Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)
1997-02-27 / 8. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 27, 1996 Halmos László halálára Január utolsó napjaiban elhunyt Halmos László zeneszerző. Nem volt világhírű, de az egyházzenét kedvelő itthoni magyarok ismerték a nevét. Az 1962-ben kiadott Zenei lexikonban nem szerepel, gyaníthatóan ideológiai okból: életét a templomi kórusnak szentelte, túlnyomórészt egyháziliturgikus műveket írt. Kodály Zoltán és Bárdos Lajos tanítványaként indult az életbe, s talán az utolsó, aki az egyházi zenében Kodály útmutatását követte. Kétségtelenül messze maradt minőség dolgában a nagy mester mögött, de művében mégis van érték, néhány kórusműve a kitűnők közé tartozik. A legismertebb és alighanem a legjobb a "Minden földek dicsérjétek" kezdetű három szólamú karmű (ennek a megemlékezésnek a szerzője is énekelte gimnazista korában), amelyet fiatalon, a harmincas években komponált. Tulajdonképpen a 97. zsoltár, szövegül Sík Sándor feldolgozását használta. Több ilyen művét mostanáig is éneklik a templomi kórusok; a nagyobb méretűeket, például a magyar karácsonyi énekek dallamára írt, zenekaros Karácsonyi misét alig lehet hallani. Voltak népdalfeldolgozásai, legtöbbjük könnyen megtanulható, sőt, a negyvenes évek második felében még egy ifjúsági mozgalmi dalt is szerzett - bizonyítva, hogy a "mozgalom" is énekelhetett volna magyar hangon, ha akar (de nem akart - a bérkomponisták általában idegen hangot ütöttek meg). Részben bizonyára ennek is köszönheti, hogy a sötét ötvenes években is élhetett, dolgozhatott. Saját kijelentése szerint mintegy ezer művet komponált. A megőrzésnek nem tesz jót ekkora mennyiség, de van benne, amit nemzeti értékként meg kell őriznünk. A templomi karnagyok hosszú ideig fognak válogatni a műveiben, s néhányat énekelnek, énekelni fognak az iskolai kórusok. Mesterségbeli tudása jó, az is volt egész hosszú életén át. Győrben élt, ott érte a halál nyolvannyolc éves korában, ott temették el. _, _ . Ban Ervin A magyar nyelvről dióhéjban 3. Miben áll a nyelvrokonság? Nyelvünk története során ugyan sok szót vett át környező szomszédaitól, finnugor eredetéhez mégsem férhet kétség. Ez azt jelenti, hogy a magyarban és a vele rokon finnugor nyelvekben olyan egyezések mutatkoznak, amelyek sem véletlen hasonlósággal, sem __ pedig más nyelvekből való Fagyai Zsuzsa külön-külön átvétellel nem magyarázhatók. Leegyszerűsítve: a magyar pap és a finn pappi szavak hasonlósága még nem bizonyítja rokonságunkat, mível e szavakat mindkét nyelv egymástól függetlenül a szláv nyelvekből vette át. Mitől rokonaink tehát a finnek, a lappok vagy a vogulok? írásos emlékek hijján a nyelvészek felteszik, hogy mindezek a nyelvek egy közös, úgynevezett uráli alapnyelvből származnak. Ezután szabályos megfeleléseket és eltéréseket keresnek a nyelvekben. A magyar hal szó például köztudottan hasonlít a finn kala szóra, de szabályszerű megfelelésük - így rokonságuk - csak több finnugor nyelv összehasonlításával állapítható meg. Ha tehát a hal szót többek közt a hasonló jelentésű osztják chul, vogul kul, cseremisz kol, mordvin kai, valamint a lapp kuölle alakokhoz hasonlítjuk, szabályos k-ch, k-h hangváltozásokat kapunk. Az ősibb, azaz a közös alapnyelvhez közelibb alakot azonban csak statisztikai számítások és egyetemes nyelvfejlődési törvények mutatják. Az előbbi szerint, mivel hal szavunk finnugor megfelelőinek legtöbbike k-val és nem h-val kezdődik, sokkal valószínűbb, hogy a k kezdetű alakok állnak közelebb az alapnyelvhez. Másrészről a világon számos nyelvben megfigyelték, hogy a k hang gyakran alakul h-vá vagy ch-vá, míg ennek ellenkezője szabályszerűen egyetlen nyelvben sem észlelhető. Finnugor nyelvrokonságunkat a szókészlet mellett más nyelvtani jelenségek is bizonyítják Fagyai Zsuzsa Adja át barátjának a Magyar Szó-t! Menekülők és bevándorlók Magyarországon a rendszerváltozással összefüggésben az érintő nemzetközi vándorlás területén - a több mint négy évtizedes elzártság után - új folyamatok váltak meghatározókká. Ezek felkészületlenül érintették az országot. Azóta, a megváltozott körülményekhez igazodva a külföldiek beutazását és itt- tartózkodását új törvények szabályozzák, ennek ellenére nemzeti érdekeinket figyelembe vevő migrációs politikával vagy migrációs politikai stratégiával nem rendelkezünk. A bekövetkezett változás jellemzői közül - az izoláltság megszűnése mellett - kiemelnénk, hogy: Magyarország magatartása a környező országokban élő magyar nemzetiségüekkel kapcsolatban lényegesen átalakult; az ország földrajzi fekvése, illetve a Duna-medence országainak megoldatlan nemzetiségi problémái, valamint a volt Jugoszlávia népei között kirobbant háború következtében a nemzetközi vándor- mozgalom cél-, illetve tranzitországává vált; a vándormozgalom szereplőinek döntő többsége a környező országokban élő magyar nemzetiségűek közül rekru- tálódik; a magyar állampol- , gárok nemzetközi vándorlá- 1 sával kapcsolatban releváns ismeretekkel nem rendelkezünk. 1988 és ’94 között 127 108 menekülő érkezett Magyarországra, akiknek 55,5 százaléka a volt Jugoszláviából, 42,3 százaléka Romániából, 1,4 százaléka pedig a volt Szovjetúnióból érkezett. Az első két évben az összes menekült 99,7 román állampolgár volt, akik 74 százaléka magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Mellettük 21,5 százalékban a román, majd 3,4 százalékban a német nemzetiségű román állampolgárok következtek. 1991, amikor a horvát, illetve 1992 kivételével, amikor a bosnyák nemzetiségűek aránya volt a legnagyobb, minden évben a magyar nemzetiségűek aránya volt a meghatározó. 1990 és 1994 között az összes menekülő 50,2 százaléka magyar nemzetiségű volt. 1988 és 1994 között - a világ 117 országából - több mint száztizezer olyan személy élt Magyarországon, aki különböző céllal egy éven túl tartózkodott az országban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bevándorlókat összlakos- sághozviszonyítva százalékos ! arányban ma már nem lehet jelentéktelennek tartani. A bevándorlók összetételével kapcsolatban arra a jelenségre is figyelmet kell fordítani, hogy az arab, illetve a mohamedán valláshoz, kultúrához, hagyományokhoz tartozó országokból, mindenekelőtt Algériából, Egyiptomból, Irakból, Iránból, Jordániából, Libanonból, Líbiából, Törökországból stb., ha nem is nagy számban, de folyamatos a bevándorlók utánpótlása. Számuk az elmúlt hét évben már megközelítette a kétezer főt. Ha figyelembe vesszük azoknak a mohamedán világhoz tartozóknak a számát, akik már évek óta Magyarországon élnek, illetve ha bevándorlásuk az elkövetkező években is hasonló mértékben folytatódni fog, akkor már a következő évez red első évtizedeiben egy új etnikai kisebbség magyarországi jelenlétével kell és lehet számolni. A világ államaihoz hasonlóan Magyarországnak sem közömbös, hogy a nemzetközi vándormozgalom keretében állampolgárai közül kik hagyják el hosszabb ideig vagy véglegesen az országot, illetve hogy kik érkeznek "helyettük" Amennyiben a környező országok jelenlegi társadalmi-gazdasági feltételei, a többséget képviselő hatalom kisebbségekhez való viszonya nem változik meg - az első világháború után bekebelezett területeken élő magyarság kikényszerített és spontán elvándorlása az elkövetkező időszakban is folyamatosan valószínűsíthető. Nem csupán rendőrségi kérdés a ki- és a bevándorlással összefüggő feladatok megoldása. Éppen ezért újra kell gondolni a nemzetközi vándorlás intézményei keretét, illetve meg kell teremteni azoknak a közösségeknek az érdekeltségét, egyetértő támogatását, ahol a jövevények új otthonra találnak. Végezetül pedig a magyar migrációs politikai stratégia kialakítása és e kérdéskörrel való folyamatos foglalkozás érdekében javaslom, hogy hozzuk létre a - napi politikai érdektől független - ma- - gyár kivándorlási és bevándorlási tanácsot. Tóth Pál Péter Svédek építik Szegedet Marostő városrész neve egy évtizeddel ezelőtt még a tősgyökeres szegediek előtt sem volt közismert. Ám a nyolcvanas években kezdődő, nagy léptékű társasházas építkezések nyomán, ott nőtt ki egy több száz családnak otthont adó lakóközpont. Egy-két éven belül egyedi kivitelezésű magánházak alkotnak újabb utcákat Szeged legkeletibb, ma még elhanyagolt pusztaság képét mutató tiszántúli negyedében. A szegedi önkormányzat szerződést kötött a svéd Swedhouse Production- HausNet AB nevű céggel, amely kizárólagos jogot kapott a Marostői városrészben egy olyan nagyszabású építkezés megkezdésére, amely 25 hektáros területen 450 otthon, s emellett üzletközpont, posta-, bankhivatal, s gyermekintézmények megteremtését is célozza. A svéd cég egy Skandináviában közkedvelt építési módot igyekszik értékesíteni a szegedi polgároknak. A magyar alvállalkozókkal dolgoztató mintegy száz munkahelyet teremtő svéd beruházó egyébként családokra szabott, az egyéni igényekhez igazodó épületet akar tető alá hozni. A tervek szerint egy négyzetméter, mai árakon, 65-65 ezer forintért megvásárolható. A vételhez egyébként a svéd cég külföldi kölcsönnel is tud segítséget nyújtani. Dr. SZABÓ ENDRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKR1NOLÓCUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, ptyzsmirigy problémák és egyéb honnonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69th Street NEW YORK,N.Y. 1M21 Telefon: (212) "628*5626 , Appointment csak előzetes bejelentéssel
