Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)
1997-01-09 / 1. szám
AMEKlKAi MAU YAK SZÜ 7. A gyomorfekély A gyomorpanaszokkal élők számára esetleg már ismert nevű kórokozó, a Helicobacter pylori (a továbbiakban Hp) fontos szerepet játszik a gyomorhurut, a gyomor-, illetve nyombélfe- kély kialakulásában. Az érintettek bizonyára tudják, hogy - a szakemberek szerint - elsősorban fertőzés áldozatainak tekinthetik magukat. A korábban főbűnösnek vélt feszültség, idegeskedés, vagyis a stressz legfeljebb előkészíti a terepet a baktérium számára, hogy hatásosabban rendezkedjen be az áldozat gyomrában. A fekélyeseknek persze akkor mondunk fontos, új információt, ha azzal bíztatjuk őket, hogy van remény. Vajon a Föld lakosságának csaknem felét megfertőző "sikermikróba" idézte volna-e elő a gyomorrák jelentősen csökkentét az utóbbi évtizedekDen. Miként lehet kezelni a gyulladást, majd a fekélyt, illetve milyen módon lehet a Hp jelenlétét a gyomorban kimutatni. Két alaptípusba sorolhatók ezek a vizsgálatok: az úgynevezett invazív tesztek esetében endoszkópon keresztül végzik el a biopszát, vagyis mintát vesznek a nyálkahártyából. Ebből azután szövettani és mikrobiológiai tenyésztéssel megállapítható, hogy jelen van-e a Helicobacter pylori. A beteg számára kevésbé megterhelő, "agresszív” mód amelynek révén a kilélegzett levegő tartalmának laboratóriumi vizsgálata, illetve a vérvizsgálattal járó molekuláris biológiai és szerológiai teszt ad választ arra a kérdésre, valóban Hp-fertőzésről van-e szó. A hatékony kezelésre természetesen csak ilyen válasz birtokában kerülhet sor. Tudományos és klinikai vizsgálatok egyaránt igazolták, hogy adott egy olyan szer, amely hatékonyan gátolja a sav termelő* dését a gyomorban, s antibiotikummal adagolva egyszerre vezet a fekély gyógyulásához és a baktérium kiirtásához. Gyerekkorban a leggyakoribb a fertőzés, lassan alakul ki és tartóssá válik, hosszú éveken át megmarad Valószínűleg szájszáj vagy széklet-száj útján terjedje betegségre gondolva sem lehet eléggé hangsúlyozni tehát, hogy mennyire fontos a vécéhasználat után kezet mosni. A baktérium megtelepszik, alkalmazkodik a gyomor savas közegéhez, és ammónia elválasztásával alakítja ki a maga számára megfelelő környezetet. A tartós fertőzöttség a gyomor nyálkahártyájának gyulladását és fekélyét idézheti elő, a gond az, hogy gyakran ez nem derül ki, hiszen az emberek többsége tünetmentesnek látszik. Bár a Hp és a gyomor különböző módon hathatnak egymásra, a hosszú távon kialakuló eredmény: a gyulladásos reakció mégis egyértelmű. A Hp-vel fertőzöttek mintegy 30-35 százalékában alakulnak ki a gyomor-bél rendszerben olyan tünetek, amelyek a fertőzéshez köthetők (gyomorhurut, fekély, -rák), ez klinikaiig igazolt. A nyombélfekélyben szenvedők 95 százaléka Helicobacter pylorival fertőzött. A szervezet saját immunrendszere képtelen kiirtani ezt a baktériumot, ezért van óriási jelentősége - az újabb és újabb stratégia szerint kialakított - gyógykezelésnek. (F. E.) Magyarországi híreket olvassa az Amerikai Magyar Szóban! Oévbúcsúztató, újévköszöntő Adjon Isten bő bort, bő búzát Az óév búcsúztatása és az új év köszöntése összetartozik, hiszen mindkét fordulópont mérföldkő az emberi életben. Ám a különböző korokban, a más-más kultúrához tartozó népek évkezdő napja sem volt azonos. A régi babiloni naptár egymás mellett használta a tavaszi és őszi évkezdetet. A zsidó időszámítás a hónapok sorát a tavaszi Nissan hónappal kezdi, de az újévet a hetedik (Tisri) hónap 1-jén ünnepli. Egyiptomban a Nílus áradásának kezdete jelezte az új év beköszöntét. Az ókori Rómában Januárius; volt az évkezdő hónap, illetve a con- suli évek alatt március 15-e, Angliában a Gergely-naptár bevezetése előtt március 25-e volt az év első napja. Az általánosan használt január 1-jei évkezdő nap gyakorlatilag nem kötődik semmilyen fontos eseményhez. Egy adminisztratív intézkedés eredménye, ugyanis Kr.e. 153-tól a római főtisztviselők nem március elsején léptek hivatalukba, hanem január elsején. A Julianus- naptár bevezetése után (Kr.e. 46-ban) pedigvéglege- sen ezzel a nappal kezdődött az év, bár nem mindenütt. Évkezdő nap volt a középkorban is - a karácsony, szeptember 1-e, március 25- e. Lényegében a Gergely- naptár bevezetése után lett általánossá a január 1-jei évkezdet. Az újévi szokásokban pedig még a Kalendae Januariae ünnepkörének a Római Birodalomban kialakult jellegzetességeit tartották meg máig. Az óév utolsó napján már a IV. században ünneplőbe öltöztek az emberek, táncoltak, ajándékokat készítettek, egész éjjel vigadtak, lármáztak. Ez a római kori szokás szinte töretlenül él napjainkig. Az óév utolsó napja Szilveszter pápa ünnepe, az ő emlékére nevezik ezt a napot szilveszternek, az ilyenkor szokásos világi mulatozást óévbúcsúztatást szilvesztere- zésnek. Ez a nap számvetésre is alkalmas: mi történt az elmúlt évben, mit tettünk jól és mit rosszul, hogyan kellene jó irányba terelni életünket. A gazdálkodó embereknek létkérdés az időjóslás, hiszen a jó idő bő terméssel kecsegtet. A szilveszteri északi szél hideg, a déli enyhe telet jósol. A szép, tiszta idő jó esztendőt ígér. Az étkezési szokások is bőségvarázsló erővel bírnak. Ajánlatos lencsét, rizst, kölest főzni, mert pénzt hoz a házhoz. Általános hiedelem, hogy amit az újév napján teszünk, az egész évben ismétlődik. Tehát aki fekvő beteg, keljen föl ezen a napon, aki egészséges, ne feküdjön le. LeheSzobanövényeink nehéz időszak előtt állnak: a nyár után jó néhány fényszegény hónap következik, és hogy épségben átvészeljék, készítsük fel őket a télre. Először is vizsgáljunk meg alaposan minden növényt, nincs-e rajta valamilyen kártevő. Zuhanyrózsával mossuk le a leveleket, különösen a fonákjukat, mert ott szoktak megtelepedni a levéltetvekés más levélszívók. A cserépben összetömörödött földet lazítsuk fel, és ha szükséges, pótoljuk friss virágfölddel. Most már ne tápoldatozzuk, sőt az öntözést is mérsékeljük, mert a legtöbb növénynek pihenésre van szüksége. Hová helyezzük? Gondot okoz az elhelyezésük is, mert bármennyire fogadkozunk, hogy nem gyö- kereztetünk, nem vásárolunk több dísznövényt, őszre valahogyan mindig megsokasodnak. Szeretnénk mindegyiket tőleg semmit se adjunk ki a házból, mert akkor egész évben minden "kimegy". Az első látogató a házban férfi legyen, mert a nő elviszi a szerencsét. Az újévnapi kántálás sokfelé szokásos. Különböző rigmusokkal köszöntik a házigazdát, aki borral, pálinkával, kaláccsal kínálja a kántá- lókat. Egy szép, kántáló rigmussal köszöntjük mi is olvasóinkat: "Adjon Isten bő bort, bő búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát!" elegendő fényhez juttatni, de az ablakfelület adott, és arra is figyelnünk kell, hogy a lakás ne boruljon homályba a növényfüggöny miatt. Téli virágok A leghidegebb hónapokban örvendeztet meg virágaival a ciklámen, az azálea és a karácsonyi kaktusz. A két előbbinek válasszunk hűvösebb, de világos helyet. Az azáleát esővízzel vagy forralt vízzel öntözzük, mert érzékeny a klórra. A ciklámen meghálálja, ha naponta permetezzük leveleit vízzel - de csak a leveleit! A virágokra és bimbókra ne kerüljön permet. A karácsonyi kaktuszt ne mozdítsuk el a helyéről, mert akkor ledobálja bimbóit. Lehetőleg olyan helyre tegyük, ahol állandó a hőmérséklet és nem, vagy csak alig éri mesterséges fény, mert az úgynevezett rövidnappalos növények közé tartozik. Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Dániel Klein Rendelők: 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTÓSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák*magas vérnyomás*cukorbetegség Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy Szobanövénvek téli álma Ilyen a gyomorfekélyt előidéző baktérium
