megfelelően működni az elnök aktív résztvétele nélkül. ígéretet tett arra, hogy megtisztítja saját adminisztrációját, felgyorsítjaapiacgazdaság- ra való áttérést, kifizeti a nyugdíj tartozásokat június 30-ig és egy alacsonyabb elfogadható szintű adózást vezet be. Az elnök nem említett neveket, de szavait úgy értékelték, hogy adminisztrációjának vezetője Anatoly B. Chubanis csatlakozik majd a miniszterelnök, Chernomyrdin kabinetjéhez, hogy részt vállaljon az orosz gazdaság átalakításának irányítsában. Tüntetés a számok tükrében BUDAPEST Horn Gyula magyar miniszterelnök kijelentette, hogy miután a kistermelőkből alakult érdekképviseleti szervek képviselői Ígéretük ellenére nem jelentek meg dolgozószobájá­ban a vitás kérdések tisztázására, befejezettnek tekinti a tár­gyalásokat. Medgyessy Péter pénzügyminiszter szerint a kormány mindent megtett a megegyezés érdekében, de nem tehet kivételezett engedményeket egyetlen társadalmi rétegnek sem. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a közel félmillió piacra dolgozó kistermelő közül 1995-ben mindössze 13,229 vallott be adóköteles jövedelmet, de ők is csak átlago­san 68 ezer forintot. Mivel 110 ezer forint alatt nem kell adót fizetni, így túlnyomó többségük egyetlen fillérrel sem járult hozzá az állam bevételeihez. A másik oldalon viszont a számok azt is mutatják, hogy az egymilliós magyar szavasmarha állomány több mint egynegye­de, az ötmilliós sertésállomány fele, a közel egymilliós juhállomány háromnegyede, míg a 31 milliós tyúkállomány 60 százaléka a magántermelők tulajdonában van. Március 3-án a hágai bíró­ság három új tagjának eskü­letétele után 10 órakor kez­dődött meg a magyar és a szlovák kormány által közö­sen elindított vízlépcső per. Az ENSZ által 1945-ben alapított hágai Nemzetközi Bíróság, a Népszövetség 1921-ben életre hívott Á- landó Nemzetközi Bírósá­gának jogutódja, hiszen ennek alapszabályait szinte szóról szóra átvette. A bíró­ság, csak olyan jogvitákat vállalhat, ahol a két érintett ország előzetes nyilatkozat­ban kijelenti, hogy a hozott döntést elfogadja és végre is hajtja. Ezért nem történt semmi a magyar fél 1992-ben a Duna elterelésének meg­akadályozására beadott kéré­sére, hiszen Szlovákia jóval később, csak az Európai Unió nyomására fogadta el, hogy aláveti magát a Nem­zetközi Bíróság döntésének. A két ország végül 1993 július 2-án kérte fel a Nemzetközi Bíróságot, hogy a következő kérdésekben döntsön. Volt-e joga Ma­gyarországnak a vízlépcső­tervben ráháruló munkákkal felhagyni? Volt-e joga Csehszlovákiának az "ideigle­nes megoldásra" vagyis a hajózási vonal megváltoztatá­sára és a Duna felduzzasztá­sára? Mik a jogkövetkezmé­nyei annak, hogy Magyaror­szág 1992-ben felmondta a vízlépcsőszerződést? Továb­bá az, hogy a bíróság álla­pítsa meg a felek jogait és kötelességeit, amelyek az alapkérdésben hozott Íté­letből következnek. Az első héten a magyar álláspont ismertetésére ke­rült sor, ahol elsőként Ma­gyarország hivatalos képvise­lőjét Szénási Györgyöt kér­ték szólásra a bírák, aki az ügy hátterét foglalta össze. Valki László az ELTE nemzetközi jogprofesszora az erőmű történetét elemezve rámutatott, hogy a szerződés 1977-es magyar aláírásához jelentős mértékben hozzájá­rult a Szovjetúnió és a KGST nyomása, valamint az, hogy el akarták kerülni az esetleges egyoldalú megépí­tést. A kétoldalú tárgyalások a kérdésről 1952 óta folytak és Magyarország folyama­tosanvonakodott a szerződés megkötésétől.. A magyar fél vezető jo­gásza az ausztrál James Crawford kifejtette, hogy a szerződést Csehszlovákiával kötötték, így annak megszűn­te után a jogok és kötelessé- gek Magyarország hozzájáru­lása nélkül nem szánhattak át Szlovákiára. Ezért szerinte jogi oldalról Szlovákia egy nem létező szerződésre hivatkozik alapként, s ezzel ráadásul egy olyan létesít­mény meglétét kívánja iga­zolni, mely nem is hasonlít az eredeti 1977-ben megkö­tött szerződésben foglaltakra. A magyar hét után két hét szünet következik, mialatt a szlovák fél felkészülhet vála­szaival. A szlovák álláspont ismertetése után a bírák a Duna mindkét oldalon hely­színi szemlét tartanak, hogy az okozott környezetvédelmi károkat és egyéb hatásokat elsőkézből mérhessék fel. A döntés, mely valószínűleg egy köztes megoldás lesz, - nem fogja Magyarországot Nagy­maros felépítésére kötelezni, de éppúgy a szlovákokkal sem fogja megépített léte­sítményeit lebontattni - leg­korábban szeptemberben várható. ■ Visszautasított kivonulási terv Március 7-én az izraeli kormány 10-7 arányban megszavazta, hogy a West Bank területének 7%-t átad­ja a palesztin önkormányzati szerveknek, míg a terület 2 százaléka fölött közös ellen­őrzést gyakorolnak majd. Az Egyesült Államok szerette volna, ha az átadandó terü­let, legalább eléri a tíz száza­lékot. Netanyahu miniszter- elnök szerint a kormány je­lenlegi összetételét tekintve ez volt az elérhető maxi­mum. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa az csak USA vétója miatt nem ítélte el Izraelt a Kelet- Jeruzsálemban megkezdett 6.500 új telepes számára ott­hont adó építkezés miatt. A Biztonsági Tanács 14 másik tagországa úgy értékelte, hogy Izrael ezzel a döntésé­vel megsérti a nemzetközi törvényeket és veszélyezteti a közel-keleti békét. A pa­lesztinok megfigyelőként résztvevő képviselője beje­Netanyahu miniszterelnök, Ehud Óimért jeruzsálemi polgármester az építkezés színhelyén. lentette, hogy a kérdést a közgyűlés elé terjesztik, ahol az Egyesült Államoknak nincs vétó joga. Március 9-én nagy megle­petésre a palesztinok beje­lentették, hogy az elfoglalt területek9%-ánakvisszaadá- sa elfogadhatatlan számukra. A bejelentés hátterében, amely teljesen tisztázatlan helyzetet teremtett a szóban forgó területek feletti ellen­őrzés kérdésében, szinte egy­értelmű, hogy a kelet-jeru- zsálemi építkezések miatt érzett felháborodás húzódik meg. ■ Elhunyt Simándy József BUDAPEST Március 4-én életének 81-ik esztendejében meghalt Simándy József Kossuth-díjas és érdemes művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja. A Kistarcsa-i születé­sű énekes a harmincas években autószerelőként kezdte pályályát, de a negyvenes években már a budapesti operai kórusban énekelt. 1947-től vált az operaház tagjává, s leghíresebb szerepét a Bánk bánt 1953-ban énekelte először. Per a Dunáért

Next

/
Thumbnails
Contents